Informatikai rendszerek integrációja akkor sem kis feladat, ha átlagos vállalatok összevonásáról van szó, hát még ha két olyan mamutszervezetet kell egyesíteni, mint az APEH és a VP.

– A NAV a két hivataltól összesen 680 rendszert örökölt. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a rendszerek egyesítése után mindenképpen maradnak olyan területek, amelyeket soha nem fognak integrálni. Ezek tipikusan a szakmai rendszerek voltak. Az APEH és a VP mind szervezetileg, mind pedig munkaszervezésileg és technológiailag is különbözött egymástól. Ezért úgy véltük, hogy a fokozatos technológiai integrációval párhuzamosan, integráljuk a szervezeteket is, mivel a dolgozóknak „sokkot” okozhat az eltérő vállalati kultúrához való azonnali igazodás. Mindezek alapján két informatikai szervezetet hoztunk létre: az Informatikai Intézet alapvetően az adószakmai, az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézetet pedig a vámszakmai területre összpontosított. A különbség az volt, hogy az utóbbi, egyébként általam vezetett intézet gyűjtötte volna lassan maga alá az integrálandó rendszereket. Itt alapvetően olyan, back-office típusú rendszerekről volt szó, mint a jogosultság-, a törzsadat-, az ügyirat-kezelési és a humán rendszerek, illetve a hálózatmenedzsment.
Az államigazgatásban a kommunikáció szigorú hierarchikus rend szerint zajlik, a két intézet pedig a vártnál nagyobb mértékben lassította a belső kommunikációs folyamatokat. Ezért a vezetés az összevonás mellett döntött. Az új Informatikai Intézetet Bakonyi Tibor vezeti, belőlem pedig szakfőigazgató lett. Feladatom a központi hivatal informatikai főosztályainak a felügyelete, ide tartozik többek között az it-stratégia, a költségvetés és a beszerzések, a kiemelt projektek felügyelete és a portfóliómenedzsment.
– Hol tart a két hatóság informatikai integrációja?
– A projektek integrációja hatalmas léptekkel halad előre. A nagyobb, már futó projektek esetében megszüntettük vagy megszüntetni javasoljuk a párhuzamosságokat, a kisebbek esetében pedig leállítjuk azokat, s más „csomagolásban” újra kezdjük. Szemmel látható az azonos vagy közel azonos tematikájú szerződések integrációja. Bizonyos típusú – például szakértői – szerződések esetében a nemzeti adatvagyon védelméről szóló törvény is ösztökél bennünket erre, ugyanis az előírások szerint minél több kompetenciát kell házon belül tartanunk. A folyamatokat is elkezdtük egységesíteni, például az igénylésben és a beszerzésben.
| Szakmai pálya |
|---|
|
– Milyen megtakarításokkal jár az integráció? Esetleg benne van a létszámleépítés is?
– Erről nincs szó, két dolog miatt sem. Egyrészt mert a kapun belüli munkanélküliség eddig sem volt jellemző a két intézményre, másrészt a már említett adatvédelmi törvény miatt inkább fejlesztenünk kell a meglévő állományt. A megtakarításokat egyelőre nem lehet számszerűsíteni, de jelentősek lesznek. Ahhoz azonban, hogy ezt elérjük, beruházásokra, fejlesztésekre van szükség. Ehhez EU-s források bevonását is tervezzük.
– Egy sor olyan központi e-kormányzati fejlesztés valósult meg, illetve van folyamatban vagy tervben, amely az állampolgárok kényelmét szolgálja az ügyintézésben. Például a központi elektronikus fizetési rendszer (efer) jóvoltából már lehet bankkártyával is fizetni az okmányirodákban. A NAV hogy áll ezen a téren?
– Az efer a NAV-nál nem okoz változást az állampolgárok számára, hiszen az APEH-nál már korábban is lehetett bankkártyával fizetni. A fizetések összevonása miatt csökkenő tranzakciós díjak is az államnak jelentenek megtakarítást. Az állampolgár számára látványos változás majd csak az lesz, ha egyszer a rendszert a home banking keretében is lehet használni.
Előkészítés alatt áll egy ugyancsak EU-s forrásból megvalósuló, kiemelt ügyfélkapcsolat-fejlesztési projekt, amely a mai kornak megfelelő információs és ügyintézési felületeket kínál majd az adóalanyok számára.







