Nem túl sok informatikai cég akad a magyar piacon, amely töretlenül átvészelte volna negyedszázad viharait, ráadásul bevételei túlnyomó részét a közigazgatásból szerzi.
– Huszonöt év már történelemnek számít. 1986 hogyan vonulna be a Griffsoft krónikájába?
– Ekkor alakult meg a szegedi Volán vállalatnál az a vállalati gazdasági munkaközösség (vgmk), amelyből a Griffsoft később kinőtt. Amint lehetett, kft.-vé alakultunk – jobban mondva alakítottunk egy kft.-t, mert akkoriban az ilyen jellegű átalakulás nem volt lehetséges – ez 1989-ben következett be. A jelenlegi társasági formát, a részvénytársaságot 2000-ben vettük fel.
– A nyolcvanas évekre ma már nosztalgiával tekintünk, bár a mai modern ict-világhoz képest meg kellett küzdeni a körülményekkel.
– A KFKI által fejlesztett tpa-gépeken dolgoztunk két és félmegás winchesterekkel. Ma már egy mobiltelefonban ennél nagyságrendekkel több memória található. Akkor dolgoztuk ki Forrás nevű gazdálkodási rendszerünk kereteit – alapfunkcióit máig megőriztük.
– Milyen körülmények között indult a vállalkozás?
– Tipikus garázscégként indultunk. A vgmk alapításához a végső lökést egy amerikai út adta, ahol láttam, hogy egy szabad vállalkozás mi mindent vihet végbe. Itthon persze összehasonlíthatatlanul mostohább volt a környezet, se telefon, se infrastruktúra. Mindenesetre nekiindultunk a vállalatirányítási rendszernek, s elkezdtük kiváltani a könyvelőgépeket. Kiderült, hogy a termék jól eladható más cégnek is, ahol szintén tpa-gépek működnek. Aztán 1988-ban kiváltunk a Volánból, szereztünk („zsebimporttal” hoztuk be a társammal) két pc-t, ez volt az apport a kft.-be. A szoftvert pedig átírtuk pc-re. Első vevőnk a Hungarofeder tollfeldolgozó cég volt, bár a termék még messze volt a késztől.
– Költségvetési intézménnyel mikor találkoztak először?
– Röviddel a Hungarofeder után eladtuk a rendszerünket a szegedi Élelmiszeripari Főiskolának, de kiderült, hogy költségvetési szervezetként egészen másként működnek, mint a termelővállalatok. 1992-ben már a Miniszterelnöki Hivatal is az ügyfelünk lett, s ettől kezdve folyamatos a jelenlétünk ebben a szférában. Ma forgalmunk 70 százalékát adja a közigazgatás 600-700 intézménye. Nem tétlenkedtünk a versenyszférában sem, ám a privatizáció során szinte teljes mértékben kiestünk a nagyvállalati körből, mert vagy bezárták őket, vagy a külföldi tulajdonos hozta a saját megszokott rendszerét – no, meg itt a verseny is jóval élesebb volt a hazai szállítókkal. A költségvetési vonalon viszont szinte nem volt konkurencia, ezért úgy döntöttünk, hogy erre a területre összpontosítunk. Ekkor – 1999–2000 körül – álltunk át dos-ról sql-re. Következő nagy dobásunk az volt, hogy megnyertük a Belügyminisztérium teljes intézményi körére vonatkozó asp-szolgáltatást.
– Az elmúlt 25 évben jó néhány kormány váltotta egymást. Nem befolyásolta a Griffsoft közigazgatási üzleteit a változó politikai széljárás?
– Nem igazán érzékeltük a váltásokat. Haveri alapon sohasem kerültünk előtérbe vagy szorultunk hátra, a mi tárgyalópartnereink mindig szakmai alapon álló gazdasági vezetők voltak. Ez a réteg pedig viszonylag stabil az államigazgatásban. Ezen túlmenően, nemcsak odatettük a gazdálkodási rendszert, hanem komoly költségvetési tanácsadással is szolgátunk. A kormányváltások első éveiben általában a megrendelések is visszaesnek. Van tehát egyfajta ciklikusság, viszont gazdálkodásra, költségvetési elszámolásra mindig szükség van. Szervezeti átalakítások vagy központosítás esetén újabb feladatok is keletkeznek, ilyen volt például az év legnagyobb megbízása, a létrejött kormányhivatalok gazdálkodási rendszerének megoldása. Vagy itt van a jövő év elejére, a központi közigazgatásban megvalósuló erp-konszolidáció, amelynek keretében a korábbi Forrás-felhasználók jelentős része (mintegy 4000 felhasználó) a Magyar Államkincstárban [MÁK] elhelyezett szerverfarmhoz kapcsolódva veszi igénybe a szoftver újabb verziójának szolgáltatásait. Az informatika nyelvére lefordítva: létrejön a MÁK-ban egy körülbelül 200 központi költségvetési intézményt magába foglaló asp. Egyvalami befolyásolhatja csak az üzletmenetet: a pénzhiány. 2011 ebből a szempontból a korábbiaknál nehezebb év volt, mert sokáig kellett szerződés nélkül finanszíroznunk projektjeinket. Tehát saját kockázatra vállaltuk a munkát, de hát aki mer, az nyer.
