Az üzleti intelligencia világszerte az egyik legizgalmasabb informatikai terület, amely az elmúlt évek során nagyon dinamikusan fejlődött. Jól érzékelhető technológiai és alkalmazási trendek figyelhetőek meg a felhőszámítástól a mobil bi-ig. Mindezek markáns hatást gyakorolnak a nagy it-cégek piaci stratégiájára.
Nemzetközi felmérések szerint nő az üzleti intelligencia (bi) jelentősége: egyrészt a cégek rájöttek, üzleti sikereikhez elengedhetetlen az üzleti elemzés, másrészt, ahol már volt ilyen, új bi-megoldásokra cserélték a régit. Mindkét lépést indokolja, hogy a vállalatoknál óriási mennyiségű adatvagyon halmozódott fel, amelyek versenyelőnyt jelentő hasznosítása nem mehet végbe korszerű elemzőeszközök nélkül. Gondoljunk például az ügyféladatok értelmezésére vagy az összefüggések megkeresésére, megértésére.
Sok adat, megtérüléssel
Üzletiintelligencia-szoftvereket eredendően ott használnak, ahol sok adat keletkezik, tehát elsősorban a nagyvállalati szektorban. Ezenbelül is ott, ahol számos ügyféllel dolgoznak, és nagy pénzek múlhatnak a gyors és pontos döntéshozatalon: például a banki és távközlési szegmensben. Ezeken a területeken többek között az ügyfélelvándorlás előrejelzésére vagy a különböző értékesítési kampányok támogatására használják a bi-t, de jól jön a vezetőknek is, akik a modern elemzőeszközök segítségével végre összefüggéseiben láthatják cégük működését – ráadásul az adatsorok megjelenítéséhez it-szakembernek sem kell lenniük.
Szakértők szerint egy tipikus bi-bevezetés 2–6 hónapig tart, és egy–másfél éven belül megtérül. Ennek oka, hogy a gyorsabb döntéshozatali mechanizmus előnyeit számszerűsítik, és egy céget olyan forgatókönyvek átvizsgálására is alkalmassá tesznek, amelyek konkrét piaci információkon alapulnak. Ez különösen akkor hasznos, amikor költségcsökkentés esetén dönteni kell, hogy a fizetések befagyasztását vagy a pozíciók megszüntetését kell választani a hosszú távú működés érdekében.
Előrejelzések
A bi fontosságát az elemző cégek sem győzik elégszer hangsúlyozni. A Gartner tanulmánya négy lényeges tendenciát jelöl meg arról, hogy a bi miként fog változni a következő években. A cég szerint erőteljesen nőni fog a mobileszközök szerepe, 2013-ra a felhasználók egyharmada már ilyen módon fogja elérni a vállalati adatokat. Szintén gyors lesz a memóriában futó, illetve prediktív funkciókat kínáló analitikus alkalmazások előretörése; ezeknek az alkalmazásoknak 2014-re 30 százalékra nőhet a részesedésük. Kiemelten fontos trend még a kollaboratív, közösségi kapcsolatokra is épülő bi-környezetek elterjedése és a rendszerintegrátorok szerepének növekedése.
A Forrester Research vezető elemzője ugyanakkor a hat fontosabb, 2011-ben érvényesülő bi-trendről értekezik tanulmányában: az önkiszolgáló üzleti intelligencia elterjedése, a bi használata a vállalat minden szintjén, a közösségi adatelemzés a döntéshozatalban, a skálázhatóság az egyre nagyobb adattömegek legyűrésére, a felhő alapú és szolgáltatásként használható bi-platformok terjedése, valamint a valós idejű döntéstámogatás alkalmazása a közösségi média elemzésében.
Egyébként az üzleti intelligencia összesített piacának értéke az elmúlt évben 10,5 milliárd dollárt tett ki, ami a Gartner szerint 13,4 százalékos növekedés az azt megelőző évhez képest. (A legnagyobb bi-szállító az SAP, a piac 23 százalékát birtokolja az árbevételek alapján.) A szegmens alpiacait a bi-platformok (63 százalék), a vállalati teljesítménymenedzsment (21 százalék) és az analitikai, teljesítménymenedzsment-szoftverek (16 százalék) adják.
Itthon is növekedés várható
Idén a hazai vállalatok jelentős része készül fejleszteni vállalati döntéstámogató rendszereit. A hazai bi-piac trendjeit vizsgáló BI-TREK felmérés szerint a fejlesztések legfontosabb célja az elemezhető adatok körének bővítése és a már üzemelő bi-rendszerek funkcionalitásának javítása.
Az idén először elkészített kutatás a hazai vállalati szakértők és a tanácsadók véleményét kérdezte többek között a globális trendek hazai megítéléséről.
„A vizsgálódások eredményei jól mutatják, hogy a hazai informatikai gyakorlat nem követi mereven a globális trendeket. Ennek okai között megtalálható az itthoni cégek eltérő mérete és pénzügyi lehetőségei, de bizonyos esetekben akár a limitált döntési szabadság is fontos tényező lehet” – mondja Arató Bence, a kutatást készítő BI Consulting ügyvezetője.
Összhangban a neves elemző cégek globális piaci felméréseivel, Magyarországon is az Oracle–IBM–Microsoft–SAS–SAP ötös vezeti a mezőnyt mind az ismertség, mind a használat szempontjából. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az üzleti intelligencia feltörekvő programjai: az információk grafikus elemzését villámgyors, memória alapú adatfeldolgozással kombináló adatfelderítő szoftverek – például QlikView, Tibco Spotfire, Tableau – ismertsége itthon még meglehetősen alacsony.
Még inkább szembetűnő ez a jelenség a bi-technológiák fontosságát vizsgálva. A legnépszerűbbnek a válaszadók körében a prediktív analitika (adatbányászat) bizonyult, a második helyet a vizuális adatfelderítés szerezte meg, megelőzve az önkiszolgáló és kollaboratív bi-megoldásokat. A nyílt forráskódú üzletiintelligencia-eszközök esetében a két leggyakoribb várható alkalmazási terület az operatív riportok és az ad-hoc elemzések.
A bi-fejlesztések közül nem maradhat ki a cloud computing sem, hiszen már három évvel ezelőtt 1500 főinformatikus a Föld minden szegletéből azt nyilatkozta a Gartnernek, hogy napjainkra szignifikáns változás következik be az informatikában, ez pedig a felhő alapú rendszerek megjelenése. Ezeket ma csak recession proof systemsnek, azaz válságálló rendszerekként emlegetik.
Nos, elsőre talán nehéz összekapcsolni az üzleti intelligenciát a felhő alapú rendszerekkel, de érdemes belegondolni: minden elemzés mögött ott kell állnia egy szolgáltatásnak, ami infrastruktúrából, adatbázisból, analitikából és a megjelenítésből áll. Az üzletiintelligencia-szolgáltatások legtöbbje tehát már megtalálható a felhőben, így kézenfekvő a kérdés: miért ne tehetnénk oda mindent? Így az egész bi ott futna, s nem kellene törődni olyan elemekkel, mint a kapacitás, a futási idő, a licencek – sorolja Bagó Péter, a Pécsi Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karának tudományos munkatársa.
A szakirodalom szerint
Egyébként a szakirodalom több oldalról indul a kérdésnek; az adatok feltöltése az egyik kritikus pontja a szolgáltatásnak, de ha már minden a felhőben működik – például az integrált vállalatirányítási rendszerünk –, akkor az adataink is a felhőben keletkeznek. Az ilyen megoldások legnagyobb előnye a szükséges kapacitási teljesítmény megléte. Továbbá a felhőből mindent megkaphatunk szolgáltatásként, legyen szó akárhány gigabájt adat feldolgoztatásáról, akárhány tranzakció indításáról – nekünk csak a döntéshozatallal kell törődnünk.
Amennyiben szabványos felhőszolgáltatásokat veszünk igénybe, könnyebb kiszámolni a megtérülési mutatót is, hiszen egy felhőben egyértelműen meg tudjuk mutatni, mi mennyibe került – saját adatközpont, infrastruktúra létesítésekor nem olyan egyértelmű a helyzet.
Innováció mint prioritás
Szolgáltatások tekintetében az üzleti folyamatok innovációja, illetve az üzleti intelligencia az egyik legfontosabb prioritási folyamat a vállalatok életében. Ezért szinte magától értetődik, hogy a felhőbe szervezzük a web 2.0, a mobilitás stb. kommunikációját, az üzleti intelligencia pedig a nagy adatmennyiségeivel pályázik sikeresen a fellegekbe. Számos új kifejezést kell megtanulnunk, ilyen az aaas (analytics as a service) vagy a daas (data warehousing as a service). E technológiáknak csak egyes elemei kerülnek ki a felhőbe, pontosan az előzőleg említett számítási teljesítmények miatt. Ugyanakkor a virtuális vállalatok teljes egészében felhőkben gondolkodnak, szemben azokkal, amelyek még mindig az infrastruktúra kiépítésében látják a megoldást. Egyelőre nem tudni, kinek van igaza, ám tény, bizonyos üzletkritikus szolgáltatásokat a felhőben tárolni egyelőre nem elég biztonságos.
Az üzleti intelligencia felhő alapra helyezésének másik legfontosabb elemei az on-demand megoldások, azaz a bárhol, bármikor elérhető, intelligence on-demand. Ez már nem újdonság, de a feldolgozandó adatok virtualizálása még mai is az üzleti intelligencia egyik legnagyobb feladata.
Kétszeresen okosan
Abban, hogy az üzleti intelligencia bárhonnan elérhető legyen, nagy szerepe van a mobiltechnológiának. Az okostelefonok és újabban a táblaszámítógépek elterjedésével a vállalati adatvagyon hasznosításának új lehetőségei előtt nyílt meg az út, bár az üzleti intelligencia új technológiáját egyelőre csak vezetői tájékoztatásra használják.
A mobil bi-alkalmazások segítségével azonban nemcsak a vállalati adattárház információi érhetőek el bárhonnan és bármikor, de a készülékekbe épített különböző szenzorok kihasználásával helyfüggő módon is prezentálhatóak az adatok, akár valós időben lekérdezve az adatbázisok tartalmát.
A mobiltechnológia jóvoltából a menedzserek így holtidejükben is ellenőrizhetik mobiltelefonon intézkedéseik hatásait, a partnermenedzserek pedig a találkozó előtt a liftben készülnek fel az ügyfélből.
Kiknek?
Mindazonáltal a mobil bi-technológiát elsősorban a vezetői tájékoztatás eszközének tartják a hazai szakemberek, s egyelőre kisebb fontosságot tulajdonítanak a területen dolgozó munkatársak információellátásának, tehát a potenciális felhasználók között nemigen szerepeltetnek kontrollereket, pénzügyi munkatársakat, üzleti elemzőket. S ez nem véletlen; vélekedések szerint ők továbbra is asztali gépükön fogják használni az üzleti intelligenciát, nem a fizikai korlátokkal rendelkező, hagyományos mobiltelefonon.
| Kiemelten |
|---|
|
A hazai vállalatok kiemelt prioritásként kezelik a bi-rendszerek fejlesztését. Arató Bence szerint a cégek közel háromnegyede szinten tartja vagy növeli ilyen célú kiadásait, és kevesebb, mint 15 százalék azok aránya, amelyek egyáltalán nem terveznek idén ilyen jellegű beruházásokat. A fejlesztési célok közül a három legfontosabb a további adatkörök bekötése, az újabb analitikai funkciók kialakítása, valamint a meglévő rendszer működésének javítása. A felmérés adataiból az is kiderül, hogy a cégek nagy része belső és külső erőforrásokra egyaránt támaszkodik a fejlesztések során. |
Épp ezért sokak zsákutcának tartják, ha a bi-fejlesztők leképezik a meglévő üzletiintelligencia-rendszereket a mobiltelefonokra. Persze, vannak gyártók, amelyek mindent elérhetővé tettek a mobilon, ami a desktopon hozzáférhető.
Csakhogy a felhasználói csoportoknak nem bonyolult, általános célú mobil üzletiintelligencia-alkalmazásra van szükségük; ha elemzéseket akarnak futtatni, akkor odaülnek a pc elé. A mobiltelefont használva csak annyi a céljuk, hogy képet kapjanak vállalatuk, forgalmuk, részvényindexeik aktuális állapotáról és ezeket tudják mihez viszonyítani – bármikor, bárhonnan.
A tábla itt is tarolhat
A mindig kéznél lévő bi-eszközök tehát egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalati tudásmegosztásban és döntéshozatalban, erősítve a tényekre alapozott irányítás gyakorlatát és új lehetőségeket hozva a kollaboratív döntéshozatal területén. Ez a tendencia, hála a táblagépek megjelenésének, tovább fog erősödni, ugyanis a nagyobb kijelző élvezhetőbbé, kezelhetőbbé teszi a bi-alkalmazásokat.
Mert igaz, ami igaz, eddig a mobil üzletiintelligencia-megoldások elfogadása és érettsége messze elmarad az egyéb mobilalkalmazásoktól. A Forrester piacelemző cég szerint ennek az volt az oka, hogy az eddig elérhető mobileszközök egyszerűen nem voltak elég nagyok egy sikeres implementációhoz, s a cégvezetők nem láttak kézzelfogható megtérülést egy ilyen befektetés esetén.
Most viszont újfajta bi-megközelítés van, újfajta eszközön. De kik fogják használni? A vezetők?
Régi probléma, hogy a vezetők nem tudják, nem szeretik használni a bonyolult bi-eszközöket. Ennek a rétegnek el lehetne juttatni a jelentéseket az egyszerűen kezelhető táblagépeken is. Az üzletkötőkkel meg az a baj, hogy nem elemzik kellően a vevőiket, azok szokásait, viselkedését. Pedig pont ez az a terület, amely talán legjobban le van fedve üzleti intelligenciával – egy táblagép tehát nekik is hasznukra válhat.
Mártonffy Attila
