A napjaikban zajló digitális forradalom kapcsán az egyik legnagyobb fenyegetést a számítógépes bűnözés jelenti a gazdasági visszaélések között. A kiberbűnözés mára világszerte bekerült a négy legfőbb gazdasági bűnözési típus közé.

Nincsenek tudatában
Magyarországon ráadásul a cégek mintha nem lennének tudatában a dolog fontosságának. A szerencséjükben bíznak? A PwC globális gazdasági bűnözésről készített felmérése szerint míg globális szinten a válaszadók 26 százaléka, Közép- és Kelet-Európában pedig a 22 százaléka gondolja azt, hogy a szervezetük valószínűleg számítógépes bűncselekmény áldozatául fog esni a következő 12 hónapban, addig Magyarországon ez a szám mindössze 8 százalék. A hazai cégek ennek megfelelően csak feleannyira aggódnak titkos adataik elbirtoklása és infrastruktúrájuk sebezhetősége miatt kibertámadások következtében, és sokkal kevesebben tartanak a pénzügyi veszteségektől is, mint külföldi vállalattársaik.
Aggodalomra ad okot, hogy a megkérdezett cégek csaknem fele nem kapott semmilyen számítógépes biztonsággal összefüggő képzést az elmúlt 12 hónapban, ráadásul több mint felük nem rendelkezik az elhárításhoz szükséges erőforrásokkal.
|
A BRFK jelenti |
|---|
|
A BRFK legfrissebb statisztikái szerint tavaly 21 százalékkal nőtt az online visszaélésekre vonatkozó lakossági bejelentések száma a 2010-es adatokhoz képest. A legkomolyabb visszaélések bankkártyákkal történtek. A rendőrség, ezenfelül, a Btk. alapján az alábbi eseteket különbözteti még meg: rendszer elleni támadások, internetes csalások, adathalászat, szerzői joggal kapcsolatos bűncselekmények, egyéb feltörések, zaklatások és pedofília. A Norton tavalyi felmérése szerint hazánkban közel 900 ezer felnőtt esett áldozatul valamilyen számítógépes bűncselekménynek, ami a BRFK szerint 7 milliárd forint pénzbeli és 14 milliárd forint időbeli veszteséget okozott az áldozatoknak. |
A kockázatok csökkentése
A kockázatokat pedig csökkenteni kell. Fejéregyházi Attila, a bűnüldözési (forensic) szolgáltatások menedzsere szerint mindenekelőtt a cégvezetésnek tisztában kell lennie a számítógépes fenyegetettségekkel, meg kell érteniük a kockázatokat és lehetőségeket a számítógépes világban. Nem árt a tudatosság a szervezet egészében sem.
A tudatosságot akár oktatással is el lehet érni, s ennek jegyében gyakran kell felülvizsgálni a biztonsági funkciókat és a szervezet felkészültségét – a kiberkalózok ugyanis villámgyorsan csapnak le, kihasználva a cég felkészületlenségét. Ezért célszerű „gyors reagálású” csapatot is létrehozni, amely kifejezetten kibervédelemmel foglalkozik. S innen már csak egy lépés, hogy a szervezet aktívabban és átláthatóbban vegye fel a harcot a kiberbűnözőkkel szemben – például határozott jogi lépések megtételével.
Összeállította: Mártonffy Attila







