A blokklánc-technológiára épülő megoldások a pénzügyi szektorban is alapjaiban definiálhatják át az üzleti folyamatokat, sőt, a teljes üzleti modelleket. A kérdés leginkább úgy merül fel, hogy a pénzügyi szektor felugrik erre a most még indulóban lévő gyorsvonatra, vagy hagyja magát elgázolni általa?
A blokklánc (vagy annak egy variánsa, az elosztott főkönyvi technológia, DLT) egyik fő előnye, hogy egymást nem ismerő és egymásban nem bízó felek között közvetítő nélkül is meg tudja teremteni a bizalmat. A technológia jellegéből adódóan ugyanis a lefektetett folyamatok nem kerülhetők meg, minden egyes tranzakciónak nyoma marad, az információk pedig utólag nem változtathatóak meg (észrevétlenül semmiképpen).
A pénzügyek szempontjából ez például azt jelenti, hogy két ismeretlen fél közötti elektronikus fizetéshez nem lenne szükség közvetítőre, vagyis bankokra, kártyatársaságokra. A sarki boltos vagy a webáruház azért fogadja el a bankkártyámat fizetéshez, mert bízik abban, hogy a bank és a kártyatársaság már ellenőrizte a személyazonosságomat, a kártyámat és a számlám összegét is, és felelősséget vállalnak azért, hogy hozzájut a pénzéhez. A blokklánc pontosan ezt a bizalmat teremti meg bármiféle közbenső szereplő nélkül.
Az alábbiakban néhány olyan banki területet mutatunk be, amelyeket a blokklánc alapjaiban felforgathat (ebben a CB Insights összeállítása volt segítségünkre).
Átutalások és fizetések
Európán belül az azonnali átutalási rendszer már nagymértékben felgyorsította a banki átutalásokat – Magyarországon például a 10 millió forint alatti átutalások pár másodperc alatt teljesülnek. Ettől még a nemzetközi átutalási rendszerek viszonylag lassúak és drágák is: ha két különböző bank között megy a pénz, mind a kettő leveszi a maga jutalékát, és például a kereskedők is csak napok múlva látják a náluk bankkártyával kifizetett összegeket.
|
Európa: készülnek a tervek Az EU a pénzügyi szektor digitális transzformációjának egyik fontos pilléreként tekint a blokklánc és elosztott főkönyvi technológiákra. A témában készült egyik összefoglaló az olcsó és gyors pénzforgalmi szolgáltatásokat, az új finanszírozási lehetőségeket és a hatékonyabb tőkepiacokat emeli ki a lehetőségek közül. Ennek megfelelően kidolgozás alatt áll egy európai szintű szabályozás a kripto eszközökre és a DLT-re; ebben a lehetőségek kihasználása mellett a kockázatok szabályozását is célul tűzték ki. Magyarországon a piacfelügyeleti szerepet ellátó MNB-nek nincs a blokklánc használatára vonatkozó állásfoglalása |
A kriptovalutákkal a világon bárki fizethet anélkül, hogy szüksége lenne harmadik félre. A Bitcoin-tranzakciók általában 10 perc alatt teljesülnek, bár ott is előfordulhatnak órákig, sőt napokig tartó folyamatok. Ugyanakkor még meg kell oldani a méretezés kérdését: Bitcoinnal jelenleg naponta mintegy 300 ezer tranzakciót bonyolítanak le, ami egészen elhanyagolható a banki rendszerek terhelhetőségéhez képest.
Ennek ellenére már történtek lépések ebbe az irányba. A BitPesa Kelet-Afrikában kínál blokklánc alapú átutalási lehetőséget, a korábbi átutalási díjak alig 10 százalékáért. A Bitcoin-fizetéseket lehetővé tévő BitPay-t pedig már integrálni lehet a Shopify vagy a WooCommerce platformjába.
Bankközi elszámolások
A hagyományos átutalások azért is tartanak sokáig, mert a mögöttes infrastruktúra igencsak bonyolult. A legtöbb nemzetközi bankközi pénzmozgás (pontosabban annak adminisztrációja) megjárja a SWIFT rendszerét, míg a tényleges átutalás közvetítők egész láncolatán megy keresztül, akik mind megterhelik azt saját közvetítői díjaikkal. A B2B-átutalások 60 százaléka ráadásul manuális beavatkozást is igényel.
Az elosztott főkönyvi technológia feleslegessé tenné, hogy a SWIFT protokollján keresztül kelljen rekonciliálni az egyes bankok főkönyveit. Egy bankok közötti blokklánc minden egyes tranzakciót transzparensen és (az érintettek számára) szabadon hozzáférhetően nyilvántartana, és az elszámolásra sem kellene napokat várni. Egy Accenture tanulmánya nyolc globális bankot vizsgált meg, és úgy találta, hogy a blokklánc alkalmazásával évente 10 milliárd dollárt spórolhatnának meg az elszámolási költségeken.
A lehetőség már adott: a Ripple terméke, az xCurrent közvetlenül beépíthető a banki rendszerekbe, és kétirányú kommunikációt biztosítva teszi lehetővé a valós idejű elszámolást. A megoldást már 40 ország 300 bankja teszteli.
Értékpapírok
A részvények és értékpapírok kereskedelméhez pontosan tudni kell, hogy ki mit birtokol és kinek, mit, mikor és mennyiért adott el. A pénzügyi piacokon ezt manapság tőzsdék, brókerek, központi értéktárak, klíringházak és letétkezelő bankok bonyolult hálózatán keresztül intézik. Mindegyik a saját könyveiben tartja nyilván a tranzakciókat, ami nem csak bonyolulttá teszi a rendszert, de a hibára is számtalan lehetőséget ad. A sok nyilvántartást frissíteni és konszolidálni kell, és persze minden szereplő megkéri a szolgáltatása árát.
A blokklánc elosztott jellege ezen a területen is feleslegessé teszi a központosított elszámolást és az ahhoz szükséges intézményeket. Az elosztott főkönyvben nem maguk az értékpapírok cserélnének gazdát, hanem az azokat reprezentáló digitális tokenek – vagyis az adásvétel tárgyát képező vagyontárgynak nem is kell digitalizáltnak lennie. Az elosztott főkönyv pedig a blokklánc minden előnyével, a visszavonhatatlansággal és meghamisíthatatlansággal őrködne a végrehajtott tranzakciók felett.
A hatása óriási lenne: az USA-ban a négy legnagyobb letétkezelő bank (State Street, BNY Mellon, Citi és JP Morgan) együttesen 13 ezer milliárd dollárnyi vagyontárgyat (assetet) kezel. Nem véletlen, hogy ezen a téren nemcsak fintech-cégek (például a Polymath) tevékenykedik, hanem a hagyományos pénzügyi szektor is. Az ausztrál tőzsde 2022-ben blokklánc-megoldással akarja kiváltani könyvelési és elszámolási rendszerét, és a HSBC is digitalizálni kívánja az általa kezelt 20 milliárd dollárnyi érték nyilvántartását.
Schopp Attila
