A független szoftverfejlesztők gyakran saját kézbe veszik a rendszer fejlesztését, áthidalva egy közösségi vagy céges szolgáltatás hiányosságát. Ilyenkor jogvitába kerülhetnek a tulajdonossal.
– Mit tehet meg egy független fejlesztő a jelenlegi piaci környezetben, és mire kell leginkább figyelnie?
– Mindenekelőtt arra kell figyelnie a fejlesztőnek, hogy megfelelő fejlesztési környezetet, úgynevezett sdk-t [software development kitet] használjon. Az sdk ugyanis tartalmaz egy licencet, amely meghatározza, hogy pontosan milyen feltételek mellett lehet az adott alapszoftverhez alkalmazásokat fejleszteni, mi az illesztés, elszámolás stb. módja. Ha a másoktól átvett tartalom – a betűtípusok, képek, grafikák: minden, amit nem a fejlesztő hoz létre – egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik, a szerzői jogi oltalom vonatkozik rá, engedélyköteles. Az engedély lehet mindenki számára, nyilvánosan megadott – például a Creative Commons licencek, vagy eseti. Az, hogy valami az interneten letölthető, nem jelenti azt, hogy szabadon felhasználható és akár egy alkalmazásba integráltan értékesíthető!
Vannak, akik a műveiket ingyenesen, az átdolgozásra is feljogosítva teszik hozzáférhetővé, de nem ez az általános. Ha nincs közzétéve információ, az eseti engedélykérést és a díjban való megállapodást jelent. A fejlesztésekhez felhasznált tartalmakról, illetve az azok jogosítására vonatkozó nyilatkozatokról, engedélyekről célszerű időbélyegzővel ellátott mentést készíteni, hogy a későbbiekben egy esetleges vita során bizonyítékként szolgáljon.
– Mi az, amit a jog biztosít, megenged, hol vannak leírva az ajánlások, előírások?
– A fejlesztések a szerzői és esetenként a szabadalmi jogot érintik. Mindkét esetben nemzetközi szerződések [a berni egyezmény vagy a számítógépi programok jogi védelméről szóló irányelv] egységesítik valamelyest a joggyakorlatot, de érdemes figyelni arra, hogy melyik ország joga van az egyes licencekben kikötve. Az alkalmazások felhasználása azonban érintheti már a védjegyjog területét is. Ugyanis az alapszoftver neve védjegyoltalom alá tartozik, így az alkalmazás reklámozásához ez a név vagy logó csak a védjegyjogosult engedélye mellett használható fel.
– Mit tehet egy cég, és mi a gyakorlat?
– A jogosult felszólíthat a jogsértés abbahagyására, a jogsértéssel elért gazdagodás, illetve esetenként kártérítés megfizetésére. Attól függően, hogy mennyire sikeres az alkalmazás, milyen mértékű a jogsértés és hol valósul meg, nagyon sokféle szankció képzelhető el.
– Hogyan viszonyulnak a cégek a független fejlesztésekhez?
– Többnyire távolságtartással. Egy-egy, esetleg rosszhiszemű vagy rosszul sikerült fejlesztés az ő hírnevüket is érintheti. Egy botrány az ő vásárlói bázisukra hat ki, hiszen nem a független fejlesztő nevét fogják lépten-nyomon felemlegetni, hanem a platform gyártójáét. Ezért léteznek cégek, akik előminősítik a fejlesztéseket. Vannak, akik egyáltalán nem engedélyezik, és persze olyanok is akadnak – főleg a szabad szoftverek körében –, akik teret engednek ennek.
|
Szakmai pálya: |
|---|
|
– Miután egy évet a berlini Humboldt Egyetemen töltött, a szerzői és szoftverjogi terület tanulmányozásával, 2004-ben az ELTE jogi karán diplomázott. Szakdolgozata elnyerte a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Szerzői Jogi Fórum Egyesület által meghirdetett Apáthy-díjat. – A Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja. Iparjogvédelmi szakjogász. – 2011-ben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, Jogi informatika PhD-képzésen abszolutóriumot szerzett. |
– Ellopható-e egy független fejlesztő ötlete? Miért nem kooperál egymással cég és fejlesztő?
– Magában az ötlet, elv, elgondolás nem védett. A forráskód maga áll szerzői jogi védelem alatt. Azt „büntetlenül” természetesen a gyártó cég sem veheti át. Ezzel kapcsolatosan meg kell állapodni a fejlesztővel. Az, hogy a rendszerlogika vagy egy nagyon pontos részletekig kidolgozott szoftver szolgai másolása megengedett-e, már jogrendenként változó. Az viszont, hogy a fejlesztő ötletét később a gyártó cég szabadalmaztassa, „bizonyítékgyártással” szintén kivédhető. Ha ugyanis az alkalmazást (a szabadalmi szakzsargonban: „eljárást” – a szerk.) jól dokumentáltan publikálják a gyártó bejelentését megelőzően, akkor ez újdonságrontó a későbbi gyártói (rosszhiszemű) szabadalmi bejelentés számára.
– Mit lehetne tenni?
– A független fejlesztők esetleg szervezhetnének maguknak érdekképviseletet vagy egyesületet, ami talán csökkentené az adminisztratív terheiket, és lehetővé tenné a jogi támogatásukat. A cégek pedig írhatnának ki versenyeket alkalmazásötletre és megvalósításra, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy a termékükhöz kapcsolódó, igazán jó szoftverek ne konkurrenciaként, hanem saját portfóliójukat erősítve jelenjenek meg.
Sebők Viktória
