Növeli a hatékonyságot és a közpénzek áramlásának átláthatóságát a közlekedésben alkalmazott mobilfizetés állami kézbe vétele. A piacnak nem egészen ez a véleménye.
Még tavaly decemberben szavazta meg az országgyűlés azt a fideszes képviselői indítványon alapuló törvényjavaslatot, amelynek értelmében ezentúl – elvben – csak állami cég értékesíthet mobiltelefonnal (vagy más, nem helyhez kötött elektronikus rendszerrel) fizethető parkolójegyet, autópálya-matricát, később pedig úthasználati díjat és tömegközlekedési menetjegyet. Ezen szolgáltatások díjának mobilfizetését ezidáig kizárólag magáncégek végezték.
Kizárólagosság
Az új jogszabály alapján a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége, amelyet a nemzeti mobilfizetési szervezet – egységes, államilag felügyelt rendszerrel és árképzéssel – koncessziós szerződés megkötése nélkül végez. A mobilfizetési rendszerrel foglalkozó állami társaság bevételét a szolgáltatóktól kapott továbbértékesítési árrés és az ügyfelektől kért kényelmi díj jelentené. A törvény a parkolási és az útdíjak esetében 2012. október 1-jén, a személyszállítási szolgáltatások esetében 2013. január 1-jén lép hatályba.
Az indoklás szerint a törvény bevezetése azért szükséges, mivel „a parkolási, a közlekedési, az úthasználati díjak beszedésére hivatott szolgáltatók száma nagy, a piac széttagolt, a személyszállítási szegmensben pedig a mobilfizetés lehetősége még csak elvétve jelent meg az igénybevevők számára”. Az indítvány szerint egy nemzeti mobilfizetési rendszer megalkotása lehet a megoldás, amely „egységes, átlátható és kényelmes, elejét veszi a szigetszerű fejlesztéseknek, és biztosítja az „innovatív díjstruktúrák” bevezetését, a méretgazdaságosság miatt pedig csakis így lesz hatékony, a közpénzek felhasználása csak így lesz ellenőrizhető.
A piac természetesen erősen fanyalog. Az egyik érintett rámutatott arra a közismert tényre, hogy a piac és a verseny megléte szükséges a hatékonysághoz, az innovációhoz és így az ügyfélérdekek kielégítéséhez.
Nem teljesen szabad
Ugyanakkor a szabad versenyt is érdemes bizonyos játékszabályokkal korlátok közé szorítani. Technológia által hajtott korunkban a „játékszabályok” sikeresen, széles körben alkalmazott eszközei a technológiai szabványok, amelyek képesek a különféle szolgáltatásokat úgy egységesíteni, átjárhatóvá tenni és integrálni, hogy közben nem korlátozzák a szabad versenyt és az innovációt.
Inotay Balázs, a Cellum Global stratégiai igazgatója szerint az egységes rendszer kialakítását nyilván mindenki üdvözli, csakhogy ez hazánkban – legalábbis részben – már meg is valósult: kevés olyan ország van, ahol 28 város azonos parkolási rendszert használna. Ahhoz sem kell törvény, ha a cél a díjak konszolidációja és limitálása lenne, ezt más eszközökkel is hatékonyan meg lehet oldani. A nemzetközi gyakorlatban az ilyen típusú szolgáltatásokat a díjtételek egyeztetéses állami kontrollja mellett magánvállalatok biztosítják.
Mártonffy Attila
