Egy arizonai bíróság történelmi pillanatnak adott helyet: először engedélyezett egy mesterséges intelligenciával létrehozott, elhunyt áldozatot megszemélyesítő videót egy ítélethirdetési eljárásban. Az avatár egy 2021-es közúti lövöldözésben elhunyt férfi, Christopher Pelkey megjelenését és hangját utánozta, és a gyilkosa felé fordulva így szólt: „Sajnálom, hogy ilyen körülmények között találkoztunk. Egy másik életben talán barátok lehettünk volna.”
A digitális üzenet forgatókönyvét Pelkey nővére, Stacey Wales írta, aki tech háttérrel rendelkezik, és férjével közösen alkotta meg az avatárt. A projekt alapjául Stable Diffusion és egy finomhangolt LoRA-modell szolgált, a hang klónozásához pedig generatív MI-t és deep learning technikákat használtak.
Az MI-videó célja egyértelmű volt: humanizálni az áldozatot, érzelmet vinni a tárgyalóterembe, és így hatni a bíróra az ítélet meghozatalakor. És ez sikerült is. A bíró, Todd Lang nemcsak meghatódott, de el is mondta: „Szerettem ezt az MI-t. Meghallottam a megbocsátást, és tudom, hogy Horcasitas úr is értékelte. Én biztosan.”
A vádlott, Gabriel Horcasitas, akit márciusban bűnösnek találtak Pelkey meggyilkolásában, kilenc év börtönbüntetést kockáztatott – a maximális kiszabható büntetés pedig tíz és fél év volt. Stacey Wales – saját határozott nyilatkozata mellett – azt mondta, hogy az MI-videó is hozzájárult ahhoz, hogy a bíró végül a maximális büntetést szabta ki.
Bár az avatár világosan közölte, hogy mesterséges intelligencia hozta létre, az etikai kérdések nem maradnak el. Az ilyen jellegű technológia teljes mértékben más személy által írt szkriptek alapján működik, tehát nem maga az elhunyt „beszél”, hanem valaki, aki úgy gondolja, hogy tudja, mit mondana. Ebben az esetben a nővére.
A törvény viszont utat adott a lehetőségnek. Arizonában a „victim’s bill of rights” lehetővé teszi az áldozatok hozzátartozóinak, hogy szabadon válasszák meg az áldozati hatásnyilatkozat formáját. A bíróságon senki nem emelt kifogást az MI-alapú videó ellen.
Ez az eset mérföldkő lehet a jog és a technológia határmezsgyéjén. Miközben az MI-használat a jogi eljárásokban gyakran visszaélésekhez vezet – mint a nem létező bírósági döntésekre való hivatkozások –, ebben az esetben érzelmi eszközként jelent meg. Az áldozat családja számára ez volt az első alkalom, hogy valódi kontrollt éreztek az eljárás során.
A kérdés már csak az: mi jön ezután? És hol húzódnak majd a határok?
