Másképp, mint mások

Számítási felhő és mobilitás – a Microsoft stratégiájának e két sarokkövéről beszélgettünk a vállalat nemzetközi részlegének elnökével rövid budapesti látogatása alkalmából.

– Említette egy korábbi interjújában, hogy a Microsoft k+f-költségvetésének 90 százaléka a felhőmegoldásokra megy el. Miért lett ilyen fontos ez a terület?

– Nem most lett fontos a felhő a Microsoftnak: már jó másfél évtizede foglalkozunk vele. Az egyéni felhasználóknak szánt szolgáltatásokkal – a Hotmaillel, a Messengerrel, a Binggel vagy az utóbbi időben a Skype-pal – kezdtük az ismerkedést. És ahogy a világon mindenütt elérhetővé tettük ezeket a szolgáltatásokat, szép lassan kiépítettük az ehhez szükséges teljes infrastruktúrát. Ehhez hozzátartoznak az óriási adatközpontok, de ami talán még fontosabb, mindazok az automatizált megoldások, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatások biztosítását.

Az ingyenesen kínált végfelhasználói szolgáltatásokból aztán megtanultuk, hogyan kell biztosítani a szolgáltatás folyamatosságát, miként lehet garantálni a biztonságot és a bizalmas adatok védelmét. A tapasztalatokat alkalmazni kezdtük a vállalati ügyfelekre és szolgáltatásokra, és most már futtatókörnyezettől (az Azure-től) kezdve a felügyeleti lehetőségeken át (ez a Windows Intune) át az irodai programokig (az Office 365-ig) mindent kínálunk a felhőben.

– Számtalan cég állította a középpontba a felhőszolgáltatásokat. Miben más a Microsofté?

– A miénk az egyetlen platform, amely kicsi és nagy ügyfeleknek egyaránt lehetővé teszi, hogy ötvözzék meglévő, saját kezelésben lévő rendszereiket a privát és a nyilvános felhőkkel. Így aztán a felhasználóknak nem kizárólagos választást kínálunk: nem kell csak a felhőt vagy csak a saját rendszert választani; egymás mellett élhet a kettő. Az ügyfél dönti el, hogy mennyi és milyen szolgáltatást szeretne a felhőből igénybe venni, és mit tartana házon belül. El lehet indulni kicsiben, próbálkozni, és fokozatosan terjeszkedni a felhő felé, miközben a régi és az új infrastruktúra zökkenőmentesen együttműködik.

– Mekkora szervezeti, gondolkodásmódbeli változást igényel a korábban dobozos szoftvereket fejlesztő Microsoft számára az új modellhez való alkalmazkodás?

– Az biztos, hogy számtalan területen újra kell gondolni a működést. Vegyük például a fejlesztést. Az újításokkal nem lehet hónapokat, éveket várni, hogy majd a következő kiadásba tesszük bele őket: folyamatosan, legfeljebb néhány hetente kell valami frissítéssel, funkcióbővítéssel, továbbfejlesztéssel előállni. A gyakorlat egyébként az, hogy a csapatok egyszerre fejlesztik a „hagyományos”, telepíthető változatot és annak felhőre optimalizált verzióját. Így aztán igazából egy fejlesztési folyamat van kettős végeredménnyel, nem pedig az történik, hogy utólag ültetjük át a kész szoftvert a felhőre.

– Ön szerint kik lehetnek a Microsoft felhőszolgáltatásainak elsődleges ügyfelei?

– Nagyon komoly reményeket fűzünk a kis- és középvállalatokhoz. Óriási piacról van szó: csak Európában 28 millió ilyen vállalkozás van, és ők foglalkoztatják a munkaerő 75 százalékát. Ezért aztán ezeknek a vállalkozásoknak a sikeressége, eredményes működésük a gazdaság egészének állapota szempontjából rendkívül lényeges.

Szerintünk a számítási felhő azért is fontos számukra, mert annak segítségével valamennyire kiegyenlíthetik a piaci erőviszonyokat. Legyen szó akár kétfős vállalkozásról, a felhőből a legmodernebb technológiákat tudja igénybe venni, és ugyanazokat a megoldásokat alkalmazhatja, mint egy nagyvállalat – anélkül, hogy előtte szerverre, szoftverlicencekre, telepítésre, szakemberekre költene. Beruházás helyett jól tervezhető költségek vannak, a megoldás pedig szükség esetén együtt tud nőni a céggel.

– A felhőszolgáltatásokat a Microsoft maga is tudja kínálni. Mi lesz azokkal a partnerekkel, amelyek hagyományosan kiszolgálták a kis- és közepes vállalkozások többségét?

– Hagyományos partnereinkre – alkalmazásfejlesztőkre, OEM-ekre, viszonteladókra, tanácsadókra, rendszerintegrátorokra – továbbra is szükség lesz. Bár műszakilag talán lehetséges lenne, nem egyedül akarjuk kínálni ezeket a szolgáltatásokat. Számítunk a partnerekre, például abban, hogy saját infrastruktúrájukon hosztolják és továbbértékesítik a megoldásainkat, de komoly szerepet játszhatnak a felhasználó meglévő saját rendszerei és a felhőszolgáltatások integrálásában is.

– Hogyan lehet megismertetni a felhő előnyeit a kisvállalkozásokkal? A kis- és középvállalatok vezetői többnyire nem nagyon értenek a technológiához, nem kísérik figyelemmel a technológiai újításokat.

– Valóban, a felhővel kapcsolatos ismeretek még meglehetősen korlátozottak ebben a körben, de szerencsére már bővülnek. Végeztünk felméréseket Magyarországon is, az derült ki, hogy a kisvállalkozások 50 százaléka jó lehetőséget lát az internetben és a felhőszolgáltatásokban az üzleti növekedéshez. Mit lehet ilyen esetben tenni? Az egyik legfontosabb feladat, hogy a szolgáltatás igen könnyen elérhető és megvásárolható legyen: tegyük ingyenesen kipróbálhatóvá, és ha tetszik, akkor egy-két kattintással elő is lehessen fizetni rá a weben. Ettől persze még szükség lesz speciális programokra, rendezvényekre, oktatásokra. Ilyeneket mi is tervezünk, és nem is feltétlenül egyedül, hiszen a piac bővítése más cégeknek ugyanúgy érdeke, mint nekünk.

De nemcsak a kisvállalkozások informatikai felkészültsége fontos, hanem szélesebb értelemben az egész társadalom digitális írástudása. Ha azt tudjuk növelni – márpedig ebben a Microsoft aktív szerepet játszik hosszú évek óta, például Magyarországon a Tisztaszoftver programmal –, a felhőszolgáltatásokat is könnyebb lesz elfogadtatni.

– A mobilitással kapcsolatban: mit tud tenni a Microsoft, amely évtizedekig meghatározó szereplője volt a pc-s világnak, hogy a táblagépek és okostelefonok világában is megőrizze a pozícióit?

– Óvatosan bánnék azzal a kijelentéssel, hogy a pc-korszak leáldozott volna. Szerintem nem a „poszt-pc” világ jött el, hanem a „pc-plusz” világ: nem túlléptünk a személyi számítógépeken, hanem azok mellett jelentek meg más, hasonlóan fontos eszközök. A pc-k szegmense továbbra is nő, idén vagy 450 millió készüléket fognak eladni. És tudja, hány táblagép talál gazdára ez idő alatt? Kevesebb mint a fele.

Ezzel együtt a különféle mobil platformok, a táblagépek és az okostelefonok stratégiai fontosságúak a Microsoft számára. Az okostelefonnal kezdtük, mert egyrészt az a legnagyobb számban eladott infokommunikációs eszköz a világon, másrészt mert a világ számos táján (például Indiában) az emberek jó része a telefonokon keresztül ismerkedik meg a számítástechnikával és az internettel. Így hát vettünk egy nagy levegőt, félretettük a mobileszközökre már vagy egy évtizede fejlesztett szoftvereinket, és tiszta lappal indulva elölről kezdtük a fejlesztést. Ebből lett a kimondottan innovatív Windows Phone, amelyhez stratégiai partnernek megnyertük a Nokiát, de olyan nagy gyártók is felkarolták, mint a HTC vagy a Samsung.

– Elég lesz a Windows 8 ahhoz, hogy a táblagépek piacán is komoly szereplő legyen a Microsoft?

– A Windows 8 több módon is szakítást jelent az eddig megszokott operációs rendszerrel, és komoly fordulópontot hoz az iparág történetében. Az egyik fontos változás, hogy az Intel-architektúra mellett támogatni fogjuk az ARM-processzorokat is, így jóval több hardveren lesz elérhető. A második az új, Metro kezelőfelület, amely a telefon után a táblagépeken és a pc-ken is megjelenik – azzal a különbséggel, hogy a felhasználó bármikor visszatérhet a megszokott Windows 7 felületre. A harmadik nagy újdonság pedig a Windows Store megnyitása, ami egészen új lehetőségeket teremt az alkalmazásfejlesztők és az alkalmazások terjesztése előtt.

Ráadásul nálunk az üzleti modell is más lesz, mint az Apple-nél. Az eladott szoftverek után alapesetben csak 30 százalékot tartunk meg, tehát 70 százalék marad a fejlesztőnél. Ha azonban a szoftverből befolyó bevétel meghaladja a 25 ezer dollárt, már csak 20 százalékra tartunk igényt. A fizetést pedig nemcsak rajtunk keresztül lehet intézni, hanem minden elfogadott módszert támogatunk, és a szoftver fejlesztője választja ki, hogy melyiket akarja használni.

Schopp Attila