Támogató milliárdok

A koronavírus-járvány alaposan átalakította a tavalyi év gazdaságpolitikai fő törekvéseit, ami óhatatlanul kihatott a pályázatokra is. Hamar megjelentek a kis- és közepes vállalkozások megmentésére szabott támogatások, a nehézségek áthidalását követően pedig az újraindulás került fókuszba, a 2021-es év pedig több szempontból új irányt mutat a támogatások logikájában. Pályázati seregszemlénkben nemcsak a 2020-as év szektorspecifikus tanulságait összegezzük, hanem az idei év várható támogatásait, azok keretösszegeit és a most futó, aktuális pályázatokat is.

2020-ban közel 920 milliárd forint beruházás-támogatási programról született döntés, amelynek eredményeként közel 2000 milliárd forint fejlesztés valósulhat meg a közeljövőben. Annak ellenére, hogy a 2020-as évre sem az EU-s források sem az állami költségvetés terhére nem voltak betervezve több támogatás, a kiosztásra került összeg a tavalyi éves GDP 6 százalékát tette ki. Ezek többsége vissza nem térítendő támogatás.

2020 a támogatások tükrében

„A gazdaságpolitika fő törekvése a tavalyi évben az volt, hogy annyi munkahelyet kell megőrizni, amennyit lehetséges, és annyit létrehozni, amennyit a vírus elpusztít. A megőrzést segítették a bértámogatási programok, amelyeken keresztül csaknem 100 milliárd forint került már eddig is a vállalkozásokhoz. Az új, versenyképes munkahelyek létrejöttét a beruházás támogatási programokon keresztül ösztönöztük, de fontos megemlíteni a hitelmoratórium bevezetését is”, mondta Dobos Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára.

Ami a 2020-as év innovációs és kutatás-fejlesztés oldalát illeti, Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke elmondta, hogy a koronavírus hazai felbukkanását követő néhány hónapban az NKFIH teljes finanszírozási keretének egyharmadát, 47 milliárd forintot fizettek ki.

„2010-hez képest kétszer nagyobb ráfordítást szánt az állam az innovációs rendszer támogatására. 2020-ban ötször annyian pályáztak hozzánk, mint három évvel ezelőtt. Ötször annyian. Tehát ez azt jelenti, hogy a vállalatok, kutatást létrehozó szervezetek, tudásszervezetek, egyetemek egyre nyitottabbak arra, hogy képesek legyenek ebben a frontban eredményeket elérni”, mondta Birkner Zoltán.

„Azt gondolom pályázati oldalról a döntéshozók mindent megtettek, amit lehetett, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre, mindamellett, hogy újabb kereteket nyitottak, rövidebb határidővel hirdettek eredményt, sok esetben számtalan könnyítés is került az új Felhívásokba. A legtöbb esetben felemelték az előlegkifizetést a korábbi 25 százalékról, 100 százalékra, de Budapest és Pest megye is pályázhatott”, mondta Barabás Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Ifjúsági és Induló Vállalkozás Szekció vezetője.

Ágazatokon átívelő, jelenleg futó támogatások

A nehézségek áthidalását és az újraindulást különféle hitel- és garanciaprogramok segítik. „A nagy érdeklődésre való tekintettel a Széchenyi Kártya Program Krízistermékeinek igénylését 2021. június 30-ig meghosszabbítottuk. Ezt egészíti ki a Gazdaság-újraindítási akcióterv keretében a 10 millió forint értékű 10 évre szóló speciális kkv-hiteltermék, amely törlesztését csak 3 év után szükséges megkezdeniük a vállalkozásoknak”, tette hozzá Dobos Balázs.

A jelenleg is futó bértámogatási programokon túl beruházásösztönző támogatási lehetőségek is rendelkezésre állnak a vállalkozások számára. Ennek keretében 2021. február 15-étől lehet jelentkezni a több mint 10 milliárd forint keretösszegű, hazai finanszírozású, az építőipari ágazat termelékenységének, hatékonyságának növelésére kiírt ÉPÍTŐ-5 programra. Ezen felül szintén hazai forrásból 35 milliárd forintos keretösszeggel Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program indult az élelmiszeripari ágazatban működő beszállító vállalkozások képességeinek fejlesztésének támogatására, de a tervek szerint idén is folytatódik a Zöld Nemzeti Bajnokok Program és a Magyar Multi Program is.

Mindezek mellett továbbra is elérhető számos államilag és az MNB által támogatott hitel-, garancia- és tőkeprogram. A korábban említett Széchenyi Kártya termékek például jellemzően 0,-0,5 százalék közötti nettó kamattal biztosítanak különféle célokra felhasználható hiteleket a vállalkozások számára.

2021 a támogatások, és az átalakulás fényében

Dobos Balázs hozzátette, hogy a 2014-2020 közötti időszak forrásainak felhasználása még zajlik, amelynek keretében 2021 áprilisában tervezik megnyitni az egészségipari felhívásukat. A felhívás célja olyan kkv-k támogatása, amelyek egészségipari termékek gyártása terén terveznek technológiai és infrastrukturális fejlesztéseket, illetve kapacitásbővítő beruházásokat. Folytatják a Beszállító-fejlesztési Programot, az Irinyi Terv Iparstratégiai Támogatási Programot és az Ipar 4.0 Programot is.

A Gazdaság-újraindítási Akcióterv harmadik üteme keretében júliusban jelentős fejlesztések várhatók a zöldgazdaságban, a digitalizációban és a vidékfejlesztésben.

„A korábbi évekhez hasonlóan most is a beruházási támogatások a legnépszerűbbek. Egyébként a járvány a támogatás eljárásrendjében, logikájában is több esetben változást hozott. A kkv-k több új konstrukcióban már nulla százalékos hitelt kapnak, mely a támogatási szerződés alapján a fenntartási idő első évében fordul át vissza nem térítendő forrássá. Ehhez az ún. eredményességi szempontrendszere szerint vizsgálják a projektet és a szerződésben foglalt vállalásokat. Ha minden indikátor teljesült, akkor a támogatás átfordul vissza nem térítendővé, ugyanakkor, ha az indikátorteljesülés mérése során csak részben teljesíti az adott vállalkozás, akkor csak részben fordul át a hitel támogatássá, a fennmaradó összeget pedig kamatmentesen kell visszafizetni. Korábban sok esetben a visszafizetés nem volt arányosítva, és nem teljesítés esetén kamatot kellett fizetni. Az új rendszer sokkal inkább »pályázóbarát« megoldást jelent. Így ez is fokozza a kevésbé sújtott ágazatokban a fejlesztési, beruházási kedvet, hiszen most egyszerűbb forráshoz jutni”, mondta Barabás Tamás.

Kiss Franciska