Pénteken, több hónapos halogatás után bemutatták a brit kormány új kiberbiztonsági stratégiáját, amely a mai trendekkel ellentétben nem elsősorban nemzetbiztonsági, hanem üzleti ügyként kezeli az internetes támadásokat.
A mai internetes támadások leginkább az üzleti szektor ellen irányulnak, céljuk ipari kémkedés, a konkurensek tevékenységének megfigyelése, illetve előfizetői adatok, számlainformációk megszerzése. A nemzeti kormányok olykor tehetetlenek az ügyben, hiszen a vállalatok saját érdekeikre hivatkozva nem osztanak meg információt a kormányokkal, titkosszolgálatokkal, gyakran a támadás tényét is elhallgatva. Számos kormány küzd azzal, hogy a politikai vagy nemzeti alapon történő kémkedés mellett az ipari kémkedésre is megfelelő választ adjon, hiszen a két tevékenység nem választható el szorosan egymástól.
.jpg)
A brit kormány kortársaihoz képest újszerű megközelítést vezetett be legújabb kétéves internetbiztonsági stratégiájában, amelynek célja az üzleti és nemzeti érdekek egyesítése. Az új szabályozás sokkal inkább bűnügyként és nem hadügyként kezeli a támadásokat. A kormány célja, hogy együttműködésre bíztassa a magánszektort, infrastruktúrát és szakértelmet nyújtva az őket ért támadások kezeléséhez. A javaslatban szerepel a már korábban felvázolt közös adatfeldolgozó központ, amelyet a kormány épít és üzemeltet, és amelynek célja az adatgyűjtés a támadásokról, az adatok feldolgozása, illetve a megfelelő válaszlépések kivitelezése. Az információközpont természetesen a cégek által szolgáltatott adatokból működik, ezért csak annyira lehet hatékony, amennyire a cégek és az állami szervezetek közti kommunikáció működni fog. A tervezet szerint a cégeknek kötelező jelleggel kell beszámolniuk az őket ért támadásokról, ezek elhallgatása szabálysértést jelent. Az idén már kísérleti jelleggel elinduló programban öt szektor egyes vállalataival tesztelik a rendszert, a védelmi, pénzügyi, telekommunikációs szolgáltatók, valamint a gyógyszer- és energiaipar képviselői vesznek részt a kísérletben, amelynek körét jövőre bővítik.
A védelmi projektre elkülönített 650 millió angol font nagy részét, 85 százalékot a védelmi képességek növelésére és az infrastruktúra kiépítésére költik, míg csupán 1 százalék jut oktatásra és ismeretterjesztésre. Utóbbi felhívja a figyelmet arra is, hogy míg a kormányok a nemzeti és üzleti érdekek védelmével vannak elfoglalva, addig alig jut figyelem a tájékoztatásra, melynek hiánya miatt még ma is sokan csalások áldozatává válnak. A brit stratégia egyelőre az üzleti érdekeket helyezi előtérbe, a terv megalkotói azt szeretnék, ha Nagy Britanniára úgy tekintene az üzleti világ, mint a biztonság szigetére, ahol fejlesztéseik és adataik is jó kezekben vannak. A kihirdetett tervezetet hosszas vita után fogadták el és kétéves kifutási időt hagytak arra, hogy a megfelelő infrastruktúra kiépüljön, így az csak 2013-ban lesz teljesen működőképes.
Kiss Gábor
