Idehaza az elektronikus adminisztráció terjedésének érdekében születtek fontos döntések, míg külföldön az új generációs hálózatok további evolúcióját segítették elő. Pozitívnak mondható párbeszéd bontakozott ki a hazai mobilcégek és az NMHH között, miközben a magyar tenger csak úgy tajtékzott az egymásba torkolló it-konferenciáktól. Mindenki a fejlődésre koncentrált. Úgy néz ki, hogy egy újszerű technológia révén az ország teljes mértékben lefedhetővé válik mobilhálózatokkal.
Visszaszorítandó a papír alapú adminisztrációt, illetve előtérbe helyezve annak elektronikus módját, a döntéshozók arra jutottak, hogy április elsejétől a cégbejegyzési ügyekhez kapcsolódó jogorvoslati eljárások is az elektronikus adminisztráció részét képezzék.
Elektronikus cégbíróság
Korábban a papír alapú és az elektronikus iratok egyidejű használata jellemezte a fellebbezési eljárásokat. Az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény célja viszont nem más, minthogy teljes mértékben elektronikussá tegye a cégbejegyzési ügyekhez kapcsolódó jogorvoslati eljárásokat. Azt szeretnék elérni ezzel, hogy még inkább csökkenjen a cégbíróságok papírfelhasználása.
Az április elsejétől hatályos törvénymódosítás a fellebbezés továbbításának módját érinti. Korábban a fellebbezést papíron és elektronikusan is befogadta a cégbíróság, majd papír alapon továbbította azt az ítélőtáblára.
A változás lényege, hogy a cégbíróság már csak elektronikusan fogadja be a fellebbezést, és elektronikusan is továbbítja azt. Az elektronikus rendszerre való átállással az irattovábbítás ideje lecsökken, a fellebbezési ügyeknek a korábbi 3–4 hónapos teljes átfutási ideje akár 1 hónappal is csökkenhet.
Még egy új generációs
Több mint négy év fejlesztési munkálatait követően, végleges szabvánnyá alakult a 802.16m, más néven a Wimax 2. Az új generációs mobil-adatátviteli technológia elméletben akár 300 megabit/másodperc feletti sávszélességet is biztosíthat vezeték nélküli kapcsolaton, több tíz kilométeres távolságból. Egyik nagy előnye, hogy sokkal gyorsabb a hagyományos wimax-hálózatoknál (802.16e), de azokkal visszamenőlegesen kompatibilis, viszont azok természetesen nem részesülnek a nagyobb sávszélességből.
Az új technológia fejlesztésekor az volt a cél, hogy a lehető legnagyobb átviteli sebességet biztosítsák a lefedett területen. A wimax elméleti maximális sávszélessége 70 megabit/másodperc, de a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az ügyfeleknél jellemzően csak 3–5 megabit/szekundum volt az elérhető sávszélesség. Nos, a Wimax 2-vel állítólag 100 megabit/másodperc is elérhető lesz – habár az ilyen szövegekkel már eddig is sokat szédítettek minket a konkurens lte-hálózatok teljesítményével kapcsolatban, de azok valójában meg sem közelítik az másodpercként 100 megabitben megállapított nemzetközi sztenderdet, amit az ITU a 4g szabványokkal kapcsolatban ír elő. Ám mint azt a szakemberek többsége lefektette, ez egyfajta evolúció, így a fenti, kérdéses esetekben is nyugodtan beszélhetünk 4g-s hálózatokról – s valóban, az lte advanced újabban igazolni látszik ezt a tézist.
Mindazonáltal a wimax-technológiát nem biztos, hogy ez vigasztalja. Ugyanis korántsem biztos, hogy a Wimax 2 felveszi majd a versenyt az lte-hálózatokkal, hiszen a száraz statisztikák jelenleg is azt mutatják, hogy a rivális megoldások eddig elég csúnyán helybenhagyták a wimax-technológiát.
Mindenkinek jobb lesz
Mielőtt még a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nekivágott volna a frekvenciatendereknek, úgy döntött, hogy először jobb lesz újragondolni és racionalizálni a frekvenciadíjak rendszerét. Tekintettel arra, hogy a korábbi rendszer nem volt kellőképpen átgondolt, illetve nem ösztönözte fejlesztésekre a mobilcégeket olyan területeken, ahol alacsony a forgalom, április elejétől egy új szabályozás lépett hatályba. Ez volt az első olyan normaszöveg, amelyet az NMHH a jogszabályi felhatalmazás alapján saját hatáskörben alkothatott meg.
Az új struktúrát előirányzó szabályozással kapcsolatban éppen ezért fontos volt, hogy lehetőleg mindenki számára előnyös döntés szülessen. Nos, ami a három hazai mobilszolgáltatót illeti, egyhangúlag pozitívnak ítélték meg Szalai Annamária elnök első rendeletét a frekvenciadíj-szabályozásról.
Többek közt azért, mert az új sávos rendszer a kiszámítható díjszabásnak köszönhetően kifejezetten beruházásösztönző, mivel az új fejlesztések után négy évig 50 százalékos díjkedvezményt kaphatnak a szolgáltatók.
Ezenfelül további előny a mobilcégeknek, hogy véget ér a bázisállomásonként fizetett díjak gyakorlata, az új struktúrában ugyanis a megszerzett frekvenciáknak megfelelően kell fizetni. Ettől azt várják, hogy hosszú távon a felhasználóknak kedvezőbb árat állapítanak majd meg a kiszámíthatóság alapján a szolgáltatók.
Elmerültünk a szakmában
Idén áprilisban első alkalommal arra vállalkoztunk, hogy az IVSZ közreműködésével összehozunk egy konferenciát a jelen és a jövő technológiai kérdéseiről az informatikai, távközlési és elektronikai vállalkozások vezetőinek, illetve szakértőinek. Meg kell hagyni, egész jól sikerült a kezdeményezés; a Business & Technology konferencia mintegy négyszáz résztvevő jelenléte mellett zajlott le.
A jelenlegi és jövőbeli trendek és irányvonalak ismertetése mellett a konferencia legfontosabb beszédtémája a távközlés volt. Az egybehangzó vélemények szerint az ágazat a magyar gazdaság egyik fő mozgatórugója; az iparág árbevételének és beruházásainak az aránya meghaladja az uniós átlagot, a hazai távközlési szolgáltatók az elmúlt öt évben évente 130–150 milliárd forintot ruháztak be Magyarországon. Továbbá elősegíti az internet terjedését, de a távközlés jóvoltából használ ma már egymillió állampolgár egyablakos elektronikus közigazgatási ügyintézést is.
Nemcsak Siófokon, hanem Balatonfüreden is lubickoltunk ebben a témakörben. Az április 14–15-én megtartott távközlési miniszteri konferencia legfontosabb megállapítása az volt, hogy csak nemzetközi szinten lehet hatásosan felvenni a küzdelmet a cybertámadások ellen és megvédeni a kritikus informatikai infrastruktúrákat.
Normák szerint
Természetesen minden nézőpont kérdése, de a bejelentett kezdeményezések alapvetően pozitív irányba mozdítják el az érintett területeket. Igaz, az IVSZ védjegyprojektje valahol hátrány a minősítésben nem részesülő cégek számára, a Médiatanács szabályozása pedig érzékenyen érintheti a hirdetőket és a reklámzabálókat, viszont fogyasztói szempontból meglehetősen hasznos kezdeményezéseknek lehettünk szemtanúi.
Az IVSZ védjegy-kezdeményezésének célja, hogy a szervezet tagjai számára olyan szolgáltatást nyújtson, amelynek keretében biztosítja pozitív megkülönböztetésüket az informatikai piacon, a tagság minőség és az elvárható üzleti etikai normák szerinti elismerését, s egyben ösztönzi az informatikai szolgáltatási minőség fejlesztését Magyarországon.
Ami a Médiatanács új – egyébként ősztől hatályos – szabályozását illeti, az a hangos reklámok körül kialakult vitára tett pontot. Keményen megbüntetik azokat a műsorszolgáltatókat, amelyek a műsorkörnyezetnél hangosabban sugározzák a reklámokat vagy a televíziós vásárlással kapcsolatos műsorokat. A Médiatanács a reklámok hangerejét egy teljesen magyar fejlesztésű szoftver segítségével méri, amely érzékeli, és pontosan ki tudja szűrni a kiugróan hangos műsorrészeket.
Ennyi, vége
Meglehet, hogy valami furcsa konstellációnak köszönhető, vagy csak a véletlen műve, de egymás hegyén-hátán kezdtek el tolongani azok az iparági multik, amelyek így vagy úgy, de kénytelenek voltak húzni egyet a nadrágszíjukon.
A németalföldi elektronikai óriás, a Philips a tévégyártó részleg finanszírozásának megvonásáról döntött. A cég a hongkongi TPV-vel közös vegyesvállalatba szervezte ki az üzletágat, amiben csak 30 százalékos részesedésre formál jogot. A döntés indoka, hogy a növekvő eladási darabszámok mellett a tévépiacra is az árbevétel csökkenése jellemző.
A tévépiacon jelenleg még brillírozó Samsung a merevlemezgyártó részlegétől szabadult meg. Egyik fő konkurensének, a Seagate-nek adta el, 1,275 milliárd dollárért. A deal következménye, hogy a Seagate a Samsungtól vesz NAND-memóriákat félvezető alapú háttértárolóiba, a koreai gyár pedig a Seagate-től vásárol merevlemezeket a számítógépeihez.
A Google is beszállt a „szeletelő” cégek sorába; a vállalat 2005-ben indult szolgáltatásának, a Google Videónak intett búcsút. Miután az indulást követően nem sokkal felvásárolta a YouTube-ot, nem sok értelme maradt a másik fenntartásának. A Google maga is javasolta, hogy a videós oldalán tartalmakkal rendelkezők a kisfilmjeiket inkább rakják át a YouTube-ra.
Száz százalékig
Mostanra számos olyan kezdeményezésen vagyunk túl, amelyekkel a hazai távközlési vállalatok és az iparági fejlesztésekért felelős állami szervezetek többek közt azt szeretnék elérni, hogy a mobilinternetes lefedettség elérje a 100 százalékot, ezzel jelentős mértékben elősegítve a hazai digitális infrastruktúra fejlődését. Mint az érintettek arra garanciát vállaltak, a hálózati modernizációs fejlesztések révén az ország lakosságának 99 százaléka érheti majd el a nagy sebességű mobilinternetet. Igen ám, de mi lesz azzal a maradék egy százalékkal? Tudvalevő, mindig vannak olyan vak foltok, amelyeket a hagyományos megoldásokkal nem lehet lefedni. Szükség van tehát valamilyen alternatívára, aminek révén a korábban lefedetlen területeken is lehet mobilinternetes hálózatot létesíteni. Itt jön képbe a Vodafone április végén beharangozott megoldása, egy viszonylag új technológia, a femtocella (nagyon kis méretű mobilcella), amellyel javítani lehet a térerőn és lefedettségen is.
A Vodafone ennek a technológiának a honosításával szeretné megoldani a fentebb említett maradék egy százalék lefedését a tervek szerint még az idén, mind nagy- és kisvállalati, mind pedig egyéni ügyfélkörében – beszélt Döbrőssy Gábor, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese a cég fejlesztési szándékairól.
Táblagépek a Kossuth téren
Míg a lakosság a mobilnet terjedésének örülhetett, az őket képviselő kormánytagokat az Apple táblagépei hálózták be. A gépek közbeszerzését a KEK KH indította el „hirdetmény nélküli egyszerű eljárás” keretében. Összesen százötven iPad 2 tabletről van szó, ezeket a kormányzati vezetők kiemelt csoportja (miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok) kapta, beleértve az üzemeltetési és tartalék eszközöket is – tudtuk meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól. A remények szerint az iPadek megkönnyítik, és a mobilitás révén hatékonyabbá teszik a vezetői döntéshozatalt, valamint a jelenlegi rendszernél egyszerűbb lesz a dokumentumok és információk tárolása, visszakeresése is.
A kormány számításai szerint havi másfél-kétmillió forintot takaríthatnak meg azzal, hogy a közigazgatási államtitkári értekezleteken és a kormányüléseken iratok helyett iPadet használnak majd a résztvevők. A Magyarországon március végén debütáló Apple iPad 2-ből a kormánytagok 16 gigabájt memóriájú, wifi-s, 3g-s, 9,7 hüvelyk átmérőjű tableteket kaptak, melyek beszerzési költsége darabonként kevesebb, mint 130 ezer forint volt. Kalkulációk szerint az összköltség 1,2–2,4 év alatt térülhet meg.
