Ahogy a mesterséges intelligencia elhagyja a laborokat, és ipari méretekben kezd működni, vele együtt nőnek a szuperszámítógépek is – nemcsak méretben, hanem költségekben és energiaigényben is. Egy friss kutatás szerint, amelyet a Georgetown Egyetem, az Epoch AI és a Rand közösen készített, 2030-ra egyetlen MI-szuperszámítógép akár kétmillió chipet is tartalmazhat, megközelítőleg 200 milliárd dollárba kerülhet, és kilenc nukleáris erőmű teljesítményének megfelelő, 9 gigawattos energiaigénnyel működhet.
A 2019 és 2025 közötti időszakban az MI-központok hardverköltsége és energiafogyasztása évente megduplázódott. Bár a számítási hatékonyság is javult – 1,34-szeres növekedést mértek wattonként évente – az energiaigények ezzel párhuzamosan kétszeresére nőttek minden évben. Ez azt jelenti, hogy az energiahatékonyság javulása nem tudja ellensúlyozni az MI-rendszerek folyamatosan bővülő teljesítményigényét. Az Epoch AI becslései szerint a jövő MI óriásai által igényelt energia elegendő lenne akár 7–9 millió háztartás teljes áramellátásához.
Miközben ezek a szuperszámítógépek egyre nagyobbak, megváltozik a tulajdonosi körük is. Míg 2019-ben a teljes MI számítási kapacitás 40 százalékát birtokolták magáncégek, 2025-re ez az arány 80 százalékra nőtt. Az MI így egyre inkább gazdasági értéket teremtő iparággá válik, nem csupán tudományos kutatási eszközzé. Ennek következtében a magánszektor rendszerei 2,7-szeres ütemben növekednek évente, míg az államiak csak 1,9-szeresen.
A trendet jól példázza az OpenAI 500 milliárd dolláros Stargate projektje vagy az NVIDIA hasonló összegű befektetése. Az MI- szuperszámítógépek globális térképét jelenleg egyértelműen az Egyesült Államok dominálja, a globális számítási kapacitás 75 százalékát uralva. Kína a második helyen áll 15 százalékkal, míg olyan hagyományos szuperszámítógépes nagyhatalmak, mint Japán vagy Németország, jóval kisebb szerepet töltenek be. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a központok felhőalapú szolgáltatásként globálisan is elérhetők, így a fizikai elhelyezkedés nem feltétlenül tükrözi a tényleges felhasználást.
A nagyszabású adatközpontok viszont komoly terheket rónak a helyi közösségekre. Egy jelentés szerint legalább 10 amerikai állam veszít el évi 100 millió dollárnyi adóbevételt az adatközpontoknak nyújtott ösztönzők miatt. Emellett ezek a létesítmények rengeteg vizet és területet igényelnek, amely helyi ökológiai feszültségeket szül.
Bár a fejlődés üteme eddig megállíthatatlannak tűnt, 2025 elején néhány elemző már a piac „lehűléséről” beszélt. A Cowen elemzőcég szerint olyan hiperszolgáltatók, mint az AWS vagy a Microsoft, visszavettek bizonyos beruházásokból. Még nem világos, hogy ez tartós lassulást jelez, vagy csupán egy stratégiai szünetet. Egy dolog azonban biztos: a mesterséges intelligencia felemelkedésének ára egyre nagyobb, és ez nemcsak pénzügyileg, hanem energetikailag is komoly kihívás elé állítja a világot.
