Poszt-pandémiás generációváltási hullám, hirtelen bevezetett digitalizációs megoldások hosszú távú hatásai, növekvő optimizmus, egyre csökkenő beruházási hajlandóság – a kis- és közepes vállalkozások küzdelmes egy éven vannak túl, az újranyitási lendület kezdetén pedig alaposan górcső alá vettük a szegmenst, hogy honnan, hová érkezett, és merre vezet tovább az útja.
A kkv-szektor jelenlegi helyzete meglehetősen bizonytalan. A koronavírus miatt kialakult járványhelyzetben bár érkezett állami támogatás (hitelmoratórium, bértámogatás, újraindítási kölcsön), ezek a külső segítségek önmagukban hosszú távon nem képesek ellensúlyozni a vállalkozások veszteségét és a piaci pozícióvesztésüket. Ugyanakkor az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva most jóval több pozitívumról lehet beszámolni a szegmenst illetően.
Analógból digitálissá: attitűdváltás a piacon
„Csak azok a vállalkozások tudnak hosszú távon sikeresen túllendülni ezen a nehéz időszakon, ahol van tartalék, innovációs potenciál és egy jól átgondolt jövőkép, akár a cég vezetősége, akár a tulajdonos részéről. Azt biztosan leszögezhetjük, hogy a vírus okozta helyzet katalizátorként szolgált a digitalizációs folyamatokban, és mára egyre több döntéshozó ismeri fel, hogy teljesen új szemléletmóddal kell a jövőt tervezni”, fogalmazta meg Szabó Zoltán Kázmér, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), Digitalizáció-Informatikai Szekció elnöke. Jól mutatja ezt az attitűdváltást az is, hogy míg a felmérések szerint 2018-ban a kkv-k jelentős része nem tartotta fontosnak a digitalizációt, addig 2021-re a vállalkozások zöme minimum öt évet ugrott előre a digitális térben és időben, fejlettségüket tekintve.
„Mára a járvány hatására a magyar kis- és középvállalkozások is kezdik felismerni, hogy lépést tartani csak akkor lehet, ha nyitnak a digitalizáció adta lehetőségek felé, illetve hogy ma már nem működhet egy vállalkozás anélkül, hogy ne lenne jelen az online világban. Azaz valójában a digitalizációba való bekapcsolódás, a rugalmasság és a fejlődési képesség a hosszútávú fennmaradásuk egyetlen járható útja”, fűzte hozzá.
A kezdeti időszakban óriási stresszel, kihívással és a komfortzónából kibillentéssel járó pandémia a számtalan negatív következménye mellett képes volt elérni azt, amit az elmúlt évek célzott intézkedéssorozata nem: digitalizálta a kkv-szegmenst.
Vállalkozói seregszemle – helyzetjelentés
„A szektor hatalmasat ugrott előre a digitalizációban, főként a kisvállalkozások, hiszen rá voltak kényszerítve, hogy átszervezzék a működésüket és számtalan olyan dologhoz alkalmazkodjanak, amit eddig így vagy úgy, de elkerültek. Ez nemcsak a hazai színtéren van így, az OECD globális felmérése azt mutatja, hogy a vállalkozói szegmens 70 százaléka vezetett be új digitális megoldásokat”, mondta Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) elnöke. A cégek nyitottá váltak olyan szoftverek alkalmazására, amelyek segítik a kommunikációt, illetve a munkafolyamatokat. Nagy az előrelépés a pénzügyek digitalizálásában, hogy mára a vállalkozások több mint fele használ számlázási szoftvert, egyre inkább alkalmazzák a könyvelést segítő programokat, és használják a bankok online szolgáltatásait is. Kiemelendő, hogy az online értékesítéssel foglalkozó kkv-k több mint fele átállt az online bankkártyás fizetési lehetőségre.
„A vállalkozások jó része, például a könyvelők, kétirányú, network alapú kommunikációs csatornákat, Facebook-közösségeket hoztak létre, így segítik naprakészen az ügyfeleket. Egyre többen ismerik fel, hogy a különféle szoftverek, adatmegjelenítést segítő megoldások, a munkavégzést támogató, így például a távmunkát elősegítő programok használata sokat javíthat versenyképességükön. Nagy változást jelent, hogy a kkv-k közel egyharmada bevezette a távmunkát a dolgozói számára, amiről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemrég végzett kutatása adott hírt”, mondta el Szabó Zoltán.
Akik korábban elzárkóztak a digitális megoldásoktól, most komoly előrelépést tettek ezek irányába. Noha mindez a klasszikus értelembe véve paradigmaváltásnak nem nevezhető, de mindenképpen olyan változások történnek, amelyek eléréséhez normális működés alatt több év sem lett volna elegendő. Ugyanakkor adódik a kérdés, hogy a kikényszerített változások mennyi ideig maradnak velünk a poszt-pandémiás időkben, hiszen gyakran előfordul, hogy a cégek a könnyebb ellenállás felé mennek.
„Valós félelem, hogy a vállalkozások visszatérnek a hagyományos működéshez, a megszokott megoldásokhoz, ezért szükség van egy nemzetközi szintű összefogásra, szemléletformálásra és különböző támogatási formákra, hogy a koronavírus miatt feszített tempóban megvalósított digitalizációs beruházásokat a cégek tovább vigyék, használják és fejlesszék a Covid-19 után időkben is”, tette hozzá Kovács Patrik.
Az átalakulás érintette az értékesítést, a webshopokat soha nem látott népszerűségi szintre emelte, átalakította az üzleti modelleket, ahol az online munkavégzés és a cég digitális irányítása vette át a stafétát, a fejekben pedig a digitalizáció és a hatékonyság közé egyenlőségjel került.
A váltás azonban természetesen nem mindenkinek könnyű. Különösen azok számára nehezebb, akik idősebbek, személyes jelenléthez (és képzéshez) szoktak, s kevésbé képesek követni az egyre gyorsabban fejlődő technológiai eszközök alkalmazását.
Újabb hullám, csak épp a generációváltásé
Idestova egy évtizede lehet olvasni a generációváltási hullámról, de akárcsak a digitális transzformációnál, úgy itt is a pandémia adhatja meg a végső lökést. A hazai vállalkozói szegmenst tekintve a cégek közel egyharmada már érintett a kérdésben, a staféta átadása már időszerű.
„A kkv-szektor generációváltása folytonosan jelenlévő probléma, a koronavírus-helyzet miatt a második generáció vezetői pozícióba kerülése is teljesen leállt, ami aggasztó, ugyanis a sikeresen megvalósuló átadásnak számtalan pozitív hozadéka van a cég szemszögéből is. Az új generáció vezetésében előtérbe kerülnek a digitális technológiák. Sőt, ha lezajlik a generációváltás, egy újabb digitalizációs hullámot fog előidézni”, fogalmazta meg Kovács Patrik.
A járványhelyzet a vezetői attitűdre is kihatott: másfajta szemléletmódra van szükség, a lokális, helyhez kötött, rugalmatlan, a régi iskola elvei szerint működni próbáló, nyelveket kevéssé beszélő vezető most nem tudja sikerre vinni a cégét. „Ahhoz, hogy egy vállalkozás megállja a helyét, nagyon fontos a nyitottság és a nemzetközi gondolkodásmód, az angol nyelv ismerete, és az, hogy ne rutinból, hanem alaposan megtervezve, az adott helyzetet mérlegelve szülessen meg egy-egy döntés. A Covid-19 után már semmi sem lesz olyan, mint volt. Alkalmazkodni és figyelni kell, főképpen a piaci innovációkat és a vásárlói magatartást, amelynek legapróbb változására is azonnal reagálni kell. Ehhez a technológia készségszintű ismerete szinte alapelvárás a vezetőtől”, hangsúlyozta Kovács Patrik.
Mit mond a papírforma? Kkv-index a számokon túl
A legfrissebb K&H kkv-bizalmi index kutatás arról számol be, hogy a járvány negatív hatása lassan enyhülni látszik a hazai kis- és középvállalkozások körében, ugyanis a második hullámhoz képest mérséklődött azok száma, akiknek csökkent az árbevétele, valamint azok aránya is, akiket kedvezőtlenül érintett a pandémia kapcsán kialakult gazdasági helyzet. Ennek ellenére csak visszafogottan terveznek fejlesztéseket a vállalkozások, a cégek beruházási hajlandósága folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, melyet a járványhelyzet tovább erősített.
Az alindexek közül azonban két meghatározó sokat javult: a gazdaságpolitika megítélése és az EU-s forrásokkal kapcsolatos változások ugrottak meg pozitív irányba. A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy a vállalkozások döntéshozói mennyire érzik vállalkozásbarátnak a kormány munkáját. A válaszadók 42 százaléka adott erre a kérdése pozitív reakciót, míg a vállalkozások kétharmada arról számolt be, hogy az utóbbi időszak intézkedései nem befolyásolták a versenyképességüket.
„Hurráoptimizmus nem tapasztalható, de lassú, pozitív előremozdulás igen. A beruházások tekintetében az informatikai költések kerültek az első helyre, míg az ingatlan-, gépjármű- és minőségbiztosítási beruházások háttérbe szorultak. Az óvatosabb költések a bizonytalanság számlájára írhatók, illetve a rendelkezésre álló források is befolyásolják. Az adatokból jól kiolvasható, hogy amikor általános bizonytalanság volt tapasztalható, és a tervezett nyitás ideje egyre inkább tolódott, a vállalkozások kivártak a beruházásokkal”, összegezte az eredményeket Kökény Roland, a K&H kkv-marketing és értékesítéstámogatás vezetője.
A teljes lezárások időszakában a beruházási alindex 40 százalékra esett vissza, de szépen, lassan kezd visszaállni a korábbi, 70 százalékra körüli értékre, hiszen a nyitás most sokkal jobban tervezhetővé vált.
„A mérsékelt fejlesztési kedv mellett a nehezen kiszámítható, gyorsan változó árfolyam is okot adhat a visszafogottságra. Ezt az előző időszakhoz képest 9 százalékponttal többen említették a működést hátráltató tényezőként. Elmondható, hogy jelenleg ez akadályozza leginkább a kutatásban résztvevő vállalkozások üzleti tevékenységét, mivel a válaszadók közel harmadára, 27 százalékára van negatív hatással. Az érvényben lévő szigorítások fokozatos, a közeljövőben várható feloldásával vélhetően a vállalkozások is egyre bizakodóbbak lesznek, ahogy az is pozitívan hathat, ha erősödik a forint az euróhoz képest”, tette hozzá Kökény Roland.
Előremenekülve, mi vár a vállalkozásokra a jövőben?
A harmadik járványhullám által okozott problémák ellenére a 2022-es évre vonatkozó várakozások javultak a hazai kkv-k körében. Derűlátásuk kezdi megközelíteni a járványt megelőző időszakot. A gazdaságpolitikai intézkedéseket pozitívan élik meg, s számítanak több EU-s forrásra is, ezt a K&H Bank kkv-bizalmi index 2021. első negyedéves kutatása mutatta ki.
„Javulás érzékelhető az ipar és a kereskedelem terén, erősödik az emberek vásárlási kedve. Továbbá pozitívak az ipari és a szolgáltatási szektor várakozásai. Az ipari cégeknél ez elsősorban annak tudható be, hogy a belföldi és külföldi tőke beruházásai nőnek. A kkv-szektorban dolgozók bérnövekedése és az állami támogatások lehetőséget teremtenek”, összegezte várakozásait Szabó Zoltán.
Kökény Roland szerint a vállalkozások digitálisan érettebbé váltak, jól mutatja ezt az is, hogy nagyon megugrott a mobilbankban végzett tranzakciók aránya, hónapról hónapra jelentős növekedést produkál, és a vállalkozásvezetők részéről is egyre inkább az az igény mutatkozik, hogy telefonjukról intézhessék a bank- és vállalkozásügyeiket, ez pedig az elkövetkező években sem lesz másként.
Kovács Patrik a jövőt illetően hibrid világra készül. „Az élet már nem lesz olyan, mint régen. A home office sok cégnél bevált, a vállalkozások visszaadják az irodákat, és sok esetben a Covidból tanult pozitív dolgokat igyekeznek megtartani. Gyorsan alakuló, technológiavezérelt világ jön, ahol az ügyfelek és a vásárlók gyorsan alkalmazkodnak a változásokhoz, a versenyben élre törő vállalkozásoknak ezeket a változásokat le kell követniük, ebben pedig a digitális eszközök tudnak a legjobban segíteni.”
Kiss Franciska
