Az infokommunikációs ipar különös világsztárja fölcsapott HR-esnek. Nagy lehet a baj Muskéknál, gondolhatnánk, ha a főnök beleártja magát a keresésbe. Nem feltételezem, hogy előzetesen ne egyeztetett volna emberi erőforrásainak menedzsereivel. Az ő esetében semmi sem kizárt, tehát az sem, hogy HR-sei meglepetésükben a szívükhöz kaptak, amikor meglátták, mit kiabált bele éppen a digitális térbe a főnökük. Szombat reggel a Twitter ezt az Elon Musk-bejegyzést dobta fel okostelefonom nyitóképernyőjére: „Please, consider joining Tesla AI software or hardware teams!”
Tévedünk, ha úgy vélekedünk, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nincs munkaerőhiány a mesterséges intelligencia (MI) terén. Valami nincs rendben, az biztos, amikor olyan állítások jelennek meg a szakmai és politikai felületeken, miszerint az MI-vel kapcsolatos aggodalmak rohamosan nemzetbiztonsági prioritássá válnak. Szó szerint igyekeztem lefordítani ezt a kulcsmondatot, amelyet egy kicsit magyarabbul igazából úgy javaslom interpretálni, hogy az amerikaiak még mindig abban a hitben ringatják magukat, hogy ők a világ vezető ereje a technológia terén változatlanul, és a kínaiakkal való versengésben most éppen az MI mezsgyéjén kell (kellene) megnyerni a csatát.
Az Újvilágban sem terem minden bokorban MI-hez értő tehetség, ám több forrás szerint sem egészen világos, hogy van-e tényleg MI-s munkaerőből hiány, és ha igen, akkor az MI területén pontosan mihez értő munkaerő iránt a legnagyobb a kereslet. A szegmentálás-strukturálás módszere javallt, amikor egy összetett feladat megoldásába fog az ember: találtam olyan forrást, amely kísérletet tesz arra, hogy megadja a leginkább keresett szakértői pozíciókat az MI-ben.
Számítógépes és információs kutatók, szoftverfejlesztők; matematikusok, statisztikusok és adattudósok; felhasználóiélmény-tervezők és projektmenedzsment szakemberek – íme, egy lehetséges lista arra, hogy melyek lehetnek az MI világában a nagyon keresett pozíciók.
A Egyesült Államokban sem reagált, valószínűleg természetéből, működéséből és struktúrájából adódón nem reagálhatott kellő dinamikával az oktatás az egyébként egymás között szólva előreláthatóan felfutó igényekre. Ott is felmerül a kétségbeesett „mindegy, hogy hogyan, de gyorsan oldjuk meg” (kicsit rövidebben: „quick and dirty”) jellegű beavatkozások lehetősége, amelyek a munkaerőhiányt – a meglévő felsőoktatási csatornák mellett – gyorstalpalóval, rövidített felsőfokú képzéssel törekszenek a helyzet megoldására.
És igen, a szokásos amerikai reakció is megjelenik a megoldási javaslatok között, amely szerint fokozni kell a külföldi szakemberek importálását, vagyis a megfelelő agyak elszívását a világ legkülönbözőbb sarkaiból akár annak az árán is, hogy az ő esetükben leegyszerűsítik az amúgy innen nézve nevetségesen nagyképű bevándorlási szabályozásokat.
Egyébként, ha rátalálnak Musk emlegetett Twitter-bejegyzésére, alatta ott van az a felület, amelyre kattintva már lehet is jelentkezni a felhívásra.
