Június végén hatályba lépett az a jogszabály, amely egyebek mellett az e-kereskedőket és a lakossági szolgáltatásokat kínáló bankokat kötelezi a weboldalak akadálymentesítésére – vagyis az oldalakat fel kell készíteni arra, hogy látás-, hallás- és mozgássérültek is használni tudják azokat. A mulasztás komoly bírságokat vonhat maga után, miközben a megfelelő implementáció új ügyfélkört vonzhat be.
◼︎ Mindenkinek láthatóvá tett weboldalak
A magyar jogalkotók a 2022. évi XVII. törvénnyel ültették át a hazai jogrendszerbe a 2019-ben hatályba lépett EU Accessibility Act-et, az Európai Akadálymentességi Irányelvet; a három évvel ezelőtti jogszabály idén június 28-án lépett hatályba. Innentől a kormány által kijelölt hatóság ellenőrizheti a digitális akadálymentesítés betartását. (A közszférára vonatkozóan a hasonló kötelezettség már évek óta hatályban van.)
Az érintettek
A törvény hatálya alá tartozik számos olyan szolgáltatói csoport, amelynek szolgáltatásai elektronikus úton vehetők igénybe, illetve online lehet a termékekért, szolgáltatásokért fizetni. A teljesség igénye nélkül ebbe a körbe tartoznak többek között:
- online áruházak és webshopok,
- lakossági bankok,
- elektronikus hírközlési szolgáltatók,
- audiovizuális médiaszolgáltatók,
- elektronikuskönyv-szolgáltatók,
- légi, autóbuszos, vasúti és vízi személyszállítást kínáló társaságok.
Akik eddig nem tették meg, érdemes megbizonyosodniuk arról, hogy a törvény hatálya alá tartoznak-e. Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály nem minden vállalkozásra vonatkozik egyformán. A mikrovállalkozások bizonyos esetekben mentességet kaphatnak, azonban ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben mentesülnek a kötelezettségek alól.
A jogszabály megszegői jelentős bírságokra számíthatnak; ezekről a 605/2022-es kormányrendelet rendelkezik. A bírság bizonyos esetekben akár több millió forintra is rúghat. Az eljáró hatóság attól függ, melyik szektorban tevékenykedik a szolgáltató, de a Fogyasztóvédelmi Hatóságtól kezdve a kormányhivatalokon át az NMHH-ig számos szervezet kopogtathat a vállalkozás ajtaján. Ezek több dolgot is vizsgálnak: az akadálymentesítés előírásainak való megfelelést; a felhasználói panaszkezelési mechanizmus működését; illetve a rendszeres felülvizsgálatok dokumentálását.
Kezdő lépések
Az akadálymentesítésről alkotott vállalati elképzelések gyakran tévesek. A piacon elérhető – gyors megoldást ígérő – plug-inok és „akadálymentesítés” gombok telepítése nem biztosítja a jogszabályi megfelelést.
Első – vagy inkább nulladik – lépésnek megfelelhet az automatizált eszközök bevetése a nyilvánvaló problémák gyorsan feltárására. Ezek az eszközök azonban csak a jéghegy csúcsát mutatják meg: a színkontraszt hibáit, a hiányzó alternatív szövegeket vagy a címstruktúra problémáit. Mindenképpen szükség van a valódi kihívást jelentő felhasználói élmény tesztelésére. Jó teszt lehet, ha egér használata nélkül próbáljuk meg elérni az oldal összes funkcióját. Ha valahol elakadunk, akkor az oldal már biztosan nem felel meg a szabványnak. A TAB billentyű segítségével navigálva teszteljük, hogy az oldalon minden interaktív elem elérhető-e, a kiemelt elem jelölése jól észlelhető-e és a navigáció logikus sorrendet követ-e.
Mindenképpen ki kell próbálni egy képernyőolvasót is. Ezek – mint a Windowsba beépített Narrátor program – használata először bonyolultnak tűnhet, de nélkülük nem érthetjük meg a valódi felhasználói élményt. Így viszont néhány óra alatt átélhetjük, milyen kihívásokkal szembesülnek a látássérült felhasználók.
| Ezt kell tudni a weboldalnak
Az európai és a magyar jogszabály a WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) 2.1 AA szintű akadálymentességi szabványoknak való megfelelést írja elő a weboldalak számára. A szabvány az alábbi négy alapelvre épül. Észlelhetőség: a tartalom minden felhasználó számára érzékelhető legyen. Ez magában foglalja a képek alternatív szöveggel való ellátását, megfelelő színkontrasztot és a videók feliratozását. Kezelhetőség: a honlap minden felhasználó számára működtethető legyen. Minden funkció navigálható legyen billentyűzettel is, kerülendő a villogó tartalom, és elegendő idő álljon rendelkezésre a műveletek elvégzéséhez. Érthetőség: az információk és a felhasználói felület működése legyen érthető. Ez tiszta nyelvezetű szövegeket, kiszámítható navigációt és hibakezelést jelent. Robusztusság: A tartalom legyen kellően robusztus a mobileszközök, érintőképernyők és kisegítő technológiák támogatására (legyenek elegendően nagyok az érinthető területek, egyszerűek a mozdulatok, elérhetők a billentyűzetparancsok stb.) |
Gyakran az űrlapok jelentik a legnagyobb akadályt. Az online vásárlás menete teljesen használhatatlan lehet, ha a mezők nincsenek megfelelően címkézve, nem kapcsolódnak hibaüzenetek a problémás mezőkhöz és nincs egyértelmű utasítás a kitöltéshez. Szintén gyakoriak a színkontraszt problémák, különösen „designer” weboldalak esetében. A világosszürke szöveg fehér háttéren divatos lehet, de gyengénlátók számára olvashatatlan. A minimum 4,5:1 kontrasztarány a háttér és a betű színe között jogszabályi követelmény. (Fekete betű fehér háttér előtt 21:1, a középszürke – #555555 – fehér háttér előtt kb. 5,5:1 arányt jelent.)
Azzal is meg kell barátkozni, hogy az akadálymentesítést nem lehet egyszeri projektnek tekinteni, azt érdemes beépíteni a fejlesztési folyamatokba. Ennek része az új funkciók automatizált akadálymentesítési tesztelése, a fejlesztők képzése az akadálymentesítés alapjairól és a kötelezően előírt rendszeres felülvizsgálatok ütemezése. A fejlesztők megfelelő oktatása hosszú távon sokkal költséghatékonyabb, mint a későn felfedezett hibák utólagos javítása.
Előny is lehet
Az akadálymentesítés egyfelől kényszer, de – hasonlóan sok más előíráshoz – egyben üzleti lehetőséget is jelent, ha stratégiai területként kezelik. A fogyatékkal élők vásárlóereje nem elhanyagolható: az EU-ban a 16 év felettiek 27 százaléka valamilyen fogyatékossággal él. Az akadálymentes weboldalak nem csak újabb vásárlókat csábíthatnak be, de keresőoptimalizálási előnyt is jelentenek, mivel a tiszta szerkezetet és logikus felépítést a keresők is díjazzák. A jól strukturált HTML, a megfelelő címkehasználat és a követhető tartalomfelépítés ugyanis a keresőmotorok számára is kedvező. A gyors betöltési idők és az egyértelmű navigáció pedig minden felhasználó számára értéket teremt. Azok a vállalkozások, amelyek már most megfelelnek a törvény előírásainak, versenyelőnyre tehetnek szert egy olyan piacon, ahol a „digitális egyenlőség” egyre fontosabbá válik.
