A koronavírus első időszakban a tűzoltás és a túlélés volt a fókuszban az IT-biztonság területén is. A járványhelyzet masszív kihívásait követően valamelyest stabilizálódott a munkavégzés a digitális térben, így a CISO-k már tudtak „csak” az új helyzet okozta támadásokra, sérülékenységekre és kockázatokra összpontosítani. Lassan azonban átlépjük a post-pandémia küszöbét, ami szintén tartogathat meglepetéseket. Két biztonsági vezetőt kérdeztünk arról, hogy mire számítanak az elkövetkező hónapokban.
A járvány tucatnyi új kiskaput tárt ki a rosszfiúk előtt, a kibertámadások száma megsokszorozódott, az alacsony digitális tudatossággal a digitális térben túlélni kényszerülő munkavállalók pedig sokszor saját maguk invitálták a falakon belülre a báránybőrbe bújt farkasokat. Lassan beköszönt a post-Covid, amikor az élet visszatér a szinte normális kerékvágásba, ugyanakkor naiv lenne azt gondolni, hogy ezzel együtt a támadások száma csökkenni fog.
Rabló-pandúr hajsza és a védelmi automatizmusok harca
„A CISO-k és a kiberbűnözők között évek óta zajlik a rabló-pandúr hajsza: amint az egyik oldal innovatív megoldással rukkol elő, abban a pillanatban a másik is követi azt. Már olyan mennyiségű támadás éri a szervezeteket, amennyit csak automatizmusokkal és MI-támogatású eszközökkel lehet kivédeni. Mostanra ez úgy néz ki, hogy automatizmusok és MI-k harcolnak egymással mindkét oldalon. Azt gondolom, mindenképp automatizálni kell a védelmet, hogy sikeres legyen a védekezésünk”, fogalmazta meg Deák László, az Allianz Hungária CISO-ja.
Hasonló véleményt fogalmazott meg egy ismert hazai vállalat Information Security Managere (ISM-e), aki azért pártolja az védelmi megoldások automatizálását, mert „napjainkban olyan szintű támadássorozatok érhetik a cégeket, amelyek az ember számára szinte kezelhetetlen mennyiségű riasztással, blokkbejegyzéssel járnak. Nagy könnyebbség a CISO-nak is, ha vannak automatizált rendszerek, amelyek segítik a munkáját. Azt gondolom, a mai világban egy nagyvállalat információbiztonsági kontrollrendszere nem tud érdemben működni automatizált védelmi megoldások nélkül.”
A mesterséges intelligencia és az automatikus megoldások térnyerése mellett az emberi munkaerő azonban ugyanolyan értékes marad, hiszen a végső döntést mindig neki kell meghoznia. Épp ezért a jól automatizált védelmi rendszerekkel felszerelt szervezet esetében is szükség van egy szakértői csapatra, ami 7×24-es rendelkezésre állással jelen van és ha szükséges, akkor közbeavatkozik.
Összedrótozott vagy integrált védelem?
A kiberbűnözők újra feltalálták a jól bevált támadásokat, és persze újabb átverések, csalások is napvilágot láttak. A megújult támadásokra azonban megújult védelmi megoldások szükségeltetnek, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy minden újabb veszélyeztetés, kockázat ellen újabb és újabb eszközt (és ezzel szállítót) érdemes-e a rendszerbe kapcsolni, vagy az integrált platform a jobb megoldás.
„Egyértelműen jobb az integrált megoldás, mert több szolgáltató »összedrótozott« megoldása időben, költségben, hatékonyságban sem lesz megfelelő, nem beszélve az ezzel járó biztonsági kockázatokról. Ilyen esetekben, amikor a cégek különféle megoldásokat integrálnak, könnyen szembe találhatják magukat azzal a problémával, hogy a megoldásszállítók egymásra mutogatnak, miközben a támadók épp lapátolják ki a cégből az adatokat”, fogalmazta meg ISM-ünk.
„Az az ideális, ha egy-két beszállítóval van kapcsolatban a vállalat, és a biztonsági megoldások integrált platformon futnak. Persze van, amikor más szolgáltatót is be kell vonni, mert az adott termék mondjuk csak az ő kínálatában elérhető, de a kockázat minimalizálása szempontjából mindenképp az integrált platformok jelentik a maximális biztonságot” szögezte le Deák László.
Új jövő, új alkalmazkodási formák
A munkavégzés már soha nem lesz olyan, mint a koronavírus előtt, a hibrid munkavégzés, a mobil irodákból dolgozó kollégák, a nagyszülőtől, vízparti víkendházból belogoló munkatársak pedig arra késztetik a szervezeteket, hogy folyamatosan elemezzék a kockázatokat.
„A kockázatelemzés egy folyamat, amiellyel sosem lehetünk készen, és azzal, hogy a vállalati határokat kitoltuk otthonra, nemcsak a céges, hanem az otthoni eszközrendszer használatát is tudatosítani kell. A nagy ugrást egy évvel ezelőtt kellett meglépni, hosszú távon azonban a kockázatelemzéseket folyamatosan kell aktualizálni és a trendekre figyelni”, mondja a vállalati ISM.
Ami a vállalati kockázati modell újragondolását illeti, Deák László szerint „Ami a vállalati kockázati modell újragondolását illeti, bár folyamatosan, dinamikusan változó világban élünk, eddig nem volt szükségük arra, hogy a vállalat kockázati modelljét jelentősen változtatni kelljen, mivel az elég rugalmas a változások kezelésére. Természetesen finomhangolásra szükség volt és lesz is. A pandémia miatt bevezetett újításokat előremutatónak tartjuk, és szeretnénk azokat hosszú távon is megtartani, a hibrid munkavégzésre való átállás során sem fognak jelentősen változni a folyamatok, így a bennük rejlő kockázatok sem, de mindez transzformációs természete miatt kockázati szempontból folyamatos figyelmet igényel”, mondta.
Őrkutyaszerepben a CISO
A jelenlegi helyzetben a CISO szerepe is átalakul. A felhasználói és vezetői tudatosítás is szerves részét képezi a feladatainak, mindamellett, hogy éberen őrködik a vállalat adatvagyona felett.
„Véleményem szerint a CISO munkájához elengedhetetlen a felső vezetői támogatás, amely kellő súlyt ad a munkájához. Távlatosan előre tekintve, a CISO munkáját nagyban segítené a mai kor legújabb, AI alapú eszközrendszere, melynek segítségével akár minden munkavállaló kapna egy személyre szabott CISO-t, mondjuk egy chatbot képében. Ezek a kis robotok a biztonságtudatosságot lennének hivatottak a megfelelő időben és helyen előtérbe helyezni”, fogalmazta meg az ismert hazai vállalat ISM-e.
Deák László azt vallja, hogy a CISO-nak nem feltétlenül kell Board-tagnak lennie, mert a felső vezetésben elegendő egy olyan személy, aki ért az IT-hez, és képviseli azt. Ellenben a CISO-nak folyékonyan kell beszélnie az üzlet nyelvét. „A CISO szerepköre kétségtelenül felértékelődött az elmúlt hat-nyolc évben, hiszen a kibertámadások száma azóta növekszik igazán, de azt gondolom nem szükséges a boardban helyet foglalnia, ellenben meg kell értetnie az első számú vezetőkkel, hogy mi a felelősségük és a feladatuk a kiberbiztonságban”, mondta.
Kiss Franciska
