Jövőtechnológia mint befektetés

2021 a blokklánc és kriptopénzek forradalmát hozta el, sőt az „NFT” lett az év szava is. De a technológia életképességét, azt, hogy az üzleti életben is komolyan kell venni, a digitális műtárgyak befektetési célú kereskedelme jelentette. Blokklánc alapon már nemcsak játékokon belüli eszközök, jegyek és licencek, virtuális javak vagy eszközök vásárolhatók, hanem új marketingeszközzé lépett elő. Az NFT 2022-ben, a metaverzumok és a web3 évében bármilyen üzletágban alkalmazhatóvá válhat.

Az NFT (non-fungible token) egy blokklánc-technológián működő adategység, forradalmi jelentősége az, hogy lemásolhatatlan, egyediségét ismert matematikai eljárások biztosítják. Így bizonyítja a tulajdonjogot egy-egy digitalizált tartalom felett. Újdonsága, hogy ma már szinte bármilyen formátumból létrehozható ilyen token, legyen az digitális kép, hang vagy videótartalom vagy játék. Tulajdonosa bármilyen metaadattal és attribútummal felcímkézheti az NFT-jét, vagyis egy ilyen virtuális tárgyat digitálisan alá is tud írni az alkotója.

Legnagyobb előnye az, hogy magasabb szintre emeli a kereskedelmet, össze tudja kötni a fizikai objektumokat virtuális formájukkal, digitális tulajdonjoggal vértezi fel a való világban létező javakat. A technológia hívei és szkeptikusai a különböző fórumokon csapnak össze, hogy az NFT vajon tényleg a pénzügyek és a vagyon jövőjét jelenti-e, vagy csak egy buborék, amely ki fog durranni hamarosan.

2021 során szinte minden az NFT-ről szólt, sőt, a magyar pénzügyi világ ingerküszöbét is elérte, amikor 70 millió dolláron kelt el egy digitális műalkotás. Mike Winklemann, avagy beeple 5000 darabból álló kollázsa, az „EVERYDAYS: THE FIRST 5000 DAYS”, ért ennyit a Christie’s aukciósház árverésén (a harmadik legdrágább mű, melyet művész valaha eladott – Jeff Koons és David Hockney után). Jelentőségét fokozza, hogy már egy tradicionális műkereskedő 255 éves aukciósháza is komolyan veszi a technológiát, hiszen kriptovalutában, ethereumban fogadták el az ellenértékét.

Mivel a kriptopiac elég hektikusan működik (gondoljunk csak a 2021-es bitcoin „hullámvasútra”), az NFT-emelkedés és -hype sem lesz folyamatosan fenntartható, viszont mivel a technológia sokrétű, előbb vagy utóbb, de a mindennapjaink részévé fog válni.

Diszrupció folyik a műtárgypiacon

A Deloitte „Private” és az „ArtTactic 2021-es Art & Finance Report” című jelentésea a művészet és a gazdaság új trendjeit mutatta be, melyben kiemelt szerepet kapott a technológia szerepe is. A digitalizáció a Covid-hullámok miatt is a valódi digitális transzformációt hozta el a művészeti iparágban, vagyis a virtualizációt és a „tokenizálódást”, az új gazdasági realitást és piacot. Az NFT így vált a művészeti piac egy alternatív csatornájává,  hiszen mára az online aukciós elosztott főkönyvi blokkláncrendszer 1,05 milliárd dollárra tornázta fel bevételét (2019-ben ez még csak 168,2 millió volt).

A művészet értékteremtő és -megőrző szerepe megkérdőjelezhetetlen, a műtárgyak fizikai birtoklása ma is a legnépszerűbb befektetési forma, ennek új változata, az NFT pedig forradalmat hoz. A vagyonkezelők minden harmadik partnere válaszolta 2021-ben, hogy vásároltak NFT-t vagy érdeklődnek irántuk. Ami meglepő, hogy nemcsak a fiatalabb generáció kapott már rá erre az online térbe helyezett befektetési formára.

Ha a bitcoint „digitális aranynak” tekintjük, mint ma már sokan, akkor az NFT ma még csak egy bizonyos kör számára a digitális műtárgyak fedőneve. Ezek a fájlok (képek, hangok, filmek stb.) bizonyítható egyediségük volta miatt óriási értéket képviselnek, meg is vásárolhatók és tovább is értékesíthetők az NFT-piactereken. Hogy ez mekkora üzletet jelent, az is jelzi, hogy már nemcsak nyílt, de kurátorok által moderált piacterek is elérhetők, vagyis a műtárgypiac felbolydult. Az NFT új gyűjtői kört is hoz a képzőművészeti piacra, olyanoknak lehet eladni magyar műalkotásokat, akik eddig biztosan nem ismerték a kortárs világát. Ezt bizonyítja az ArtPass.Cards projekt, ahol a kriptotőzsdére kerülő művészek nemzetközi kiugrási lehetőséget is kapnak a bevételszerzés mellett.

Miért érdemes NFT-t használni?

Felvetődik az a kérdés, hogy a művészeti piacon túl miért érdemes 2022-ben egy cégnek NFT-t használni? Azért, mert a márkája számára a termékek digitális formában a ma létező egyik legmagasabb szintű szerzői jogi védelmet kapja meg, a nem helyettesíthető tokenek a kriptovaluták világának egyedi azonosítóival a fizikai világ bármely elemének (termékének) vizualizálására képesek.

A képzőművészet után a zeneipar és a könyvkiadás lehetnek azok a területek, ahol ez a technológiai forradalmat hozhat (a sport és játékok mellett). A B2B- és B2C-cégeknek pedig, ha az NFT-t integrálják reklámkampányaikba, az eddiginél exkluzívabb piaci pozíciót szerezhetnek. A digitális termékek és média egy új modelljét nyújthatják a marketing területén, nemcsak a népszerűsítésben, de a hozzáférés-ellenőrzés és a magas szintű titkosítása révén.

A tokenizált hozzáférés nagyobb népszerűséget eredményez, és hatékony módszer lehet a leadek előállítására is. Nem beszélve arról, hogy az NFT a termék és márka új licencelési módját is jelenti, így ismertségének hatalmas mértékű növelésére szolgáló eszköz is lehet. Sokan már úttörő jelleggel kiegészítő marketingeszközként tesztelik Magyarországon is.

A koronavírus-járvány felfokozta a versenyt, így a márkák számára mindenképpen megéri a versenytársaik előtt követni az új fogyasztói trendeket. A tokenizálás marketingszempontból az adott márka történetmesélésének új módjává válhat az ügyfelekkel való kapcsolattartást radikálisan átalakítva. Az NFT-k így könnyítik meg és teszik egyedivé a márkaélményt, ösztönzik az interakciót, és befolyásolják az elismertségét, fokozzák az érdeklődést a cég termékei iránt. Az NFT-ben rejlő lehetőségek tárházának nagy léptékét jelzi, hogy a CNN a „digitális pillanatait” is így értékesíti: már így adják el az archívumában lévő történelmi eseményeket, exkluzív tudósításokat az űrutazástól az elnökválasztásokig.

Tölgyes László