Egy szoftverfejlesztési folyamatban a szoftver-minőségbiztosítás az a tevékenység, amely összefogja a minőség biztosítására szolgáló módszereket és feladatokat. Valójában mekkora szerepe van az üzleti folyamatokban?
Biztonsági aspektusok
A szoftverek minőségbiztosítása mindig jól jöhet, csak profitálhatunk belőle. Ezért érdemes már a fejlesztés megkezdése előtt olyan módszertant választani, amely támogatja az ellenőrzési pontok implementálását. Sokszor, sajnos, a biztonsági aspektusok érvényesítése fölött elsiklik a figyelem, vagy azért, mert nincs úgynevezett „a fejlesztések során követendő minimális biztonsági követelmény” és/vagy kódolási konvenció, vagy éppen a projektre nincs delegált szakértő, minőségbiztosító.
Ha már van fejlesztési módszertanunk és kódolási konvenciónk, valamint meghatároztuk a fejlesztés során követendő minimális biztonsági követelményeket, akkor biztonsági szempontból már túl nagy gond nem lehet.
Melyek azok a kockázatok, amelyeket már az elején definiálunk, és amelyek ellen szeretnénk felvértezni a készülő rendszerünket? Ilyen például a buffer overflow, az sql-injekció, vagy az xss (cross site scripting).
A biztonsági szempontok érvényesítése mellett a szoftver-minőségbiztosításra, a performanciára és egyben az üzembiztonsági szempontok érvényesítésére is hangsúlyt kell fektetni. Ugyanakkor érdemes a szoftver-minőségbiztosítást, illetve az azt támogató folyamatokat életciklus-szerűen kezelni és implementálni a meglévő folyamatokba. Ebben is tud segíteni az ISO 9001-ből már jól ismert pdca (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, intézkedés) elv.
Hatékonyság növelése
A tapasztalatok és a nemzetközi felmérések egyértelműen mutatják, hogy a minőség tudatos tervezése és menedzselése nélkül a fejlesztési határidők jelentős (30–50 százalékos) csúszására számíthatunk, illetve extra fejlesztési költségekre, és több hibára az éles rendszerben.
Mi az, amivel befolyásolhatjuk a szoftverek minőségét? A jól és teljeskörűen megfogalmazott követelményekkel, megfelelő fejlesztési projektmódszertannal és körültekintő teszteléssel. Ezek integrált és összehangolt alkalmazása alapvető fontosságú.
Felállíthatók olyan jelzők, amelyek figyelmeztetnek arra, hogy erősítsük a szoftver-minőségbiztosítást (határidőcsúszások, félreértett fejlesztések).
A minőség eléréséhez szükséges tevékenységek optimalizáláshoz több nemzetközi számítási modell is rendelkezésre áll (roi, npv, tco). Hazai környezetben végzett számításaink alapján megállapítható, hogy mintegy 30 millió forint költségvetésű projektnél már megtérül az önálló minőségmenedzsment.
Jó eredményt akkor érhetünk el, ha a tevékenységünk integrált, nemzetközi, már bevált módszertanon alapul; a vezetőség elkötelezett; a végrehajtás független, más, a fejlesztésben érdekelt szervezettől nem befolyásolt; és a tevékenység folyamatos. A szoftver-minőségbiztosítással elérhető legfőbb előny, hogy lerövidíthetjük a fejlesztéseink átfutási idejét, növelve az üzletmenet eredményességét.
