További nagyarányú elbocsátások, a megkezdett gyárépítések leállítása: az Intel nemrégiben kinevezett vezérigazgatója komolyan gondolja a költségek csökkentését.
Lip-Bu Tan idén márciusban került az egykor világelső, újabban azonban egyre több gonddal küszködő és a világpiaci versenyben lemaradó Intel vezérigazgatói székébe. Első alkalommal állt ki újságírók és elemzők elé a legutóbbi negyedév számaival, és világossá tette: folytatja a cég működésének hatékonyabbá tételét.
Ennek egyik fontos részét teszi ki a tervezett vagy már meg is kezdett beruházások leállítása, elhalasztása. Így például nem folytatják a Lengyelországba tervezett összeszerelő- és tesztelőüzem építését, mint ahogy a kútba esik a Németországban felépíteni szándékozott chipgyár is. Egyik sem akkora meglepetés, tekintve, hogy mindkét projektet már tavaly felfüggesztették. Ugyancsak tovább halasztják az Ohióban 28 milliárd dolláros befektetéssel épülő chipgyár építését. Ezt eredetileg már idén meg akarták nyitni, de februárban leállították a munkálatokat.
„Sajnálatos módon az elmúlt években a kapacitások növelésére irányuló beruházásaink átgondolatlanok és túlzóak voltak, jócskán megelőzték a kereslet növekedését – mondta Tan az Intel eredményeinek ismertetésekor. – Gyártási kapacitásaink szükségtelenül szétszórtak lettek. A jövőben kizárólag a biztos megrendelések függvényében növeljük a kapacitásokat, a kézzelfogható mérföldköveknél döntünk beruházásokról, nem pedig előtte.”
A beruházások átgondolása mellett a szervezet hatékonyabbá tétele és karcsúsítása a másik fő csapásirány – ami persze további elbocsátásokkal is együtt jár. 2023 végén még közel 125 ezer ember dolgozott a vállalatnál; tavaly év végére ez már 110 ezer alá csökkent. A tervek szerint 2025-öt már csak 75 ezer dolgozóval akarják befejezni. Az elbocsátások nem csak az alsóbb szinteket érintik: Tan szerint az átalakítások révén sikerült eltüntetni a menedzsmentrétegek felét.
