Világszerte töretlen az e-könyvek diadalútja. Egyre többen tudják elképzelni életüket a nyomtatott (alap)változat nélkül. A lelkesedés és a digitális lehetőségek révén ráadásul ma már mindenki kiadhatja saját művét is. Ki tudja, miből lesz világsiker?
Tavaly nyáron az amerikaiak 15 százaléka (46,5 millió fő) használt ekönyv-olvasót, addig 2012 februárjában a lakosságnak már 28 százalékuk (87 millió fő) hordott ilyesféle masinát a táskájában. S ami a meglepő: a felhasználók majdnem negyede bőven túl van a nyugdíjkorhatáron. (Gartner-adatok.) Nos, itt a szép új könyvvilág, egyre inkább nyomtatott könyv nélkül.
Magyarországon más a helyzet: a digitális könyvek piaci részesedése jelenleg nem éri el fél százalékot sem, ám a tabletek, az ekönyv-olvasó készülékek és a nagyobb kijelzős mobiltelefonok elterjedésével várhatóan ez az arány is nőhet. Vagy inkább nőhetne, ha az e-könyvek áfája nem 27, hanem csak 5 százalék lenne, mint a nyomtatott testvérekéé. A vonatkozó törvény szerint ugyanis csak az számít könyvnek, amely valamilyen fizikai adathordozón jelenik meg. Az internetről letöltött elektronikus könyv pedig, hiába közvetít kultúrát, mégis csak szolgáltatás – tehát magasabb áfa dukál hozzá – vélték a honatyák és honleányok, amikor megszavazták a törvényt. EU-s ajánlás ide, EU-s ajánlás oda.
Magad uram, ha kiadód nincs!
Új színt visz a könyvkiadásba a szerzői kiadás. Így minden idők legolcsóbb könyveit kaphatja meg az olvasó. Míg a hagyományos eljárás szerint a kiadó kiadja, a kereskedő árulja a könyvet, a szerző meg izgul és dedikál, addig saját e-kiadás esetén a szerző aktívan alakítja könyve sorsát. Korábban is volt független, szerzői kiadás szerte a világon, de ez az irány az internet megjelenésével „intézményesült”. Sorra alakultak azok a portálok, ahol az alkotók maguk értékesíthetik könyveiket. A legnagyobb ilyen webáruház 100 000 könyvet árul 33 ezer szerzőtől.
Nos, szerző ma már bárki lehet, s ha tehetsége is van, sikert arat, s a siker jövedelemhez juttatja. Mekkorához is? A hazai Publio „önkiadó-menedzser” és webáruház üzleti modelljében például a szerző az eladási ár 70 százalékát kapja jogdíjként. Ez legalább 50-60 százalékkal előnyösebb az alkotónak, mintha nyomtatásban forgalmazná művét – magyarázza Kerekes Pál alapító-ügyvezető. A tisztes jövedelemhez viszont elég sok fizetős letöltés szükséges, a Publión az e-könyvárak 400 és 1400 forint közé esnek.
Magyar számok
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) becslése szerint a magyar ekönyv-forgalom néhány 10 millió forint lehet évente. (A nagy kiadók nem tagjai a szervezetnek, így nem szolgáltatnak adatokat sem.) Ez az összeg azonban nem tartalmazza azt a forgalmat, amit a magyar tartalommal való kereskedés ad nemzetközi portálokon, és azt sem, amit a hazai vásárlók a nemzetközi könyvkereskedők online hálózatáról szereznek be.
Az ingyen letölthető e-könyvek forgalmára a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) statisztikája utalhat: februárban 472 ezer látogató kereste fel a honlapot, és több mint 2,2 millió oldalletöltést teljesítettek. Ha ehhez hozzászámítjuk a többi nagy ingyenes archívum, e-könyvtár és más e-gyűjtemények forgalmát, akkor azt kapjuk, hogy többen olvasnak e-könyvet, mint ahányan színházba vagy moziba járnak.
Mártonffy Attila
