Jogi problémákat is felvethet a cloud computing terjedése, különösen az adatvédelem számít érzékeny területnek. A tét egyre nagyobb: bár jelenleg a hazai szigorú jogszabályi keretek ellenére adatvédelmi ügyekben nem igazán van szankció, az új törvénnyel ez változhat.
A személyes adatok védelme az egyik legérzékenyebb terület a cloud computing kapcsán ma Magyarországon. A hazai adatvédelmi szabályozás kifejezetten szigorúnak számít – uniós összehasonlításban is. Például ha egy cég az alkalmazottak személyes adatait a felhőben szeretné tárolni, és történetesen a cloud-szolgáltató külföldön van, akkor ehhez az adatalanyok hozzájárulása szükséges. Ez pedig elég nagy adminisztrációs gondot okozhat egy sok ezer fős vállalatnál – mondja Kozma Zoltán, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda jogi szakértője.
Mi az irányadó?
A problémák persze az alapoknál kezdődnek. Például ha a cloud-szolgáltató és a felhasználó vállalat nem azonos országban tevékenykedik, illetve ha az adatkezelésben több tagállam érintett, nem mindig egyértelmű, melyik ország adatvédelmi szabályozása az irányadó. Kérdés lehet az is, hogy jogi szempontból minek minősül a cloud-szolgáltató: adatkezelőnek vagy adatfeldolgozónak. Előbbire jóval szigorúbb jogszabályi előírások vonatkoznak, hiszen az adatokkal aktívan foglalkozik, így meghatározza az adatkezelés célját, míg utóbbi adott esetben csak tárolja őket.
Érzékeny kérdés maga a cloud-szerződés is. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatók szinte kivétel nélkül szabványosított szerződéseket használnak, a szolgáltatást igénybe vevők részéről ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kockázatelemzésre a szerződés megkötése előtt. Alapvető kérdés például, hogy ki felel az adatvesztésért, helyreállításért, és ilyen esetben milyen kártérítésre számíthat az ügyfél.
Fontos tisztázni azt is, hogy a szerződéses jogviszony milyen feltételekkel szüntethető meg, illetve, hogy ebben az esetben mi történik a felhasználó cloud-szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott adataival.
Szankciók nélkül
A felhő alapú számítástechnika jelentette jogi kihívásokra a közösségi jogalkotási folyamat is reagált; a folyamat egyik fókuszpontja az egyszerűsítés.
Magyarországon felemás a helyzet, maguk a szabályok ugyan szigorúak, ám az adatvédelmi biztosnak nincsen erős szankcionálási jogköre ezek betartatására. Ez pedig a gyakorlatban sokszor a jogszabály céljával ellentétes hatást vált ki a vállalkozásoknál, és sok cég – néha kényszerűségből is – a jogszabály megkerülését választja adatkezelése során.
Bár még nem tudni, hogy az újonnan felálló hatóság hogyan fogja értelmezni a jogszabály adattovábbításra vonatkozó új rendelkezéseit, csak remélni lehet, hogy ez pozitívan fogja előmozdítani a cloud computing terjedését és legalább egy jogi problémát könnyebben kezelhetővé tesz ezen a területen. Ez minden vállalkozás számára előnyös lenne azért, hogy ki lehessen használni a cloud computing olyan lehetőségeit, mint az idő- és költséghatékonyság, a rugalmasság és az it-szolgáltatásokhoz való szélesebb körű hozzáférés.
Összeállította: Mártonffy Attila
