Az eltelt tizenkét hónapban az IT reflektorfénybe került, és ezzel együtt az informatikára szánt költések is: míg 2020-ban globális szinten bezuhantak az IT-beruházási mutatók, addig az idei év meghozza a papírformát. Az elmúlt időszakban az informatikai vezetők olyan technológiákra és szolgáltatásokra fókuszáltak, amelyeket kritikusnak tartottak az üzletfolytonosság szempontjából, a tűzoltást követően azonban már előre lehet tekinteni. Beruházási hajlandóság, átalakuló stratégiai prioritások, költségvetés finomhangolás – két IT-vezetővel beszélgettünk az állami szféra IT-költéseiről is.
A Gartner aktuális előrejelzésében a 2020-as évben 3,2 százalékos csökkenést hozott a koronavírus, ugyanakkor javuló tendenciát jósolnak az idei évre vonatkozóan, mert az emelkedő IT-költések azt vetítik előre, hogy globálisan 6,2 százalékkal növekszik 2021-ben az informatikára költött pénz, összevetve az azt megelőző időszakkal. Így valamelyest visszaáll az egyensúly az informatikában, sőt.
Mire költöttek és mire fognak költeni a szervezetek?
„Nem lehet megkerülni a múlt évet, ha az aktuális informatikai költések várható alakulásáról beszélünk, hiszen annak ellenére, hogy 2020-ban, részben a Covid-19 megjelenésének hatására, tovább erősödtek az online megoldások, kibővült a home office jellegű munkavégzés informatikai támogatása, amit többek között infrastruktúra-oldalról is le kellett követni. A különböző piaci szegmensekben jelenlévő szolgáltatók a távoli, digitális ügyfélkiszolgálás fejlesztésére is jelentős összegeket fordítottak, összességében mégis gyengébben zárult a tavalyi év. Az állami szektort tekintve azt tapasztaltam, hogy »jó gazdaként«, megfontoltan oda allokálták az erőforrást, ahol a legnagyobb szükség volt arra”, mondta Simon Dezső, a Diákhitel Központ IT-vezetője.
Kifejtette, hogy tavaly jelentős részben a koronavírus okozta helyzetet kellett kezelni (például home office-ra történő áttérés, kiemelt belső és külső digitalizációs fejlesztések, stb.), ami több esetben a szabályozási, munkaszervezési és a szervezeti kultúra változásait is magával hozta, nem is beszélve a felhasználói szokások jelentős átalakulásáról. Ezek mellett a szervezetek zökkenőmentes működése és alaptevékenysége szempontjából kiemelt feladatok támogatása kapott fókuszt, melyekkel párhuzamosan az állami szektorban is több esetben későbbre halasztották a kialakult helyzetben hátrébb sorolódott projektek megvalósítását.
A jelen évre vonatkozó IT-költés szempontjából érdemes a szereplőket kettéosztani: a járványhelyzet által negatívan érintett szervezetekre és a kevésbé negatívan vagy pozitívan érintett cégekre.
„Az IT-kiadásokban egyre növekvő szerepet kapnak a szolgáltatások, visszaszorulnak az egyéni, saját fejlesztésű megoldások, és inkább a méretgazdaságosan és költséghatékonyan megvalósítható, professzionális szolgáltatóktól kerülnek a megoldások beszerzésre. A járványhelyzet miatt kialakított távmunkamegoldások »békeidőben« történő hasznosítása további lehetőségeket és átgondolt transzformációt vetít előre. Egy krízishelyzetben, jelen esetben a járvány miatt, elsődlegesen azt kell szem előtt tartani, hogy a járvány kezeléstét, a biztonságos és hatékony munkavégzést támogató megoldásokat vezessünk be, sőt, a járvány hatására számos, az e-közigazgatás szempontjából fontos fejlesztést is felgyorsítottunk. Ezek a megoldások természetesen a járvány után is velünk maradnak, tovább hasznosíthatók és újabb fejlesztésekhez adhatnak lendületet”, fogalmazta meg Bubán Márton, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal informatikai főosztályvezetője, biztonsági vezetője.
A jelenlegi prognózisok alapján a tavalyi évhez képest erősebb évet fog zárni a szervezetek IT-költése. Simon Dezső szerint várhatóan főként a vállalati szoftverpiac fog dominálni, amely mellett jelentős szerepet kaphat a távoli munkavégzéssel és ügyfélkiszolgálással kapcsolatos megoldások és egyéb személyi eszközök bővítése és fenntartása, melyek mellett természetesen a felhő alapú szolgáltatások sem maradhatnak ki a felsorolásból.
Az IT-stratégia sem marad érintetlenül
Ami a költségvetés növekedésével járó stratégiai változást illeti, a túlélés helyett a fő fókusz a további digitalizáció felé fordulhat ott, ahol a szektor helyzete ezt lehetővé teszi. Az elmúlt egy évben komoly digitális szocializáción ment keresztül mindenki, fiataltól idősig, bolti eladótól az IT-üzemeltetőig, épp ezért az ügyfelek digitális kiszolgálása nemcsak a pénzügyi- és szolgáltató szektorban válik az elkövetkező időszakban kiemelt prioritássá, hanem az állami szervezeteknél is.
Ha általánosságban tekintjük a stratégiaváltás irányát, akkor a biztonság–költséghatékonyság–üzleti igények hármasa a hibrid felhőre utal, tehát az erre épülő szolgáltatások felé mozdulnak a cégek, de előtérbe kell, hogy kerüljön az információbiztonság, így az informatikai stratégia mellett markánsabban meg kell jelenjen az információ biztonsági, illetve az informatikai biztonsági stratégia is. Ez azt is előre vetíti, hogy a változó külső és belső környezetben az IT munkatársak szerepe még inkább felértékelődik majd, és fontos szerepet kap egy adott cég, vagy szolgáltatás közép- és hosszú távú sikerességében.
A stratégiai irányváltás jól látszik az állami szervezeteknél is. Bubán Márton az elkövetkező időszak IT-fejlesztési célkitűzései közt a költséghatékony(abb) és biztonságosabb informatikai üzemeltetés érdekében az egyes szakrendszeri hálózatok konszolidációját, integrálását említette a korszerű működésmenedzsment-rendszer bevezetése mellett, ami fokozatosan váltja ki az eddigi szigetszerűen működő ticketing rendszereket, továbbá az ügyfelek számára elérhető online ügyintézési lehetőségek bővülésében is óriási fejlődés várható.
A járvány kapcsán folyamatosan növekvő oltottsági arány és az ezzel párhuzamosan várható fokozatos nyitás az IT-beruházási kedven is meg fog látszódni: az elkövetkező hónapokban nagyobb megugrás várható.
Kiss Franciska
