A leghangsúlyosabb előnyök: kedvezőbb K+F-elszámolás és új lehetőségek a megfigyelési technológia finanszírozására.
A hatalmas költségvetési törvénycsomag, amelyet Donald Trump elnök épp a Függetlenség Napján írt alá, nem tartalmazott mindent, amit a technológiai óriások szerettek volna, de az iparág legnagyobb szereplői így is jelentős kedvezményeket kaptak a „One Big Beautiful Bill” több rendelkezésének köszönhetően.
A jogszabály leginkább a borravalók utáni adók csökkentéséről, a főként a vagyonos adófizetőket segítő levonási plafonokról, az alacsony jövedelmű és fogyatékossággal élő amerikaiak egészségügyi ellátásának korlátozásáról, a megújulóenergia-támogatások csökkentéséről, valamint a bevándorlásellenőrzés finanszírozására szánt több tízmilliárd dollárról ismert. Ugyanakkor a törvény visszaállítja a kutatás-fejlesztés (K+F) költségeinek adólevonási lehetőségeit, és más, a technológiai iparnak is kedvező intézkedéseket is tartalmaz.
Az egyik legnagyobb horderejű vitában a technológiai ipar nem tudta elérni, hogy moratóriumot vezessenek be az állami mesterséges intelligenciára vonatkozó törvényekre – ezt több szakmai szervezet támogatta, és számos más állami szintű tech-szabályozást is érintett volna. Ám hónapokig tartó, a Kongresszustól Mar-a-Lagóig zajló lobbizás után az iparág adócsökkentéseket kapott, és akár új szerződésekhez is juthat a határvédelemre szánt forrásokból – derül ki a Tech Oversight Project új, a The Verge-nek exkluzívan megosztott jelentéséből. Egyes változások minden vállalkozásnak kedvezhetnek, mások viszont elsősorban a nagy technológiai cégek számára jelenthetnek komoly előnyt.
Kedvezőbb K+F-költség leírás
A költségvetési törvény gyakorlatilag visszavonja Trump első ciklusának egyik szabályát, amely korlátozta a cégek K+F-kiadásainak adólevonási lehetőségeit. A 2017-es Tax Cuts and Jobs Act (TCJA) arra kötelezte a vállalatokat, hogy a belföldi K+F-költségeik leírását öt évre osszák el, ahelyett, hogy az adott évben teljes összegben levonhatnák. Most a Kongresszus visszaállítja a korábbi, bőkezűbb rendszert, sőt a kisvállalkozások visszamenőleg is érvényesíthetik az adólevonást az elmúlt évekre, amikor a változások életbe léptek (2022-től).
A Quartz egy friss jelentésében a K+F-levonások módosításait az iparágban végigsöprő leépítési hullámmal hozta összefüggésbe, mivel így a cégek az adott évben csak a költségek egyötödét írhatják le, a teljes összeg helyett – ez jelentősen megdrágította a mérnöki és más magasan képzett munkaerő béreit. A független Institute on Taxation and Economic Policy (ITEP) kimutatta, hogy azon három év alatt, amikor a TCJA-szabályok érvényben voltak, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta és a Tesla összesen 75 milliárd dollárral magasabb adót fizetett emiatt.
Alacsonyabb társasági adókulcs fenntartása
Egy másik, a TCJA-ból származó változtatás viszont megtartani kívántak az érdekképviseletek, és erről sikeresen meg is győzték a törvényhozókat: a társasági nyereségadó 35 százalékról 21 százalékra csökkentett, jelentősen alacsonyabb kulcsát. A törvényhozóknak küldött tavalyi levelében a technológiai cégek által támogatott Information Technology Industry Council (ITI) azt írta, hogy a csökkentés az Egyesült Államokat a hasonló országok szintjére hozta, és „kiegyenlítettebb versenyfeltételeket biztosított az amerikai vállalatoknak nemzetközi versenytársaikkal szemben”, amit a nonprofit Tax Foundation elemzése szerint az amerikai beruházások élénkülése is követett. A demokraták, akik ellenzik az alacsonyabb kulcsot, ezt a lépést a „vállalati Amerika” támogatásaként (kvázi ajándékaként) értelmezik.
Alacsonyabb nemzetközi adókulcsok meghosszabbítása
Az új költségvetési törvény egy ütemezett emelést is megakadályoz az olyan bevételek effektív adókulcsában, amelyeket a cégek külföldön realizálnak amerikai székhelyű szellemi tulajdon (pl. szabadalmak) vagy más immateriális javak után.
Az ilyen típusú adók általában arra szolgálnak, hogy megelőzzék a „kreatív” könyvelési gyakorlatokat, például az eszközök külföldi leányvállalatokba történő átmozgatását. Mielőtt a One Big Beautiful Bill életbe lépett, a három ilyen szabály révén elért alacsonyabb effektív adókulcsok 2025 végén kifutottak volna.
A technológiai ipar azzal érvelt, hogy ezeknek az alacsony kulcsoknak a megőrzése versenyképesen tartja az amerikai cégeket más országokkal – például Franciaországgal és az Egyesült Királysággal – szemben. „Számos más ország már most szellemi tulajdonjogi ösztönzőket kínál” – írta az ITI egy októberi levelében a törvényhozóknak. „Alapvető fontosságú, hogy az FDII kulcsa a lehető legalacsonyabban maradjon.”
Ugyanakkor más csoportok az alacsonyabb adókulcsokat a tech-ipar legnagyobb szereplőinek juttatott előnyként látják, hiszen ők rendelkeznek a legnagyobb immateriális eszközállománnyal (szabadalmak, védjegyek stb.). „Az adókedvezmény aránytalanul nagy mértékben kedvez a jelentős szellemi tulajdon-portfólióval rendelkező nagyvállalatoknak, miközben keveset tesz a hasonló eszközökkel nem rendelkező kisebb cégekért” – írta az ITEP egy tavalyi blogbejegyzésében, amelyben azt találta, hogy a Google anyavállalata, az Alphabet 2018 és 2023 között több mint 11 milliárd dollár adóelőnyhöz jutott az FDII révén.
Határvédelemre szánt források juthatnak a tech-cégekhez
A Vám- és Határőrségnek (CBP) és más bevándorlással kapcsolatos célok elérésére szánt jelentős költségvetési növekmény mellett a törvény mintegy 6 milliárd dollárt irányoz elő határtechnológiákra, beleértve a megfigyelőrendszereket is. Ez a pénz több, már most is érintett nagy technológiai vállalathoz áramolhat.
Ezek közé tartozik a Peter Thiel által alapított Palantir, amely jelenleg 30 millió dolláros szerződéssel rendelkezik a Bevándorlási és Vámügyi Hivatalnál (ICE) az „ImmigrationOS” fejlesztésére, amely „közel valós idejű rálátást” biztosít az önkéntes távozások/önkiutasítások eseteire. A Thiel által támogatott Anduril szintén nyerhet, ha az ügynökség bővíti például azokat a megfigyelőtornyokat, amelyeket már most is szállít a kormánynak. A MIT Technology Review 2018-ban arról számolt be, hogy az Amazon Web Services hosztolta a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) bevándorlással kapcsolatos adatbázisait, beleértve egy kiterjedt biometrikus adatbázist.
További adómegtakarító módosítások
A technológiai vállalatok is profitálnak abból, hogy módosul, miként számolható el az üzleti kamatlevonás, továbbá abból, hogy véglegessé válik bizonyos berendezés- és eszközkiadások teljes összegű, azonnali leírásának lehetősége. A Képviselőház demokratái korábban az efféle eszközt „adócsalásnak” (angolul: „Tax Scam”) nevezték, megjegyezve: „Az előnyök kétharmada a 250 millió dollár feletti bevételű vállalatoknak kedvez, 2018 és 2021 között a mintegy két tucat legnagyobb vállalat összesen nagyjából 50 milliárd dollárnyi adókedvezményt kapott ezen a rendelkezésen keresztül.”
A törvényben szereplő egyes adóváltoztatások a kisebb cégeknek és sok különböző iparágnak is előnyt hoznak. Ám a nagy technológiai vállalatok különösen jó pozícióban vannak ahhoz, hogy kihasználják a külföldi szellemi tulajdonból származó nyereség adózásának kedvezőbb szabályait, valamint a kedvezőbb K+F-leírásokat. A hónapokon át a Trump-adminisztráció felé tett gesztusok után – amelyek sokáig kevés kézzelfogható eredményt hoztak – úgy tűnik, az iparág legnagyobb szereplői végül valódi nyereséget könyvelhetnek el.
Forrás: thewerge.com
