Az információ rendelkezésre állása létkérdés. Incidensek, természeti katasztrófák, rossz szándékú beavatkozás: mind lehetetlenné tehetik az információ elérését, és negatívan befolyásolhatják az üzletmenetet. Ennek ellenére hazánkban a cégeknek mindössze harmada rendelkezik jól működő üzletfolytonossági keretrendszerrel.
Egy távközlési hiba, áramszünet, vagy akár egy komolyabb informatikai incidens vagy hackertámadás is okozhat napi több tízmilliós kárt egy szervezet életében. Ugyanakkor a versenyhelyzet, a szigorú üzemeltetési követelmények vagy a törvényi megfelelőség egyre hangsúlyosabbá válása miatt a hosszabb kiesések vagy az elégtelen reakcióidő veszélyeztetheti az üzleti célok teljesülését. A felsorolt veszélyek miatt fokozatosan stratégiai fontosságúvá válik a vészhelyzetek kezelését, az informatikai rendszerek rendelkezésre állásának védelmét, valamint a biztonsági, egészségi és humán tényezőket is vizsgáló és magában foglaló komplex eljárásrendszer, az úgynevezett üzletfolytonosság-menedzsment (business continuity management, bcm).
A tapasztalatok szerint az új vállalati kihívásokra is reagáló, összetett bcm-program fontossága következtében a szervezeteknél egyre tudatosabban jelenik meg a rendszer bevezetésére vonatkozó igény. Az átfogó módszerek elterjedéséhez természetesen hozzájárul az is, hogy a törvényi előírások és szigorú nemzetközi szabványok, sztenderdek (például a hitelintézeti törvény, Bázel II, Sarbanes–Oxley) ma már alapvető és szükséges vállalatirányítási eszközként tekintenek az üzletfolytonosság-menedzsment alkalmazására.
A bcm Magyarországon
Itthon ennek ellenére nagyon alacsony, csupán 35 százalék azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyeknek saját bevallásuk szerint kész és működőképes bcm-keretrendszere van – áll a KPMG legújabb, 83 szervezetet érintő felmérésében. Gaidosch Tamás, a KPMG partnere szerint Magyarországon nincs még kellő hagyománya a bcm-nek mint kockázatkezelési technikának. Úgy véli, hogy a jogszabályi környezet mellett leginkább a vállalatvezetés elkötelezettsége és felelősségvállalása mozdíthatja elő az üzletfolytonosság-tervezés fejlődését.
A felmérésben részt vevő szervezetek válaszai alapján hazánkban még az erősen szabályozott pénzügyi szektorban is meglepően alacsony, 53 százalék azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek kész és működő bcm-keretrendszerrel rendelkeznek. Őket követi az informatikai szektor 39 százalékkal, míg a termelő és kereskedelmi vállalatok, illetve az állami szervezetek még ennél is kisebb arányban tudnának jól működő üzletfolytonossági tervre (bcp) támaszkodni egy-egy üzemzavar esetén.
A felmérésből kiderült az is, hogy azok a szervezetek, amelyek nem foglalkoznak bcm-mel, ennek okaként elsősorban az emberi erőforrás, illetve a szakértelem és az elkötelezettség hiányát jelölték meg. Eközben a jól működő bcm-keretrendszerrel rendelkező szervezetek egyre nagyobb számban követelik meg fontosabb üzleti partnereiktől is az üzletfolytonossági tervet, hiszen ez saját működésbiztonságukat is szolgálja. Ezek az elvárások pedig egyértelműen abba az irányba hatnak, hogy minél több szervezet kezdje el kidolgozni bcm-stratégiáját és terveit, vagy tökéletesítse a már meglévőket.
Hiányzó elemek
A gyakorlatban ugyanakkor megmutatkozik, hogy a működőképesnek és hatékonynak hitt tervek sem mindig a megfelelő alapokra építenek. A felmérésből is kiderült, hogy még mindig sok olyan cég van, amely nem készítette el bcm-programjához az annak alapjául szolgáló üzletihatás-elemzést, vagyis nem azonosította azokat a kritikus eseményeket, folyamatokat, amelyek bekövetkezése, illetve nem megfelelő működése elfogadhatatlan mértékű károkat okozna.
A bcm másik lényegi eleménél, az erőforrások visszaállítására, a folyamatok elfogadható szintű működésének biztosítására kidolgozott akcióterveknél is vannak még hiányosságok. A válaszadók 77 százalékának az erőforrás-visszaállításra vonatkozó tervei kizárólag az it-erőforrásokra terjednek ki. De a hazai bcm egészére is jellemző a túlzott it-központúság, tette hozzá Molnár István, a KPMG bcm-szolgáltatásokért felelős menedzsere.
| Definíció: bcm |
|---|
|
Az üzletfolytonosság-menedzsment (bcm) egy, a szervezet egészét átfogó vezetői tevékenység, amelynek célja a szervezet folyamatos üzleti működését veszélyeztető tényezők azonosítása, azok hatásának felmérése és a fenyegetések eredményes kezelését lehetővé tevő válaszlépések kidolgozása. Ezzel védi a szervezet értékteremtő folyamatait, hírnevét és az érintettek érdekeit. |
A működő bcm-mel rendelkezők fele nem dolgozott ki kríziskezelési szabályokat, és a legtöbb cégnél a kríziskommunikációs elvek sincsenek lefektetve. Kevesen vesznek igénybe szoftveres támogatást is a bcm-program kidolgozásában és naprakészen tartásában. A válaszadók 44 százaléka használ ugyan részfeladatokra szoftveres támogatást, de a bcm-támogató szoftverek lehetőségeivel csupán 17 százalékuk él teljeskörűen. Rendszeres, külső, független auditot csak a szervezetek 4 százaléka vesz igénybe, és 55 százalékuk nem is tervezi az auditálást, holott a válaszadóknál végzett bcm-auditok a legtöbb esetben tártak fel hiányosságokat.
A bcm sikeréhez a részletes üzletihatás-elemzés és a működőképes akciótervek mellett a felsővezetés elkötelezettsége és aktív szerepvállalása is szükséges. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy egyelőre csak a vállalatok harmadánál élvez prioritást az üzletmenet-folytonosság. E hozzáállásbeli hiányosságokat jól szemlélteti az, hogy sok szervezetnél valamely operatív területet (például az it-t, a létesítményüzemeltetést vagy éppen a hr-t) neveztek ki bcm-felelőssé.
Biztató jelek
Pozitívan értékelhető viszont a felmérésnek az az eredménye, hogy a bcm-mel rendelkező szervezetek többsége legalább 1-3 évente frissíti üzletihatás-elemzését, harmaduk ráadásul minden alkalommal, amikor lényeges változás következik be a működési környezetben. A bcm leggyakrabban tesztelt komponensei az erőforrások visszaállítására szolgáló tervek és az alternatív helyszínről történő munkavégzés.
Mártonffy Attila
