Digitalizálással és integrált rendszerek bevezetésével hatékonyabbá és takarékosabbá lehetne tenni az egészségügy működését. Csökkennének az adminisztrációs terhek, megszűnhetnének a felesleges vizsgálatok is, s az így felszabaduló időt az orvosok tényleges gyógyításra fordíthatnák.
A hazai egészségügyi ellátás annyira nehézkes, redundáns és sokszor minden hatékonyság nélküli, hogy az egyik lehetséges gyógymódként amolyan informatikai sokkterápiát kellene alkalmazni az ágazatban. Ugyanakkor érdemi fejlesztésre és a szakterület mélyreható reformjára eddig érdemben nem álltak rendelkezésre kellő források – ennek ellenére sokat költünk az egészségügyi rendszer működtetésére.
A kiadások egy részét az adatok és kórlapok digitalizálásával – s ezáltal a felesleges vizsgálatok jelentős csökkentésével –, valamint integrált informatikai rendszerek bevezetésével meg lehetne takarítani – állítják egybehangzóan a területen tevékenykedő informatikus szakértők.
Digitaly
Nézzük, mit is lehetne digitalizálni! Jelentős előrelépést eredményezne a kórlapok digitalizálása. Ez a lépés annyiban bizonyulna hasznosnak, hogy számottevően csökkentené a vizsgálatok számát, és jelentős időt szabadítana fel a tényleges betegellátásra. A felesleges vizsgálatok elhagyásával, az adminisztráció egyszerűsítésével és a redundáns orvos–beteg találkozások számának csökkentésével az ágazati megtakarítás milliárdokra rúgna.
Az e- vagy i-kórlap (ki hogy nevezi) futhatna táblagépen is, böngészőn keresztül elérhető ingyenes alkalmazásként is. Segítségével Magyarország valamennyi háziorvosa egyszerűen, bárhol elérheti összes betegének teljes kórtörténetét, összes kiváltott gyógyszerének adatait, és lehetővé válhat az egészségügyi intézményeknél tárolt dokumentumok, képi információk megjelenítése.
Egy ilyen alkalmazás használatával a háziorvosok jóval teljesebb információ alapján tervezhetnék meg a betegek terápiáját, ami gyorsabb, olcsóbb gyógyulást biztosítana a betegeknek, és kevesebb költséget, jobb hatékonyságot az államnak.
A tervezhetőséget és a jobb kihasználást segíti az a július elsején induló, országos online várólista-nyilvántartási rendszer is, amelyen bárki nyomon követheti, hogy a különböző műtétekre hányan várakoznak országszerte, az egyes térségekben, illetve adott intézményekben.
Központi adatbázisban
Számos problémát vet fel a szakorvosok csökkenő száma is. A különleges szaktudást igénylő betegségek diagnosztizálásában például nagy segítséget jelenthet, ha a leleteket az ország bármelyik specialistája megtekintheti. Ehhez az kellene, hogy a rendelőintézeteket felvegyék egy országos adatbázisba.
Például akár egy másik rendelőintézet specialistája is részt vehet egy röntgenfelvétel kiértékelésében – ám csak akkor, ha a digitalizált felvételek eljutnak hozzá, és nem kényszerül saját eszközein újra felvételt készíteni. Ezáltal az anyaggal és az energiával is takarékoskodik, de spórol a saját és a betegek idején is – ugyanis nem kell többször sorban állni.
Ráadásul ha az egészségügyi és diagnosztikai vizsgálatok eredményeit a páciensekhez köthetően egy központi kiszolgálón, adatbázisban tárolnák, akkor például egy baleset esetén az ország összes rendelőintézetében elérhetővé válnának a beteg korábbi adatai és leletei, nagyban hozzájárulva ezzel az ellátás sikeréhez.
Integrált rendszert!
Az egészségügyi intézmények és szervezetek hatékonyabb és gazdaságosabb működését a digitalizáláson túlmenően egy integrált kórházinformatikai rendszer bevezetése is elősegítené. A fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményekben, háziorvosi rendelőkben stb. jelentősen csökkennének az adminisztrációs terhek, enyhülne a szakdolgozók leterheltsége, valamint végigkövethető lenne a gyógyítás teljes folyamata. Annál is aktuálisabb a kérdés, mivel az ötmilliárd forintra értékelt magyarországi egészségügyi informatikai piacon a kórházak ma az indokoltnál sokkal többet költenek rendszereik működtetésére. Igen ám, de a jelenlegi informatikai rendszerek többnyire szigetszerűen működnek, technológiailag pedig elavultak.
Mindez olyan átfogó informatikai megoldásért kiált, amely az általános betegellátási adminisztráción túl egységbe foglalja a speciális medikai szakfeladatok kiértékelésére alkalmas programokat. Az sem árt, ha végigköveti a teljes betegéletutat, és dinamikusan tárolja a páciensadatokat, akár a felhőben is.
Egy jó alkalmazás hatékonyságához az is hozzájárul, hogy egyetlen rendszerbe foglalja a kórházakat, a rendelőintézeteket, a családorvosokat, a mentőszolgálatot, valamint rendelkezik központi betegfelvételi és betegirányítási funkcióval. Így az alkalmazást intézményenként csak egy helyen kell kiépíteni, az adatokat pedig elég egyszer, az adat keletkezési helyén regisztrálni.
Célszerű az ellátás adatait költséghelyekhez rendelve kezelni, a ráfordítási adatok online feldolgozásával, értékelésével pedig tovább csökkenthetők a költségek. Ideális esetben a szoftverrendszer lehetővé teszi az adatok összevetését is, miáltal meg lehet jeleníteni a kapacitásokat, és követni, valamint elemezni lehet az egy betegre eső költségeket és bevételeket. A megoldásnak továbbá bármely elterjedt nyílt forráskódú adatbázis-kezelővel is képesnek kell lennie együttműködni, ezzel jelentősen csökkenthetők a bevezetési és üzemeltetési költségek.
Szakértők szerint egy ilyen rendszert úgy kell megtervezni, hogy könnyen integrálható legyen a már meglévő szoftver- és hardverelemekkel, és hatékonyan működjön együtt a külső rendszerekkel is.
|
Milliárdos fejlesztések |
|---|
|
A következő két évben mintegy 10 milliárd forintos uniós forrás révén jelentős fejlesztések várhatóak az elektronikus egészségügyben – idézte Szócska Miklós egészségügyi államtitkár egy Koppenhágában tartott eHealth konferencia kapcsán John Dallit, az Európai Unió egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős uniós biztosát. Eszerint a 2014–2020-as időszak uniós költségvetésében az e-egészségügyi programok külön tételt képviselnek majd. Ebből az első fejlesztések között a távfelügyeleti rendszer kiépítése, az idősekről való gondoskodás, az emberek öngondoskodásának segítése szerepel. |
Többek között ezeknek a követelményeknek megfelelő megoldást kínál a HP. Kiss Róbert, a HP Magyarország konvergens infrastruktúráért felelős értékesítési vezetője úgy véli – mivel az egészségügyi intézmények nagyon költségérzékenyek –, fontos, hogy egységes elvek szerint fejlesztett, elemeiben teljes mértékben együttműködő (konvergens) infrastruktúra épüljön ki. Ehhez központi tárolórendszer, több kiszolgáló, megfelelően konfigurált hálózat és ugyancsak központi felügyeleti rendszer tartozik. Ezzel az integrált rendszerrel a korábbiaknál sokkal hatékonyabb üzemeltetés érhető el, ahol nagy hangsúlyt kap a teljes birtoklási költség (tco) kedvező alakulása. Annál is inkább, mivel a tapasztalatok szerint a rendszerelemek beszerzési költsége mindössze 15–20 százalékot foglal el a tco-ban.
Egy megfelelő biztonsági rendszerrel védett konvergens infrastruktúrában arra is lehetőség van, hogy az egészségügyi dolgozók mobileszközökkel csatlakozzanak a rendszerre, és saját eszközöket is használjanak. De akár az egész rendszer áttehető egy költségtakarékos számítási felhőbe; ezt megkönnyíti, ha a rendszer összetevőit egységesen fejleszti lehetőleg ugyanaz a szállító.
A mobilitás hullámain
Manapság már az is követelmény, hogy a felhasználók bármikor, bárhonnan, akár mobileszközről is – laptopról, táblagépről vagy mobiltelefonról – elérjék a rendszert.
A mobilitással és a fejlett infokommunikációval akarja a szakpolitika és a piac kihúzni a méregfogát az öregedő társadalom jelentette égető problémáknak is. Ebbe többek között beleértendő az idősek távgondozása, illetve a telemedicina. Helyzetük kényelmesebbé tételét olyan megoldások segítik máris, mint az intelligens vérnyomás-, vércukor- és testsúlymérés, illetőleg a kapott adatok automatikus eljuttatása egy központi helyen tárolt e-egészségügyi naplóba. De hasznos lehet egy olyan, egyszerűen kezelhető internetes portál is, amely a lakásba viszi például a gyógyszer- vagy melegétel-rendelést, közlekedési információkat vagy segítségkérést baj esetén akár a szomszédoktól.
Egyes webshopokban már kaphatók azok az egészségügyi mérőeszközök is, amelyek iPhone, iPad vagy iPod touch készülékekhez csatlakoztatva segítenek az egészségmegőrzésben. Az eszközökkel mért adatokat az iPhone, iPad vagy iPod touch készülék megjeleníti és el is tárolja. Az adatok a későbbiekben visszakereshetők, továbbküldhetők (például orvosnak), értelmezésüket pedig grafikonok, statisztikák segítik.
Mártonffy Attila
