A kormányzati informatika konszolidálódott, s ezek a lépések nemzetgazdasági szinten is kimutatható megtakarítást hoztak az elmúlt egy évben. Helyesek a kormányzat szabványosítás irányába tett első lépései is, ilyen például az egységes nemzeti kártyarendszer kialakítása.
Az informatika nem pusztán fontos terület, amellyel a kormányzatnak foglalkoznia kell, hanem minden területet átszövő horizontális feladat. Ezért ma már nem az a mérvadó, hogy külön minisztere vagy kormánybiztosa legyen a területnek, sokkal fontosabb, hogy minden tárca az informatika vívmányait felhasználva lássa el a munkáját. — mondta Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) elnöke a civil szervezet által szervezett konferencián Balatonfüreden.
Mindenki az informatikát érintő operatív programok (Rekop, Árop) végrehajtására figyel. A közigazgatásra az idő rövidsége miatt nagy nyomás nehezedik, ami miatt a feladatokhoz a legkomolyabb operatív irányítás szükséges. Fontos, hogy a források ne strukturálatlanul kerüljenek az iparágba, mert ez újabb piaci és társadalmi torzulást eredményezhet. A közbeszerzés ugyanakkor még mindig megújulásra vár, mert nem szolgálja sem az iparág, sem a társadalom érdekeit.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az informatika fontosságát hangsúlyozta. A támogatások igénylése és az uniós pályázatok miatt fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdák ismerjék a számítástechnika vívmányait. Kiemelte, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetésével a mezőgazdaságban duplájára nőtt az idényjellegű foglalkoztatottak száma, mert a gazdák ügyfélkapun, vagy telefonon is eleget tehetnek bejelentési kötelezettségüknek.
Az uniós digitális menetrend egyik legfontosabb pillére az egységes belső európai digitális piac megteremtése — mondta Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alelnöke. A másik fontos elem a gyors, sőt ultragyors internetes hozzáférés biztosítása és fontos a digitális jártasság megteremtése is, ám a kis- és középvállalkozások internetes e-ügyintézési jártassága tekintetében vannak még hiányosságok. A digitális közbiztonságot illetően a fiatalok védelmét, az adatlopás megakadályozását és a szerzői jogvédelem kérdéskörét emelte ki.
Kalmár István, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke szerint 4-5 millióra tehető azok száma, akik nem érik el azokat az internetes tartalmakat, amelyeket kínálnak nekik. Úgy fogalmazott, hogy a még jelenleg működő nagy informatikai rendszerek fenntartását tartja fontosabbnak, s nem pedig az „ilyen-olyan egymástól függetlenül létrehozandó, szigetszerű valamiknek a működtetését”. Mindennek az alapját abban látja, hogy a vidéki Magyarországon kevésbé érzékelik az emberek, hogyan hasznosul az életterükben az internet.
Egyébként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elkötelezett a szélessávú internet magyarországi terjedésének támogatása mellett — mondta Szalai Annamária, a hatóság elnöke Utalt arra is, hogy most zajlik a 900 MHz-es és a 26 GHz-es frekvenciák értékesítési eljárása, s emellett cél az is, hogy a hatóság a következő négy év során további 1200 MHz-nyi frekvenciát tegyen elérhetővé az új technológiák és alkalmazások számára. Szavai szerint „ennek érdekében több ponton” igyekeznek beavatkozni; így például a fogyasztókat és a piacot védő lépése mellett a mobilpiacot érintően áprilisban életbe léptette a hatóság a frekvenciadíj-rendeletet, amely a beruházásokat korlátozó korábbi díjszabás helyébe lépett. Magyarországon az utóbbi időben jócskán megemelkedett az online módon elérhető lakossági közszolgáltatások aránya, s ebben elértük már az uniós szintet. Az üzleti szektorban viszont erősen érzékelhető az ország lemaradása, s elmaradunk az uniós szinttől az online vásárlásban is.
Szalai Annamária a vezetékes szélessávú internetes infrastruktúra kiépítettségét illetően elmondta: 2010 közepén 3076 település volt lefedve szélessávú internettel, 98 volt lefedetlen, 417 településen pedig csak egy szolgáltató működött. A mobil szélessávú internet hazai terjedésére vonatkozóan úgy fogalmazott: a lefedettség, illetve a több szolgáltató közötti választás lehetősége lényegében három régióra szorítkozik; Közép-Magyarországra, Észak- és Dél-Alföldre. Összességében 1694 településen nincs mobil szélessávú internetes lehetőség, 799 településen pedig csak egy szolgáltató van. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság célkitűzése, hogy folytassa a 2010-ben és 2011-ben megkezdett utat, s lépésről lépésre megteremtse azt a jogi, technológiai környezetet, amelyben a szolgáltatók egészséges piaci versenyfeltételek között fejleszthetik szélessávú hálózataikat.
Összeállította: Mártonffy Attila
