Miközben az új adatközpontok kevesebb áramot fogyasztanak, a régiek energiahatékonysága is nagymértékben javítható már kisebb, olcsón megléphető intézkedésekkel is.
Az adatközponti világ elmúlt tíz évet a konszolidáció fémjelezte. Az üzemeltetők a különféle telephelyeken szétszórtan működő géptermeiket igyekeztek minél kevesebb, centralizált adatközpontba összevonni, hogy kisebb áramfogyasztás mellett, költséghatékonyabban működtethessék informatikai infrastruktúrájukat – például a virtualizáció kínálta előnyök kihasználásával. (Lásd cikkünket a 18-19. oldalon.)
Ki a központból
Mindez azonban csak arra volt elég, hogy kisebb ütemben nőjön globálisan az infokommunikáció részesedése a világ energiafelhasználásából. Az adatmennyiség és azzal együtt a felhasználói igények ugyanis olyan elképesztő ütemben bővülnek, hogy az összkép folyamatosan romlik (Lásd a „Sok kicsi sokra megy” keretet!)
A folyamatosan növekvő energiafelhasználás mellett a technológiák változása is új típusú adatközpontok létrehozását teszi szükségessé. Feltűntek ugyanis olyan technológiák (5G, IoT, AR/VR, Ipar 4.0), amelyeknél fontos, hogy az adat és annak feldolgozása minél közelebb legyen a keletkezési vagy felhasználási helyéhez. Ezeket az igényeket már kisebb teljesítményű, és nem a hálózat központjában, hanem annak peremén elhelyezkedő, úgynevezett „edge” adatközpontokkal elégítik ki, mondja Béres Zoltán, a H1 Systems adatközpont-szakértője.
Ezek nemcsak a méretükben különböznek a hagyományos datacenterektől. Utóbbiaknál a kiszolgáló elemeket – tápellátást, hűtést, egyebeket – egyrészt túlméretezik (mert előre kiépítik a későbbi teljes kapacitáshoz), másrészt az üzembiztonság miatt redundánsan telepítik őket. Emiatt a kiszolgáló berendezések sokszor feleslegesen és kimondottan rossz hatásfokkal működnek.
| Sok kicsi sokra megy |
|
A 2017-es év gigaslágere, a Despacito 4:41 perces video a Youtube-on, 720p felbontásban mintegy 43 megabájt. Egy perc videó lejátszása egy átlagos eszközön 0,001 kWh áramot fogyaszt, a streamelése a Google részéről 0,0002 kWh-t, miközben egy megabájt adat internetes átvitele 0,01 kWh-t igényel. Ez így nem sok, csakhogy három év alatt több mint 6,6 milliárd (!) alkalommal tekintették meg ezt az egy videót – ez pedig már 2920 GWh áram felhasználását jelenti, ami a paksi atomerőmű éves termelésének majdnem 18 százaléka – helyezi kontextusba mindennapi felhasználási szokásainkat Béres Zoltán. |
Milliós megtakarítások
Az edge adatközpontoknál csak minimalizált redundáns kiszolgáló berendezésekre vagy szünetmentes rendszerekre van szükség, mert maga a hálózati elrendezés biztosítja a redundanciát. „Kicsit olyan az infrastruktúra, mint a mobilhálózatok bázisállomásainál: ha egy kiesik, a többi át tudja venni a helyét, és a felhasználók szinte semmit nem érzékelnek”, teszi hozzá Sztankay Zsigmond, a H1 Systems adatközpont-tervezési vezetője. Ennek köszönhetően az edge adatközpontok kiépítése kisebb beruházást, működtetése pedig alacsonyabb költséget jelent.
A jó hír az, hogy a meglévő adatközpontok hatékonyságán is könnyen lehet javítani. A H1 Systems számításai szerint, ha egy átlagosnak mondható, 500 kW-os adatközpont energiahatékonyságát csak 0,1 PUE-val javítják, azzal éves szinten 13 millió forint megtakarítást lehet elérni. Ehhez pedig csak egy kis odafigyelésre, az üzemeltetési folyamatok optimalizálására, esetleg apróbb beavatkozásokra (mint a hideg/meleg folyosó lezárása) van szükség, oszt meg néhány tanácsot Béres Zoltán.
Az adatközpontok energiafogyasztását nagymértékben befolyásolja az egyes részegységek működésének pontos beszabályozása. A H1 Systems egy olyan, mesterséges intelligenciával megtámogatott adatközpont-felügyeleti megoldás kidolgozását tervezi, amely a számtalan változó figyelembe vételével nemcsak megtalálja az optimális üzemállapotot, hanem előrejelzéseket is ad a várható üzemzavarokról, meghibásodásokról.
(X)
