Ne csak a járványhelyzet jelentette kényszerhelyzet hatására, hanem átgondolt stratégia mentén vessük be magunkat a felhőszolgáltatások és -technológia használatába. Legyen a stratégia része a felsővezetők oktatása a technológia hasznáról, döntési keretrendszer használata és a meghatározott célok figyelembevétele is.
Ha más nem, a járvány okozta kényszerhelyzet jót tett a felhőtechnológia elfogadottságának, derül ki a LogicMonitor „Cloud 2025: The future of workloads in a cloud-first, post-COVID-19 world” című tanulmányából. Az amerikai, kanadai és nagy-britanniai IT-döntéshozók megkérdezésével készített tanulmány szerint a járvány után egy „cloud-first” világ alakul ki, ahol a felhő technológiára a vállalatok elsődleges megmentőjeként gondolnak az IT-vezetők. 87 százalékuk szerint a koronavírus az elsődleges oka annak, hogy a felhős projektet felgyorsulnak.
Stratégia nélkül nem megy
A vállalatok meggyorsítják a felhő technológiás befektetéseiket a krízis idején, hiszen az teszi lehetővé számukra, hogy home office-ból dolgozhassanak az alkalmazottak, mindeközben pedig alapul szolgál a digitális transzformációhoz és a folyamatos innovációhoz. Mindehhez azonban egy stratégiára is szükség van, a felhőbe költözésnek egy átgondolt, részletesen kidolgozott és megalapozott döntés alapján végrehajtott projektnek kell lennie. A felhőstratégia többnyire a felhő használate mögött kullog, sok cégnél már elterjedt és használják a nyilvános felhőszolgáltatásokat átgondolt döntési keretrendszer nélkül is, ami szükségtelen kockázatnak teszi ki a vállalatot.
A Gartner „Cloud Strategy Leadership” tanulmánya ad fogódzkodókat a sikeres kkv-k felhőstratégiáira vonatkozóan. A felhőstratégia tisztán meghatározza azokat az üzleti eredményeket, melyeket el szeretnénk érni, és azt is leírja, hogyan lehet ezeket a célokat elérni, véli Donna Scott kutatási alelnök és elemző. A felhőstratégia részeként az IT-vezető feladata felvilágosítani a CEO-t, a felső vezetőket, és ha van, az igazgató tanácsot arról, hogy érdemes a felhőre költeni.
| Telephelyi helyett felhős |
|
2016-ban indult a GreenGo, az első közösségi közlekedési szolgáltató, mely elektromos autókat működtet Budapesten. Induláskor kis területen volt elérhető a szolgáltatás, 45 autó furikázott szerte a városban, A rendszer hamar népszerűvé vált, a lefedett terület megháromszorozódott, az autók száma közel hétszer több lett. A céget a telephelyen (on-premise) futtatott megoldásokkal működtették, az növekedés akkora infrastruktúra-beruházást igényelt, hogy azt saját pénzből nem akarták finanszírozni. Több lépcsőben költöztek át a felhőbe, első körben a back office kiszolgáló infrastruktúra került át, itt konténeres szolgáltatásokat is használnak. A második körben a front end volt a soros. A harmadik lépcsőben pedig a weboldalt működtető szerverekre kerül sor. Az adatbázis is felhőben működik. Külön feladat volt a biztonságos kapcsolódás a felhőhöz, a háttérrendszereket VPN csatlakozáson keresztül érik el. Bebizonyosodott, hogy a rendszer jól méreteződik. Eredetileg úgy tervezték, hogy elég lesz két központi egység, de közben kiderült, hogy a dinamikus növekedéshez négy CPU-ra is szükség lehet. A back-end is eredendően két CPU-ra alapozott, de minden eshetőségre felkészülve áll mellette tartalékban még négy központi egység, amelyeknél csak a tárhelyet kell fizetni. |
A felhő egy olyan számítástechnikai stílust képvisel, mely sebességet, agilitás és innovációt hoz a vállalatba az IT demokratizálódásával. A felhőtechnológia a digitális üzleti stratégia része. A digitális vállalatnak sebességre és agilitásra van szüksége, melyet a felhőtechnológia biztosít a szolgáltatásokon keresztül. Így az IT egy szélesebb körű felhasználói bázishoz jut el, akik önkiszolgáló interfészek segítségével használják a technológiát, stimulálva a kreativitást és innovációt.
A felhőstratégia ugyanakkor körbejárja a cég végső céljait, figyelembe veszi a vállalat küldetését. A vállalat nem engedheti meg magának, hogy utólag megbánja a felhőszolgáltatás megvásárlását. Mint amikor egy drága terméket vagy szolgáltatást vásárolunk, itt is kutatással, kérdések feltevésével kezdjük el. Mint szeretnénk a felhő technológiából kihozni? Hogyan mérjünk a befektetés megtérülését? Mit szeretnék felhővel megvalósítani, mivel lesz több a vállalatunk az átállás után?
Készítsünk döntési keretrendszert!
A felhőstratégia kulcsfontosságú része az a szisztematikus döntési keretrendszer, melyet a felhőmegközelítés előnyeinek és kihívásainak meghatározására használunk a különböző alkalmazási forgatókönyvek esetében. Készítsünk egy ábrát, a vízszintes tengely mentén a kihívásokat, míg a függőleges tengelyen az előnyöket kategorizáljuk. (Lásd az ábrát!) Ezek után minden egyes felhőalkalmazás vagy felhőfelhasználási forgatókönyvet az ábra segítségével értékeljünk, az alábbiakat tartva szem előtt.
– Lehetséges előnyök: mennyire fontosak azok az előnyök, melyeket a felhőtől kapunk? Például, ha az üzlet egy ügyfeleknek szóló mikrosite kialakítását kérte, a felhő előnyei lehetnek a gyors fejlesztés vagy innovatív kialakítás. De más forgatókönyvek esetében előnyt jelent a költségcsökkentés, kapacitási problémák megoldása, a munkamegosztásban jelentkező egyenlőtlenségek jobb kezelése.
– Lehetséges kockázatok és kihívások: milyen hátrányai vagy veszélyei lehetnek a felhőszolgáltatásnak? Például egy biztosítótársaság a káresetek elbírálását azért nem szeretné publikus felhőbe költöztetni, mert szabályozói és biztonsági kihívások keletkezhetnek. Más esetekben problémát jelenthetnek a piaci éretlensége miatti integrációs nehézségek.
Azok az alkalmazások vagy forgatókönyvek, melyek a felső jobb négyzetbe kerülnek, ideális jelöltek a nyilvános felhőszolgáltatások számára. Az alsó jobb négyzetben landoló megoldások akkor nyilvánosfelhő-jelöltek, ha a vállalat elkötelezett a felhő megoldások iránt és a felhő az első megközelítés híve. Az óvatosabb vállalatok vagy a felhőhasználat elején lévő cégek még várhatnak ezekkel az alkalmazásokkal.
Finomítsuk a döntést!
Ez a módszer csupán egy első becslést ad a felhőbe migrálni kívánt folyamatokkal, alkalmazásokkal, infrastruktúrával kapcsolatban, ezután mélyebb elemzés szükséges, amely megváltoztat pár paramétert. Például, ha rendelkezésünkre áll néhány kockázatot csökkentő lehetőség (titkosítás használatával megoldódhatnak a biztonsági gondok), akkor ez változtat a megítélésen. Az is előny, ha szervezetünknek már van tapasztalata felhő számítástechnikával, vannak bejáratott, kipróbált gyakorlatok, hiszen ezek is csökkentik a költözés kockázatát.
Azok az alkalmazások, melyek a bal felső négyzetbe kerülnek – ahol tisztán látni a felhőszolgáltatás előnyeit, de magasak az ezzel járó kockázatok is –, a privát felhő megközelítés ideális jelöltjei. Ez alatt egy harmadik fél által menedzselt privátfelhő-megoldást vagy publikus felhő szolgáltatók által nyújtott privátfelhő-szolgáltatást értünk. Például azok a vállalatok, amelyek kormányzati előírásoknak kell megfeleljenek – orvosi intézmények vagy kormányzati szolgáltatók – egy saját felhőszolgáltatást részesítenének előnyben.
Komoly tervezés előzi meg az átállást
Hogy milyen stratégiát kövessen egy vállalat a felhőbe költözéskor, az attól függ, hogy eleve felhőben gondolkodtak-e a vállalat elindításakor, vagy meglévő és a telephelyen működő rendszereket kell felhőbe költöztetni. Azt sem szabad elfelejteni egyetlen esetben sem, hogy nem két-három kattintás a felhőszolgáltatás igénybevétele, komoly tervezési munka előzi meg az átállást.
| Mi lesz a biztonsággal a felhőben? |
|
A magyar vállalatok biztonsági aggodalmak miatt tartanak a felhőszolgáltatástól – mondja Nyitrai Bálint, a felhőszolgáltatások bevezetésével foglalkozó eSolve ügyvezető igazgatója. Féltik adataikat, nem szeretnék azokat cégen kívülre kiengedni. Ennek ellenére az utóbbi időszakban komolyan megnőtt az érdeklődés a felhőszolgáltatások iránt: míg egy partnerüknél négy évvel ezelőtt on-premise megoldást vezettek be, jelenleg csakis a felhőszolgáltatásokban gondolkodnak. Egyre természetesebb, hogy a magyar vállalatok is felhőtechnológiában gondolkodnak. Az ügyvezető szerint a kedvező infrastruktúra-befektetési és -üzemeltetési költségek miatt sokan preferálják a felhőt a magyar cégek közül is. |
A vállalatnak el kell döntenie, hogy mire van szüksége a felhő szolgáltatások közül: csak az infrastruktúrát költöztetné át, vagy platformszolgáltatásokat is igénybe venne, netán adatbázisra is szüksége van, vagy a konténerszolgáltatásokra is igényt tart. Nem szükséges egyszerre mindennel átköltözni, hanem lépcsőzetesen, több fázisban is megoldható az átállás.
Szánjunk időt a tesztelésre, automatizáljunk
A tervezés után több körös tesztelésre is szükség lesz, fontos megnézni, hogy néz ki pontosan a megtervezett rendszer a felhőben, nem szabad a véletlenre bízni a dolgokat. Érdemes automatizálni is a tervezés és kivitelezés időszakában. Noha ez kicsit több időt vesz igénybe, de az ismétlődő konfigurációk beállításakor időt spórolhatunk meg, ha egy szkriptet bízunk meg a feladattal. Ha a felhőbe történő költözés első fázisával megvagyunk, foglalkozzunk meglévő IT-csapatunkkal is. Náluk szemléletváltásra, oktatásra lesz szükség, hiszen sok helyi feladat megszűnik a felhős működésre való átállás miatt.
Vass Enikő
