Ludvig László: Hogyan látja az informatika szerepét a fővárosi közlekedés szervezésében?
A 21. században már jócskán benne járva elkerülhetetlen, hogy a közlekedés – a járművek és az infrastruktúrák fejlesztése mellett – nyisson az intelligens közlekedés felé is.
– Biztos, hogy az informatika fejlesztése a legégetőbb gondja most a budapesti tömegközlekedésnek?
– Természetesen továbbra is fontosak a hagyományos infrastrukturális beruházások, az útépítések, a villamospályák felújítása vagy akár a járművek cseréje. De komoly szemléletváltozásra utal, hogy a támogatási pénzek felhasználása során hamar felmerülnek az informatikai jellegű, az intelligens közlekedés megvalósítását célzó fejlesztések.
– Készítenek megtérülési számításokat? Mi alapján döntik el, hogy érdemes-e egy projektbe belevágni?
– Alapvetően piaci alapon mérjük fel a projekteket. A BKK-nak jelenleg több mint 50 milliárd forint a bevétele a jegy- és bérletértékesítésből, a legmagasabb az országban. Minél inkább tudjuk ezt növelni, annál kevésbé terhelik a központi és a budapesti költségvetést a támogatások. Ezért minden olyan fejlesztést támogatunk, amely segít emelni a bevételeket, akár úgy, hogy több utast vonz a tömegközlekedéshez, akár úgy, hogy hatékonyabbá teszi a működést.
– Milyen területeken folynak a legfontosabb fejlesztések, hol van a legnagyobb elmaradás?
– Két témát emelnék ki. Az egyik az elektronikus jegy- és bérletrendszer. 2012-ben, a digitális korszak kellős közepén a jegykezelő készülékek nagy része még mindig a lyukasztós, kézi erővel működtethető típus. Az elektronikus jegy megvalósításán már a BKK létrejötte óta dolgozunk, és jól haladunk vele. Komoly adósságokkal küszködünk az utastájékoztatás terén is. Várhatóan jövőre lép működésbe a FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer). Segítségével valós idejű forgalmi adatokkal tudjuk ellátni a megállókban várakozó utasokat, így pontosan tudni fogják, mikor jön a következő jármű. Egyúttal műholdas nyomkövetéssel látja el az összes járművet, így a forgalomirányítás is optimalizálható lesz.
– Mennyire nyitnak az olyan új platformok felé, mint az okostelefonok vagy éppen a Facebook?
– A mai tizen- és huszonévesek megnyeréséhez és megtartásához az általuk preferált technológiákat és csatornákat kell használnunk. Alapvető igényük, hogy a mobiltelefonjukon is elérjenek minden fontos információt, hogy mindenre legyen egy app. Minden elintéznivalójukat – legyen az akár egy pótdíjbefizetés – az interneten akarják megoldani, nem akarnak személyesen bemenni az ügyfélszolgálatra. Van a BKK-nak Facebook-oldala is, ahol a lájkolóink folyamatosan kapják a legfrissebb közlekedési híreket. Meggyőződésem, hogy a közösségi közlekedés jövője szempontjából ezek a „szoft” fejlesztések legalább annyira fontosak, mint a korszerű járműpark.
|
Vitézy Dávid |
|---|
|
Nem kívülállóként érkeztem a BKK élére: már a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivőjeként is jól ismertem a fővárosi közlekedés és a BKV helyzetét, működését. Az elmúlt másfél év legfontosabb eredményének azt tartom, hogy fel tudtuk számolni azokat az elképesztő fékeket, amelyek mindeddig útját állták az újító gondolatoknak, és korlátozták az értelmesen változtatni akaró emberek motivációját. Iszonyú nehézségeket kell leküzdeni, így egyelőre nincsenek drámai változások, de szerintem a kis lépéseknek is kell örülni. Áthelyeztük az Andrássy úti kerékpársávot, már egész éjjel jár a 4-6-os villamos, új jegyfajtákat vezettünk be (például a családi 24 órás jegyet), vagy éppen megindult a menetrend szerinti dunai hajózás. Nem utolsósorban több mint 50 milliárd forint értékű uniós forrást hoztunk be Budapest közlekedésének fejlesztésére. Számtalan tekintetben sikerült meghonosítani azt a szemléletet, amit korábban civilként megfogalmaztam. Persze nem minden sikertörténet, de a budapesti közlekedésben ekkora átalakulás a BKV 1968-as létrehozása óta nem volt. |
Schopp Attila
