Amíg külföldön az akvizíciók, az együttműködések és tőzsdére lépések játszottak főszerepet májusban, addig Magyarországon a telefonadó volt a sláger.
Számos kérdés maradt tisztázatlan, ezért sorra születtek a találgatások a történet végkimenetelére. A legnépszerűbb témák a távközlési különadó beszedésének módja, illetve felelőseinek megtalálása voltak. A média természetesen előre megjósolta, hogy a telefonadót az ügyfelek fizetik majd, miközben a szolgáltatók hevesen tiltakoztak: nyugtatták az ügyfeleket, mindeközben a kormány várható döntésén méltatlankodtak.
Aztán jöttek sajtóközlemények, amelyek az ügyfeleket tájékoztatták a szomorú hírekről, miszerint a telefonadó bevezetése negatív hatással lesz a telekommunikációs vállalatok fejlesztési folyamataira. A három „nagy” szolgáltató ekkor már éreztette a felhasználókkal, hogy valamilyen formában mindenképpen részesülniük kell majd a kormány által kitervelt ötlet következményeiből. A Magyar Telekom–Vodafone–Telenor trió közös közleménye azt sejttette, hogy a telefonadó bevezetése befolyásolni fogja a felhasználók telefonálási szokásait, és a hagyományos telefonvonalak helyett inkább az internet alapú távközlési megoldásokat fogják igénybe venni.
A sok vita és találgatás között május közepén a parlament végül hivatalosan is meghozta a döntést, miszerint júliustól életbe lép a percenként, illetve sms-üzenetenként számolt telefonadó. Az előterjesztést a parlament név szerinti szavazással, a kormányoldal szavazataival és ellenzéki nemek mellett fogadta el. Baja Ferenc, az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Albizottságának alelnöke szerint fagyos hangulat uralkodott a Parlamentben a szavazás során, amelyet a kormány síri csendben ült végig.
Pozitívumként említhető, hogy a döntés értelmében minden hónapban ingyenes lesz az első tíz perc, és csak a kedvezményes időintervallum után válik esedékessé a távközlési adó költségeinek elszámolása. Ekkorra a Telenor már be is jelentette, hogy a telefonadó költségeit teljes mértékben átruházza ügyfeleire, és a Magyar Telekom, illetve a Vodafone ügyfelei is számíthattak rá, hogy részesülni fognak a telefonadó anyagi következményeivel.
Zuhanórepülésben a mobilbiznisz
Már hozzászokhattunk, hogy a hónapok múlásával sorozatosan küldi a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a mobiltelefon-előfizetések számának folyamatos csökkenéséről szóló jelentéseket. A trend alól május sem volt kivétel; közel 44 ezerrel 11,552 millióra csökkent a három mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizetőszáma. A forgalmat generáló ügyfelek száma az előző hónaphoz képest 17 ezerrel lett kevesebb, így ez az érték közel 10,956 millió volt májusban.
Az NMHH gyorsjelentése szerint 2012 májusában a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 116,1 sim-kártya jutott. Május végére a teljes ügyfélszám, azaz a hívásfogadásra alkalmas kártyák alapján számolva, a T-Mobile részesedése az előző havi 45,50 százalékról 45,69 százalékra nőtt, míg a Vodafone-é 22,89 százalékról 22,83 százalékra, a Telenoré 31,61 százalékról 31,49 százalékra csökkent.
Egységben a kártya
Magyarországon azért nem állt meg az élet a telefonadó miatt. Átadták ugyanis az új típusú, elektronikus diákigazolványokat, amelyek a remények szerint nem csupán a tanulóknak, hanem a magyar társadalom egészének és a gazdaságnak is jót fognak tenni. A Nemzeti Egységes Kártyarendszer koncepciója szerint az okmányokat egységesíteni fogják, az rfid alapú kártyák a későbbiek során egyesíthetik magukban a jelenleg több formában létező azonosító okmányokat, illetve fizetőeszközöket. A diákigazolvány kapcsán megváltozott az igénylés folyamata is; míg korábban az iskolákban zajlott, a jövőben az adatfelvételt és a fényképezést is az önkormányzatok vezénylik majd.
Pénz áll a házhoz
Felelősségteljes feladatot kapott a Wigner Fizikai Kutatóintézet: hatalmas mennyiségű adatot tárol majd az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatásairól. Számos nemzetközi konzorcium próbálta elnyerni a CERN beruházási pályázatát, amelynek csak a hardverértéke meghaladja a tízmilliárd forintot. A sok-sok jelölt közül a KFKI csillebérci telephelye nyerte el a lehetőséget a Wigner Fizikai Kutatóközpont pályázatával. A lényeg az, hogy a genfi székhellyel rendelkező, részecskefizikai kutatások európai szervezeteként működő CERN Budapestre hozza új számítástechnikai központját. A svájci CERN-ben keletkező, hatalmas mennyiségű adatot kezdetben 100 gigabit/másodperc sávszélességű optikai hálózaton küldik majd át az idén megépülő magyar központba. A beruházás kezdéséről az érintett XII. kerületi önkormányzat alpolgármestere, Váczi János számolt be blogjában, amelyben kiemelte, hogy a budai kerületnek rég nem volt ilyen értékes és fontos projektje.
A CERN magyarországi projektje azért lesz kiemelt fontosságú, mert a kutatóintézet falai közt percenként 30 dvd-nyi hasznos adat keletkezik, amelyek vizsgálata több, történelmi értelemben is fontos tudományos felfedezést segíthet elő. A fizikusok szerint ezekben az adatokban vannak elrejtve eddig ismeretlen vagy csak feltételezett részecskék, például a régóta keresett Higgs-bozon nyomai.
A nagyvilágból
Míg Magyarországon a telefonadó szolgáltatta a „legcupákosabb csontot”, addig az it- és távközlési világ más dolgokkal is el volt foglalva – bár a magyarországi telefonadóval is sokat foglalkozott az európai média.
Negyedéves jelentése alapján a Samsung átvette a vezetést világ legnagyobb mobiltelefon gyártójaként az eddigi világelső Nokiától. Az eladott darabszámot tekintve a Samsung minden eddiginél több készüléket értékesített az idei év első negyedévében, jócskán megelőzve finn vetélytársát. A koreai vállalat 92 millió darabos eladással büszkélkedhet, szemben a Nokia 83 milliójával. A statisztika szerint mindkét cég eladásai csökkentek 2011 utolsó negyedévéhez képest, a Samsung esetében 13, míg a Nokia esetében 27 százalékkal. A számok természetesen minden telefonkészülékre vonatkoznak, az okostelefonok világában azonban továbbra is az Apple a legnagyobb 35 millió eladott készülékkel, de már itt is szorosan a nyomában jár koreai vetélytársa, amely az első negyedévben 32 milliós darabszámot produkált, míg a Nokia csupán 12 milliós eladást tudott felmutatni.
Terjeszkedett a Microsoft
Amíg a távközlési eszközöket gyártó nagyvállalatok az egymás közti versennyel foglalkoztak, addig a szoftveróriások magukkal törődtek elsősorban; 300 millió dollár értékben vásárolt részesedést a Microsoft a Barnes & Noble e-könyv részlegében. A Microsoft ezzel nem csak az e-könyvekhez, de az azokhoz tartozó tankönyvrészleghez is hozzáfért, amelyre legutóbb az Apple is szemet vetett.
A két cég közleménye szerint a befektetéssel a Microsoft 17 százalékos részesedést szerzett a Barnes & Noble részlegében, amelyet közös cégbe szerveznek a jövőben. A lépés beillik a Microsoft új stratégiai döntései közé, amelyek szerint a házon belüli fejlesztés és a versenytársak ellehetetlenítése helyett a partnerek szerzésére koncentrálnak. A mostani ügylet, a Nokia partnerré tétele, illetve az AOL-tól vásárolt szabadalmak továbbadása a Facebooknak erről tanúskodnak, igaz, a cég máshol aktívan akadályozza a konkurensek kibontakozását, megtartva régi rossz szokásait is. Az ügylet bejelentésével párhuzamosan megszűnt a két cég között fennálló per, amelyet a Microsoft indított a Barnes & Noble ellen, mivel az e-könyv olvasójában az Android operációs rendszert használta.
Nagy falat?
Megjelent a hír, miszerint a világ – jelenleg – legnépszerűbb közösségi portálja, a Facebook hamarosan a tőzsdére lép. Ezzel párhuzamosan Mark Zuckerbergék sorra jelentkeztek a forradalminak szánt online marketing megoldásokkal – azokkal, amelyek sikeresen megutáltathatják a Facebookot a felhasználókkal. Az egyik ilyen ötlet a fizetős üzenőfal-bejegyzés, amely az egyes felhasználók bejegyzéseit kiemeli, illetve jobban láthatóvá teszi azokat a bejegyzéseket, amelyeket a megrendelő szponzorál.
A Facebook legnagyobb feladata, hogy valamiféleképpen pénzre váltsa a közel egymilliárd felhasználójában rejlő üzleti lehetőséget. A vállalat mintegy 100 milliárd dollár körüli teljes cégértékkel vonul a tőzsdére.
A Concorde nagy kérdése, hogy vajon sikerül-e a Facebooknak úgy kihasználni felhasználóit, hogy azok ne idegenedjenek el a közkedvelt közösségi portáltól. A Concorde értékpapír-szakértői úgy vélik, hogy a „lájkolós” weboldal vezetőinek több nehézséggel, illetve kockázattal is szembe kell nézniük. Ezek közé tartozik az egytermékes (reklámokra épülő) modell, a mobileszközök kiforratlan hirdetési infrastruktúrája, a csökkenő felhasználószám-növekedés, és a duzzadó operatív költségek.
Még nem tudhatták a Facebook vezetői, hogy nem lesz nagyon fényes a tőzsdére lépés, és bejelentették, miszerint a nagy érdeklődésre való tekintettel 25 százalékkal több részvényt dobnak piacra a tervezettnél. Összesen 421 millió részvény eladását tervezték a korábban jelzett 337 millió helyett.
Májusi bizonytalanság
Sok témát szolgáltatott a sajnos, egyre inkább előtérbe kerülő informatikai biztonság, és a vállalatok, illetve magánfelhasználók elszenvedett kibertámadásai. Természetesen a jogvédett tartalmakkal való visszaélés körüli viták is egyre hangosabbá váltak.
Gyorsan kellett lépnie a Microsoftnak a Hotmail befoltozására, mert végzetes hibára lettek figyelmesek a biztonsági cégek. Egy sebezhetőséget kihasználva a hekkerek megoldhatták, hogy a felhasználók ne tudják elérni saját email-fiókjukat, ezzel egy időben hozzáférhettek a privát levelezésekhez és minden egyéb adathoz.
A brit legfelsőbb bíróság arra szólította fel az országban működő internetszolgáltatókat, hogy tegyék elérhetetlenné előfizetőik számára a Pirate Bay torrentoldalt. A bírák akkori döntése már kötelezően írja elő az oldal tiltását a szolgáltatóknak, amelyeknek engedelmeskedniük kell, nem fellebbezhetnek az ítélet ellen. Az ítélet az után született, hogy a szolgáltatókat tavaly novemberben felkérték a szerzői jogvédők az oldal letiltására, ám azok ezt megtagadták, mondván, csak egy érvényes bírósági határozat esetén tesznek elérhetetlenné bizonyos oldalakat. A bíróságok számára azonban nem újdonság az ilyen ítéletek meghozatala, korábban a szintén jogsértéssel vádolt Newzbint is sikerült hasonló módon feketelistára tenniük.
Szorosabb együttműködést kíván kialakítani az Európai Unió az amerikai Biztonsági Minisztériummal és a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI-jal) a számítógépes bűnözés elleni küzdelem elősegítésére. A kiberbűnözés évente 388 milliárd eurós illegális bevételre tesz szert. Az Európai Bizottság (EB) korábban bejelentette, hogy kiberbűnözéssel foglalkozó új központot tervez felállítani jövő év elején az Europol hágai központjában. A központ feladata a gyermekek interneten történő kizsákmányolásának és a kormányzati létesítmények elleni támadásoknak a kezelése lesz. Emellett segítenie kell a tagállamokat a számítógépes biztonsággal összefüggő képességeik javításában.
E-egészségügy
Az elektronikus egészségügy az ellátórendszer fejlesztési lehetősége – mondta Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) egészségügyért felelős államtitkára. A politikus Dániából hazatérve, az Európai Unió egészségügy-minisztereinek informális ülésén elmondta, hogy kontinensszerte és Magyarországon egyaránt forradalom várható az elektronikus egészségügyi szolgáltatások területén. Kiemelte még, hogy az egészségügyi rendszer átalakítása Dániában szinte teljesen ugyanúgy zajlik, mint Magyarországon.
Támogatás a digitális átálláshoz
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tesztprogramot indított: mintegy 4500, rossz szociális helyzetű háztartást keresnek fel a kérdezőbiztosaik. Egyeztetik az érintett személyekkel a tesztprogramban való részvétel feltételeit. A program eredményeként a jogosult rászorulók jobb minőségű, digitális televíziózási lehetőséghez jutnak. Szeptemberben indulhat a támogatott vevőkészülékek (set-top boxok) és az antennák beszerelése.
