Az államigazgatási informatikában jelentős fejlődés ment végbe az elmúlt húsz évben. Erről, illetve személyes tapasztalatairól kérdeztük az Országgyűlés Hivatala immár nyugdíjas főinformatikusát.
– Mik voltak az elmúlt két évtized kormányzati informatikájának főbb állomásai?
– A rendszerváltásig a Központi Statisztikai Hivatal volt a gazdája az államigazgatási informatikai fejlesztéseknek, innen 1990-ben az újonnan alakuló Miniszterelnöki Hivatalba került a felügyelet. 1991 novemberében megalakult az Informatikai Tárcaközi Bizottság, amelynek nagy szerepe volt a kilencvenes évek fejlesztéseiben. Erre az időre esett a szoftverlicencek legalizálása, s ekkor kapott jelentőséget az intézményi it-stratégiák kidolgozása is.
– Milyen sikeres projektekre emlékszik vissza ebből az időből?
– Egy Phare-program keretében 1993 végére lecseréltük és egységesítettük a KSH teljes informatikai infrastruktúráját unixos HP-kiszolgálókkal és Oracle adatbázis-kezelővel. Különlegessége a projektnek, hogy sikeresen és határidőre zajlott le. Ezzel párhuzamosan folyt az Országgyűlés informatikai megújítása is, csak éppen más külföldi forrásokból – egyébként itt is hasonló infrastruktúra alakult ki. Közben felértékelődött az informatika jelentősége is, megszaporodtak a munkaállomások. Ez annak is köszönhető, hogy 1998-ban az új kormánnyal fiatalosabb garnitúra került a Parlamentbe, s az apparátus mindennapi munkájának is része lett az it. Nem beszélve, hogy saját videostúdiót alakított ki a hivatal, és az ülésterem informatikai rendszerét is korszerűsítettük. Ezeknek a fejlesztéseknek a jóvoltából 2002-től lehetővé vált a plenáris ülések internetes közvetítése, illetve a felszólalások szöveges és videoanyagának a visszakeresése.
– Ön több kormányzati ciklust is megélt. Befolyásolták a váltások a parlamenti informatikát?
– A ciklusváltásra való felkészülés mindig lehetőséget biztosít, hogy az elkövetkező négy évre meghatározzuk az informatikai infrastruktúra lényeges elemeit és meghatározzuk a legfontosabb fejlesztéseket. A ciklusváltás végrehajtása új képviselőket, új elosztást, felállást hoz, de számunkra teljesen mindegy, mely frakciók alkotják a kormányzati erőket. Politikai tisztogatásnak már csak azért sincs értelme, mert a kormányzati és ellenzéki frakciók egyaránt normatív informatikai kiszolgálásban részesülnek. Az új frakciók is fegyelmezetten vették tudomásul az it-használattal kapcsolatos szabályokat. Egyébként a ciklusokat úgy próbáljuk informatikai szempontból végigvinni, hogy azok homogének legyenek. Már az elején meghatározzuk a felhasználókat érintő alap-infrastruktúrát, s igyekszünk elkerülni, hogy ciklus közben nagyobb változások legyenek. A háttérrendszereket mindez, persze, nem érinti.
– A kormányzat mostanában teret kezd engedni a nyílt forráskódú programok használatának. Önök nem fontolgatják a kliensgépek „linuxosítását”?
|
Szakmai pálya |
|---|
|
– Komolyan megvizsgáltuk annak lehetőségét, hogy OpenOffice-ra álljunk át, de az eredmény az volt, hogy nem tudunk átállni, mivel nálunk a szöveghűség szentírás, s ez csorbát szenved, ha nincs teljes kompatibilitás a korábbi formátum konvertálása során. Vizsgáltuk az üzemeltetési költségeket, s az apparátusnál a vékonykliensek bevezetésének lehetőségét is. Ez utóbbiról kiderült, hogy jelentős költségek lépnének fel szerveroldalon.
– Mire vagy mikre a legbüszkébb az elért eredmények közül, s mi nem tetszik a kormányzati informatikában?
– Büszke vagyok, hogy lényegében minden projektünk sikerrel zárult, továbbá arra, hogy olyan honlapot hoztunk létre, amelyen minden információ megtalálható, visszakereshető, tehát tartalomgazdagság szempontjából vetekszik a legnagyobbakkal. Nem tetszik viszont, hogy megszűnt az Informatikai Tárcaközi Bizottság, s a minisztériumokban leépítették a lokális informatikát, amely a speciális, helyi ügyvitelt támogatta.
– Lehetséges, hogy egyszer papírmentes lesz a Parlament?
– 2004-től drasztikusan csökkent a papírfelhasználás amiatt, hogy megszűnt az összes képviselőnek nagy paksamétákat szállító futárszolgálat, s minden anyag elektronikusan érhető el a képviselők noteszgépéről. Viszont azt sem hiszem, hogy több száz oldalas törvénytervezeteket hatékonyan lehetne képernyőn olvasni.
