A nyílt forráskódú üzleti intelligencia (bi) szoftverekről már hallani pár éve, ám a magyar piac csak az utóbbi egy-két év során érett meg arra, hogy a megoldások kicsit szélesebb körben is elterjedhessenek.
Ha csak az előadások témáját nézzük, jócskán van átfedés a négy évvel ezelőtti első és az idei Open Source BI Fórum között. A nyílt forráskódú üzletiintelligencia-szoftverekkel foglalkozó konferencián már 2008-ban szóba kerültek olyan termékek (Talend, Pentaho, RapidMiner, Palo), amelyekről az idén október elején megtartott fórumon is hangzottak el előadások.
A látszat ellenére komoly fejlődés ment végbe ezen a piacon – a pár évvel ezelőtt még egzotikumnak számító szoftverek mára komolyan számba vehető, hazai képviselettel és itt-ott referenciákkal bíró megoldásokká lettek – mondta Arató Bence, a konferenciát szervező BI Consulting ügyvezetője.
Kamaszkorba lépve
Tagadhatatlan, hogy az üzletiintelligencia-szoftverek között nemzetközi szinten is később jelentek meg a nyílt forráskódú megoldások, mint más területeken. Voltaképpen ez érthető is, hiszen a nyílt szoftverek az infrastruktúra felől hódították meg a vállalatokat: először a különféle Linux alapú operációs rendszerek, majd az ezekre épülő webes szolgáltatások (webszerver, levelezés, tűzfalak, egyebek) és az adatbázis-kezelők. Csak ezek után kerültek sorra az olyan üzleti megoldások, mint a bi-rendszerek; a ma meghatározó szerepet játszó nemzetközi fejlesztőcégek is csak 5–8 éve jelentek meg a színen. „A nyílt forráskódú üzletiintelligencia-rendszerek hazai piaca nagyjából abban a fejlődési stádiumban van, mint ahol a Linux járt mintegy tíz évvel ezelőtt” – foglalja össze a helyzetet Arató Bence.
Az érdeklődő felhasználók már az üzleti intelligencia minden területén találhatnak nyílt forráskódú megoldást, amellyel (többé-kevésbé) helyettesíthetik a hagyományos szoftvereket. (Lásd táblázatunkat!) Gyártóik, noha csak néhány éve vannak jelen a piacon, megjelentek a radarernyőkön: a JasperSoft, a Talend vagy a Pentaho már a Gartner bűvös négyzetére is felkerült, igaz, egyelőre a réspiaci szereplők közé. Az is igaz viszont, hogy az új cégek egyelőre egészen más ligában játszanak, mint a hagyományos nagy piaci szereplők (Oracle, Microsoft, SAP, IBM). Bár pontos forgalmi adatokat nem tesznek közzé, az biztos, hogy bevételeik nagyságrendekkel elmaradnak a piacvezetők bi-bevételei mögött.
Mostanra már a magyar piac is kamaszodni kezdett (a felnőttség még messze van). A 2000-es évek elején néhány lelkes szakember ismerkedett a piacon éppen megjelent termékekkel, mára a legnagyobbaknak hivatalos képviseletük és nem egy esetben referenciájuk is van Magyarországon. Ez elengedhetetlen is: még a legújítóbb szellemű informatikai vezető sem nagyon meri olyan szoftverekre bízni az üzleti folyamatokat, amelyekhez itthon még informális támogatás sem érhető el.
Ha a nyílt forráskódú rendszerek előnyeire terelődik a szó, az esetek túlnyomó többségében a kedvező ár, az alacsony költségek állnak az első helyen. Nincs ez másképp az üzleti intelligencia terén sem, de ez az előny nem minden esetben igaz, figyelmeztetnek a szakértők.
Az biztos, hogy gyakorlatilag az összes termék elérhető úgynevezett community (közösségi) verzióban. Ez annyit tesz, hogy a szoftver ingyenesen letölthető a gyártó honlapjáról, majd utána szabadon felhasználható – viszont nem jár hozzá semmiféle hivatalos támogatás vagy szolgáltatás. Ugyanakkor ezek a szolgáltatások és támogatások nem egyszer külön (és tetszőleges összeállításban) megvásárolhatók.
|
Új szereplők |
|---|
|
A nyílt forráskódú üzletiintelligencia-eszközök terén az elmúlt egy-két év egyik legfontosabb technológiai fejleménye az R programozási nyelv nagyarányú térhódítása volt. Az Aucklandi Egyetemen kifejlesztett nyelv elsősorban statisztikai elemzések elvégzésére, adatbányászatra és az eredmények megjelenítésére, vizualizációjára alkalmas. Az R annyiban már kitört a nyílt rendszerek világából, hogy a nagy gyártók is sorra jelentik be: támogatják a programozási nyelvet, illetve integrálják azt termékeikbe. Így tett az Oracle, az SAP, az IBM vagy a SAS, de például már Excelben is lehet R makrókat írni. Ugyancsak megkerülhetetlenné vált mára a Hadoop keretrendszer, amely az óriási tömegű adatmennyiség (a „big data”) elemzésének de facto szabványává vált. A megoldás lehetővé teszi az elemzésre váló adatok szétosztását, majd az eredmények aggregálását, és kiválóan alkalmas a számítási felhőben történő megvalósításra. |
Van azonban a szoftverekből fizetős változat is (ami általában enterprise edition néven fut). Ezek ára jellemzően messze alatta marad a hasonló célú, nem nyílt forráskódú szoftverek licencdíjainak (például nem felhasználó alapon számolják ki), és a konstrukció is olyan, hogy kisebb folyamatos költséggel kelljen számolni – nincs például karbantartási díj, ami a hagyományos szoftverek esetében évente a bekerülési licencköltség 10–20 százaléka is lehet. Ugyanakkor számítani lehet a gyártó (és magyar partnere) támogatására, a hibák, esetleges biztonsági hiányosságok gyors kiküszöbölésére. Vannak olyan termékek is, amelyeknél az enterprise edition szélesebb körű funkcionalitást nyújt, mint a teljesen ingyenes változat.
A túlnyomó többség persze az ingyenes változatot választja. Jellemző adat, hogy a Pentaho fizetős változatát 1200 ügyfélnél vezették be, míg a szoftvert magát 4 milliószor (!) töltötték le a cég honlapjáról.
Az ár nem minden
Egyértelműen a költségekkel való takarékoskodás tulajdonosi elvárása volt a legfontosabb tényező, amikor a Körös Volán a Jedox cég nyílt forráskódú Palo eszközét választotta ki eredménykimutatásainak elkészítéséhez – mondta a fórumon tartott előadásában Dudás György, a busztársaság kontrolling osztályvezetője. A vállalat a korábban nagyrészt Excel-táblákra alapozott, túlnyomórészt manuális munkával összerakott tervezést szerette volna automatizálni, és ehhez megfelelőnek találta a Palót. A nyílt forráskódú rendszerek amúgy sem idegenek a Körös Volántól: a cégnél Linux-szerverek, MySQL adatbázis-kezelők és például LibreOffice irodai csomagok vannak használatban. A rendszer már élesben működik, a részletesen visszabontott tervszámok néhány óra alatt előállíthatók, és már a továbbfejlesztés tervei is készen állnak, mondta az osztályvezető.
Érdekes módon azonban nem feltétlenül a kisebb, kevés felhasználóval rendelkező cégek tudják a legjobban kihasználni a nyílt forráskódú rendszerek árelőnyét. Egyrészt a bevezetésnek mindenképpen vannak fix költségei (testreszabás, funkciók kialakítása, illesztés a meglévő rendszerek), amelyek nem egyenes arányban függnek a felhasználók számától – ötven felhasználónál nem kerül tízszer többe, mint ötnél. Másrészt a hagyományos gyártók is felismerték a nyílt rendszerek jelentette fenyegetést, és előálltak kimondottan a kisvállalatoknak szánt, kedvező árú (esetenként akár ingyenes) ajánlatokkal. Ha például egy elismert jelentéskészítő vagy -tervező szoftver ötfelhasználós változatát egymillió forintért adják, az már reális alternatívája lehet egy ingyenes nyílt rendszernek – ez az ár megéri a kicsiszoltabb szoftvert és a mögötte álló, bizonyított szakértelmet.
Hol a tudás?
A szakértelem vélt vagy valós hiánya amúgy is komoly akadálya a nyílt forráskódú bi-eszközök szélesebb körű magyarországi elterjedése előtt. Arató Bence korántsem reprezentatív, de tanulságos felmérése szerint egyelőre igen kevés a magát profinak tartó szakember Magyarországon. A LinkedIn-adatlapok tanúsága szerint hazákban 14-14 ember vallja magát szakértőnek a RapidMiner és a Pentaho terén, a Talendet tízen említik – miközben például a MySQL-t közel kétezren tüntetik fel a munkatapasztalatok között. Pedig a leendő magyar felhasználókat az tudja megnyugtatni, ha a szoftvergyártó hazai partnere biztos szakértelemmel rendelkezik, mondja Sipos Ferenc, a Stratis nemrégiben létrehozott adatvagyon-gazdálkodási üzletágának vezetője. Ha az ügyfél nem maga akar minden fejlesztést csinálni, akkor rendkívül fontos számára a támogatás minősége, amit elsősorban a magyar partner tud nyújtani. „Az ügyfélnek az számít, hogy mit tud a magyar tanácsadó, mert ő testesíti meg a szoftvert, és meghatározó a szerepe a tényleges munkában. A bizalom éppen olyan erős eleme az alkalmazás bevezetési projektjének, mint a szoftver technológiai színvonala” – mondja az üzletágvezető.
A nyílt megoldásokat képviselő magyar vállalkozásoknak igen sokat kell tenniük a helyzet megváltoztatásáért. Számukra a piac bővítéséhez létérdek, hogy legalább a szakmai közvélemény tisztában legyen ezeknek a szoftvereknek a létével és képességeivel.
Ezt az érintett cégek is felismerték: Fekszi Csaba, a Pentahót forgalmazó Omnit Solutions ügyvezetője elmondta, hogy rendszeresen szerveznek tanfolyamokat, amelyekhez már magyar nyelvű tananyag is elérhető, de mások is tartanak ingyenes workshopokat, bemutatókat. Még egy lépéssel tovább ment a RapidMinert képviselő United Consult: a cég több magyarországi egyetemmel is együttműködik, hogy az eszközt felvegyék a leendő informatikusok képzési rendjébe, tudtuk meg a konferencián Szücs Imre kereskedelmi igazgatótól. Szüksége lenne ezekre a szakemberekre a meglévő és leendő felhasználóknak is, hiszen most jobb híján maguk tanítják be munkatársaikat. Ez nem csak hosszú és drága folyamat, hanem azzal a veszéllyel is jár, hogy az így kitanított munkatársat elcsábítja egy másik cég.
A szakemberek és a referenciák szűkösségét csak pilotprojektekkel lehet ellensúlyozni, állítják a piaci szereplők. Erre a nyílt rendszerek kiváló lehetőséget teremtenek: az ingyenes változatokkal gyorsan kiépíthető egy kisebb megoldás, amely már bizonyítani tudja a szoftver képességeit. (Ezt az utat választotta egyébként a Körös Volán is). Ha aztán a megoldás bevált, utána könnyen bővíthető a rendszer, vagy igény esetén a felhasználó áttérhet az enterprise editionre is.
Sok helyen beválik
Bár a nyílt forráskódú eszközök a bi minden szegmensében megtalálhatók, ez még nem jelenti azt, hogy mindenütt egyforma gyakorisággal is alkalmazzák őket. „Ezeket a szoftvereket Magyarországon elsősorban a nem speciális lekérdezések, az elemzés, a jelentéskészítés feladataira veszik igénybe a felhasználók. Mindemellett viszonylag jelentősnek mondható jelenléte az adatbányászatban is, köszönhetően elsősorban a RapidMiner viszonylag korai megjelenésének, illetve a piacvezető szoftverek magas árának” – mondja Arató Bence.
Nem jellemző, hogy a felhasználók átfogó üzletiintelligencia-környezetet építsenek ki nyílt forráskódú termékekből. Nem is az a legnagyobb gond, hogy nincsenek gyártók, amelyek egy kézből tudnának mindent kínálni (bár a Pentaho komoly erőfeszítéseket tesz efelé, és éppenséggel az Oracle-nek is van olyan csomagja, amely nyílt szoftvereket fog össze). A nyílt rendszerek világában sokkal kisebb jelentősége van annak, hogy a teljes szoftverarchitektúra egyetlen fejlesztőtől származzon.
A teljes open source ökoszisztéma az egymástól független, de a közös szabványoknak köszönhetően egymással kiválóan együttműködni képes szoftverek rendszerére épül: mindenki minden feladatra azt az elemet választja, amelyiket a legjobbnak ítéli, nincsenek kényszerű „árukapcsolások”.
Gyakori jelenség az, amikor a vállalatok meglévő üzletiintelligencia-megoldásaikat egészítik ki nyílt forráskódú komponensekkel. Jól jöhet ez olyankor, amikor ismeretlen területre akarnak bemerészkedni: amíg nem tudják, pontosan mit is akarnak, milyen lehetőségeik vannak, addig a kísérletezésre kiváló lehetőséget kínál a nyílt forráskódú termék, teszi hozzá Sipos Ferenc.
Szintén életképes megoldás lehet olyan esetekben, amikor nagyszámú felhasználót kell kiszolgálni nem túl bonyolult funkciókkal. Például egy bank központjában az öt profi elemzőnek érdemes lehet megvenni a mindent tudó, de felhasználónként akár több millió forintba is kerülő elemzőszoftvereket. Ám ha a fiókhálózat több száz felhasználóját akarják ellátni alapszintű jelentéskészítő eszközzel, arra tökéletes választás lehet egy nyílt rendszer.
Schopp Attila
