Egy friss felsőoktatási felmérésben az érzelmi stresszt átélő hallgatók 60 százaléka említette a magányt. Az ilyen jellegű beszámolók azonban annyira gyakoriak, hogy évek óta szinte természetesnek vesszük a „magányjárvány” fogalmát. Nem meglepő, hogy sok startup üzleti lehetőséget lát ebben, és olyan chatbotokat kínál megoldásként, amelyek „társaságot” nyújtanak. Ez azonban könnyen tévúttá válhat. Egy új kutatás szerint még az idegenekkel való üzenetváltás is jobban csökkenti a magányérzetet, mint a beszélgetés a chatbotokkal.
A Brit Columbiai Egyetem és a Pennsylvaniai Egyetem kutatói közel 300 elsőéves hallgató bevonásával vizsgálták ezt a kérdést, összehasonlítva két megközelítést – valamint egy harmadikat, a naplóírást. Az eredményeket a Journal of Experimental Social Psychology folyóiratban publikálták.
A résztvevőket három csoportra osztották. Az egyik csoport tagjai naponta üzeneteket váltottak egy véletlenszerűen kijelölt társukkal, a másik csoport egy „Sam” nevű chatbot-tal kommunikált naponta egy Discord szerveren, a harmadik csoport pedig rövid napi naplóbejegyzéseket írt. Az első két csoport tagjainak legalább napi egy üzenetet kellett küldeniük, de átlagosan 8–10 üzenetet váltottak mind az AI chatbot-tal, mind az emberi partnerrel.
Két hét után azok a hallgatók, akik emberi partnerrel beszélgettek, jelentősen alacsonyabb magányérzetről számoltak be. A chatbot-tal kommunikálók esetében is volt némi javulás, de ez nagyjából megegyezett a naplóíró csoport eredményeivel. Más szóval, a mesterséges intelligenciával való beszélgetés inkább hasonlít arra, mintha valaki egy naplóba írná ki a gondolatait, mint valódi emberi interakcióra – ami tulajdonképpen logikus.
Érdekes módon, bár a chatbot nagyobb mértékű empátiát fejezett ki, a résztvevők maguk kevesebb empátiát mutattak ezekben a beszélgetésekben, mint amikor egy másik emberrel kommunikáltak. Ez különösen figyelemre méltó, mivel a chatbotot kifejezetten úgy tervezték, hogy „aktívan figyeljen és empátiát mutasson”. „Ez a minta felveti annak lehetőségét, hogy a magány csökkentéséhez nem elég csupán empátiát kapni; az embereknek arra is szükségük lehet, hogy ők maguk is empátiát adhassanak” – írták a kutatók.
A kutatás akkor jelenik meg, amikor egyre több fiatal építi be az AI-t a mindennapi életébe. Egy tavalyi, 5000 brit tinédzser körében végzett felmérés szerint öt közül kettő használta már az AI-t tanács, támogatás vagy társaság céljából. A Pew Research adatai hasonló trendeket mutatnak: a tinédzserek 16%-a használja az AI-t hétköznapi beszélgetésre, 12%-uk pedig érzelmi támogatásra vagy tanácsadásra.
Sajnos néhány kutatás szerint ennek hosszú távon nem biztos, hogy pozitív hatása van. Az OpenAI és az MIT Media Lab tanulmányai azt találták, hogy azok, akik már eleve magányosnak érezték magukat chatbotok használata előtt, később még magányosabbnak érezték magukat. És újabb kutatások kimutatták, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotok fokozott használata összefüggésben állt a magasabb magányossági szinttel, és fordítva.
Forrás: https://gizmodo.com
