Az e-egészségügy valamennyi informatikai rendszert magában foglalja, amely valamilyen módon segíti az egészségügyi rendszer működését. A már működő rendszerek többségükben azonban intézményekhez kötöttek, pedig a betegellátás már rég nem egyetlen orvosnál vagy egyetlen intézményben történik. Némi vigasz, hogy a telemedicina keretében néhol már jól funkcionálnak az életvitelt segítő infokommunikációs eszközök.
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele közgazdasági szempontból különbözik más, szolgáltatási tevékenységet végző iparágakban megszokottaktól. A vásárló kiszolgáltatott és alulinformált, a szolgáltatás árképzése rugalmatlan a kereslettel szemben, a kereslet befolyásolása erősen korlátozott, a kínálat és a kereslet közti kiegyenlítésbe erősen beleszól az állam a kapacitások szabályozásával, ráadásul javarészben nem az fizeti a szolgáltatást, aki azt igénybe veszi. Érdemes megvizsgálni a fontosabb, kétirányú relációk alakulását.
Az orvosok közötti elektronikus kapcsolat egy konkrét beteg gyógyításával vagy valamilyen terápiával összefüggő elektronikus információcserét feltételez. Az itt használt alkalmazásokat néhol már rutinszerűen használja a magyar egészségügyi ellátó rendszer, hiszen alapvetően a lokális munkaerő- vagy kompetenciahiány áthidalására nincs egyszerűbb és olcsóbb megoldás.
Az orvos és a beteg közötti kapcsolattartásban talán a legnehezebb átfogó eredményeket elérni. Az állampolgár, amikor beteg, személyes törődést és ellátást igényel, az elektronikus eszközök mindig csak kiegészítésként lesznek a terápia részei. Ugyanakkor az általános társadalmi informatikai kultúra színvonala meghatározza a bevezethető távdiagnosztikai módszerek körét.
Az állampolgár és az állami egészségügyet működtető közintézmények, hivatalok közötti kommunikációs csatornák területén tapasztalható talán a leginkább előrehaladott és tervszerű fejlődés. Magyarországon az Ügyfélkapun keresztül elérhető szolgáltatások keretében élvezhetjük az elektronikus ügyintézés adta kényelmet és gyorsaságot.
Az egészségügyi szolgáltatók és az állami egészségügyi adminisztráció mint közfinanszírozó közötti relációban a teljesítményfinanszírozás bevezetése óta elektronikusan jelentenek az intézmények az egyetlen közfinanszírozónak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.
Végül itt van a beszállító üzleti szereplők és az egészségügyi szolgáltatók, intézmények kapcsolatrendszere. Az üzleti élet szereplőinek köszönhetően jól állunk ebben a kategóriában is. A hatékonyságra való törekvés és a könnyen számszerűsíthető logisztikai költségmegtakarítások miatt az egészségügyi termékbeszállítók korán kikényszerítették az elektronikus megoldásokat az intézményektől, gyógyszertáraktól.
Integráltan
Nem ilyen jó a helyzet a kórházakban, ugyanis a hazai kórházak informatikai rendszereinek állapota távol áll a tökéletestől. A készülékek zöme például függetlenül működik a többi eszköztől, adatai többnyire elvesznek, feldolgozásra alkalmatlanok – mutatnak rá kórházinformatikai szakértők. Az integráció hiánya miatt nem áll rendelkezésre a teljes ápolási szakaszt lefedő, összegzéseket, lekérdezéseket, költségszámításokat automatizáló rendszer. Hiányoznak a klinikai alrendszerek is, s ezek nélkül a kórházi informatikai rendszer nem képes átvenni a diagnosztikus és megfigyelőrendszerek adatait. A folyamatok jelentős része manuálisan, redundánsan és ellenőrizetlenül zajlik, az orvosinformatikai rendszert pedig jószerével csak levelezésre használják.
Egy jól kialakított, integrált kórházi informatikai rendszer tehát az egységes hálózatba szervezett klinikai alrendszerek együttese, amelyben az elemi információforrások képesek egymással kommunikálni. Megfelelő szervezéssel a hierarchia alján keletkező adatok eljutnak a magasabb szinten lévő rendszerekhez, egységes struktúrát hozva létre. Azaz a legalul, valós időben létrejövő adatmennyiség kezeléséért a felette lévő osztályos alrendszerek felelnek. Az osztályos alrendszerek szakterület szerint összegyűjtik az adatokat, s ezeket továbbítják a klinikai alrendszereknek. Ezek pedig megfelelő hálózati kapcsolatok és adatkonverziós protokollok segítségével integrálják a pácienshez tartozó valamennyi diagnosztikus, terápiás és ápolási adatot. Ezekből az adatokból aztán statisztikai összegzés készül, amely jelentés formájában eljut a legfelsőbb, a kórházi informatikai rendszer szintjére, ahol költség- és minőségelemzést is végeznek.
Három „e” a hatékonyság kulcsa
Mindebből következik, hogy akkor működik normálisan és zavarmentesen az e-egészségügy egy országban, ha a különböző részterületeken a megoldások elterjedtsége és használata közel azonos szinten valósul meg. Számos egyéb szereplő, megoldás szükséges még az egyenletes fejlődés érdekében. Ezeket igazi piac hiányában az államnak kell megteremtenie, vagy a piaci sajátosságok miatt szabályoznia. Központi megoldás nélkül ugyanis így nincs értelme sem e-receptről, sem e-kórlapról, sem pedig e-tajról beszélni, mert a felhasználhatóság szempontjából inkább párhuzamosságot okoz, semmint gyorsítaná az ügyintézést, élőmunkát váltana ki vagy papírt takarítana meg.
Pedig ezek bevezetése megkönnyítené a hazai egészségügy szereplőinek életét, beleértve természetesen a betegét is. Az e‑recept, az e-kórlap és az e-taj alkalmazásának legfőbb célja az, hogy biztonságosabbá és hatékonyabbá váljon a betegellátás, illetve hogy a betegekre vonatkozó adat ott legyen elérhető, ahol a beteg tartózkodik: a háziorvosnál, a kórházban vagy a gyógyszertárban.
Az egészségügyi tárca idén többször is hangsúlyozta, hogy az ágazat informatikai fejlesztései között hamarosan megkezdik az e-recept kidolgozását. Nos, a bevezetésre jövőre kerül sor, legalábbis az egészségügyi államtitkár közelmúltban tett bejelentése szerint. Részletek ugyan még nem ismeretesek, de azokban az országokban, ahol már működik ilyen rendszer, az orvos számítógépén felírt vény egy központi szerverre kerül, és azt bármelyik patikában le lehet olvasni. A beteg pedig a taj-számával igényelheti a gyógyszert.
Az e-recept egyrészt kiváltja a papírt, de a lényeg, hogy a gyógyszerköltségek kézbentartását, a gyógyszerbiztonságot és a betegek biztonságát is szolgálja majd az adatok elektronikus kezelése. Vannak ugyanis olyan adatbázisok, amelyek nyilvántartják az együtt nem szedhető gyógyszereket. Az elektronikus rendszer azonnal figyelmeztetheti az orvost az egyidejű gyógyszerszedés problémájára, továbbá az is kiszűrhető lesz, ha a beteg korábban ugyanarra a bajára már szedte az adott gyógyszert, de nem hatott. Ezenfelül, a szintén a fejlesztési tervek között szereplő e-kórlappal összehangolva, a gyógyszerérzékenységet is figyelembe tudja venni az orvos.
Egy másik tervbe vett elektronikus szolgáltatás az e-kórlap, amely a hagyományos papír alapú kórlap helyébe lépne, az informatikai rendszerben feldolgozhatóvá válnak az adatok, ami megkönnyíti, hatékonyabbá teszi az egészségügyi dolgozók munkáját. A betegadatok intézmények közötti hozzáférésében az egészségügyi ágazat az úgynevezett intézményközi információrendszer modelljét alkalmazná. Eszerint az egyes intézményi nyilvántartásokat összekötnék egymással, így a korábbi, illetve más intézményben rögzített információk lekérdezhetővé válnának. Adatvédelmi szempontból ez kevésbé aggályos, mivel nem egy központi rendszerben tárolnák 10 millió állampolgár egészségügyi adatait, hanem a keletkezési helyén tárolt adathoz szükség esetén férhetne hozzá az, aki arra jogosult.
| Outsourcing |
|---|
|
Nem idegen az outsourcing az egészségügyi intézményektől sem. Ugyanis az ágazatban alkalmazott új informatikai megoldások mindegyike azonos irányba mutat: a kórházak, szakrendelők, körzeti orvosok nem vásárolnak saját maguknak szervert, szoftvereket, nem foglalkoznak a rendszer kiépítésével, működtetésével, üzemeltetésével és karbantartásával, hanem mindezt szakértő partnerre bízzák. Magas színvonalú informatikai szolgáltatásokat vesznek igénybe havi díjas konstrukcióban külső szolgáltatótól, azaz lényegében előfizetnek az informatikára. Ennek segítségével drasztikusan csökkentik beruházási kiadásaikat (saját szerver, szoftverlicenc-díjak stb.) és folyó működési költségeiket (elektromos áram díja, hűtési rendszerek üzemeltetési díja, szerverterem bérleti díja stb.). Ez a lehetőség különösen fontos lehet azoknak az intézményeknek, amelyek folyamatos pénzügyi gondokkal küzdenek, s ahol a minimális beruházási keretet sem tudják informatikai fejlesztésekre költeni. |
Az elektronikus társadalombiztosítási azonosító jel (e-taj) előkészítése még az előző kormányzati ciklusban indult el. A koncepció problémája, hogy költsége túl magas lett volna ahhoz képest, hogy induláskori eredménye csupán annyi: az orvosi rendelőben nem kell beütni egy kilencjegyű számot, hanem egy berendezés olvassa azt be. A jelenlegi egészségügyi ágazat koncepciója szerint az e-taj funkcióját a Nemzeti Egységes Kártyarendszer keretében már fejlesztés alatt álló állampolgári kártya venné át. A kártya azonban nem hordozna egészségügyi adatot, csak az azonosítást szolgálja; a különböző ágazatok adatai nem lesznek összekapcsolhatóak.
Telemedicina
Magyarországon a távegészségügyi eljárások elfogadottsága még nem akkora mértékű, mint a környező országokban. Külföldi példák már jól bizonyítják, hogy a telemedicina ellátási formái költséghatékonyabbá teszik az egészségügyi ellátást, valamint jelentős életminőség-javulást jelenthetnek a betegek számára. „Olyan projektekre lenne szükség – kormányzati vagy EU-s támogatással –, amelyek ezen eljárások hazai alkalmazását célozzák. A társadalom elöregedése, a szakemberhiány és a hatékonyság fokozásának igénye elkerülhetetlenné teszi a telemedicina aktív használatát” – mondja Engi Csaba, az Answare Kft. pályázati igazgatója. Egyébként az eHealth8 kutatási-fejlesztési projekt eredményeként jött létre az a keretrendszer, amely komplex szabvány-, eszköz- és folyamatrendszert nyújt ezen a területen.
Nos, a telemedicina keretében alkalmazott infokommunikációs technológiák és ötletek egyvelege jó megoldásokat dob felszínre. Például a Netbeszed.hu portál segítségével megkereshető a szükséges szakember, akivel a lefoglalt időpontban webkamerán keresztül kapcsolatba lehet lépni. Bárki konzultálhat klinikai szakpszichológussal, bőrgyógyásszal, belgyógyásszal, plasztikai sebésszel, addiktológussal vagy akár szexuálterapeutával. Mivel a hazai jogrendszer nem ad lehetőséget online gyógyításra, ezért a valós idejű webkamerás tanácsadás előzetes tájékozódásra, információszerzésre nyújt módot. Magánorvosok keresését könnyíti meg a FoglaljOrvost.hu online időpont-előjegyzési rendszer is. Lényege, hogy jelenleg 55 szakterület több mint 550 orvosával lehet kapcsolatba kerülni és időpontot egyeztetni.
Lehetőség van a legfontosabb egészségügyi adataink központi, online tárolására is. Az EgészségNapló nevű online kezelési naplóban a betegek egy helyen vezethetik vérnyomásuk, vércukruk, koleszterinszintjük, testsúlyuk és más fontos értékeik alakulását. Az eredményeket az interneten keresztül megoszthatják a kezelőorvosukkal és hozzátartozóikkal. A leggyakoribb betegségcsoportok rögzítésére és biztonságos tárolására van lehetőség, ezek a vérnyomás-, vércukor-, koleszterin- és testsúlyértékek. A rendszer képes megjeleníteni grafikonos és táblázatos formában is az eredményeket. Fejlesztés alatt van egy gyógyszerszedési napló és emlékeztető, valamint a szolgáltatás mobilelérésének kialakítása.
A mobil távközlés fejlődése tág teret ad különféle beteg-távfelügyeleti rendszerek, eszközök terjedésének is. Egy megfelelő, sim-kártyával ellátott, testre rögzíthető érzékelő segítségével folyamatosan figyelemmel kísérhető a páciens egészségének alakulása, s lehetővé válik az azonnali beavatkozás. Nem beszélve arról, hogy a beteg is megtakarítja az időnkénti kontrollok járulékos – például a bejárás – költségeit.
Mártonffy Attila–Sebők Viktória
