energia

Kizöldülő gépi tanulás?

A nagy adatközpontok egyrészt az infokommunikációs technológiák jövőjének alapját jelentik, ugyanakkor egyre több energiát fogyasztanak, és ezzel növelik a szektor karbonlábnyomát. Sürgető tehát, hogy működő

Az MI-adatközpontok rejtett ára: Amerikában „megszűnik a feszültség”

Az amerikai technológiai óriások soha nem látott összegeket öntenek adatközpontokba, hogy táplálják a mesterséges intelligencia új korszakát. A nagyívű tervek mögött azonban egy egyre élesebb törésvonal húzódik: az ország energiahálózata egyszerűen nem bírja a tempót, számolt be róla a The Financial Times.

Miért építenek a techcégek erőművet ahelyett, hogy csatlakoznának a hálózatra?

Az MI-verseny nem vár a villamoshálózatra. Az Egyesült Államokban sorra születnek az olyan adatközpont-kampuszok, amelyek a klasszikus „csatlakoztatjuk és megy” logika helyett saját áramtermeléssel hidalják át a kapacitáshiányt. Nyugat-Texastól Memphisig, San Josétól Ohióig gázturbinák, tüzelőanyag-cellák, napelemek, sőt későbbre betervezett kis moduláris atomerőművek rajzolják át a térképet – ideiglenes hídnak szánva mindezt addig, amíg „megérkezik a felmentő sereg”, azaz a hálózati átviteli és termelőkapacitás.

OpenAI és NVIDIA: 100 milliárd dolláros partnerség a szuperintelligencia felé

Az OpenAI és az NVIDIA bejelentette, hogy stratégiai partnerségre lépnek, amelynek keretében legalább 10 gigawattnyi NVIDIA-rendszer kerül telepítésre az OpenAI következő generációs MI-infrastruktúrájának felépítéséhez. A megállapodás értelmében az NVIDIA akár 100 milliárd dollárt is befektethet az OpenAI-ba, ahogy a gigawattok ütemezetten beüzemelésre kerülnek.

Kizöldülő gépi tanulás?

A nagy adatközpontok egyrészt az infokommunikációs technológiák jövőjének alapját jelentik, ugyanakkor egyre több energiát fogyasztanak, és ezzel növelik a szektor karbonlábnyomát. Sürgető tehát, hogy működő

Az MI-adatközpontok rejtett ára: Amerikában „megszűnik a feszültség”

Az amerikai technológiai óriások soha nem látott összegeket öntenek adatközpontokba, hogy táplálják a mesterséges intelligencia új korszakát. A nagyívű tervek mögött azonban egy egyre élesebb törésvonal húzódik: az ország energiahálózata egyszerűen nem bírja a tempót, számolt be róla a The Financial Times.

Miért építenek a techcégek erőművet ahelyett, hogy csatlakoznának a hálózatra?

Az MI-verseny nem vár a villamoshálózatra. Az Egyesült Államokban sorra születnek az olyan adatközpont-kampuszok, amelyek a klasszikus „csatlakoztatjuk és megy” logika helyett saját áramtermeléssel hidalják át a kapacitáshiányt. Nyugat-Texastól Memphisig, San Josétól Ohióig gázturbinák, tüzelőanyag-cellák, napelemek, sőt későbbre betervezett kis moduláris atomerőművek rajzolják át a térképet – ideiglenes hídnak szánva mindezt addig, amíg „megérkezik a felmentő sereg”, azaz a hálózati átviteli és termelőkapacitás.

OpenAI és NVIDIA: 100 milliárd dolláros partnerség a szuperintelligencia felé

Az OpenAI és az NVIDIA bejelentette, hogy stratégiai partnerségre lépnek, amelynek keretében legalább 10 gigawattnyi NVIDIA-rendszer kerül telepítésre az OpenAI következő generációs MI-infrastruktúrájának felépítéséhez. A megállapodás értelmében az NVIDIA akár 100 milliárd dollárt is befektethet az OpenAI-ba, ahogy a gigawattok ütemezetten beüzemelésre kerülnek.

ITBUSINESS heti hírlevél feliratkozás

.

Legolvasottabb tartalmak

Strategy

Valós idejű adózás

Human

Az egészség hálózatai

Technology

Egy év, amely átírta az emberiség és a mesterséges intelligencia viszonyát

Strategy

Exportcikk lehet a DÁP-ból

Scroll to Top