Három szabadságot kínál a felhőtechnológia a vállalatoknak: szabadon kísérletezhetnek, szabadon hibázhatnak és szabadon lehetnek agilisak. Ennek ellenére a vállalatok még csak a lehetőségek felszínét kezdték el kapargatni a felhőtechnológia lehetőségeinek, de négy év múlva az IT-büdzsék szinte felét a nyilvános felhő technológiára költik el. A vállalatok a költségek csökkentéséért és az alkalmazottak produktivitásának növekedéséért fordulnak a felhőhöz.
Még a koronavírus járvány előtt határozott úgy Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója, hogy az mRNA kutatás-fejlesztési platformjukat felhő alapokra helyezi. A felhő a terápiás felfedezések és fejlesztések eszközévé vált. A járvány kitörésekor érezhették ennek a stratégiának az előnyét: a vállalat „Drug Design Studio” nevű felhős megoldásának segítségével gyorsan és hatékonyan elemezték az mRNA szekvenciákat.
A tudósok és mérnökök a felhő alapú adattárház-szolgáltatásokat használva több, párhuzamosan futó kísérlet eredményeit elemezhették, így gyorsan meg tudták tervezni, majd finomhangolni a gyártási folyamatokat. Vagyis részben a felhőtechnológiának is köszönhetjük, hogy a vírus első szekvenálása után 42 nappal már kérvényezhették az oltás első körös kísérleti tesztjét, mert nem kellett mindent az első lépéstől kitalálniuk.
|
Konzervatív területeken is terjed a felhő
„A pénzintézetek első körben az ügyféloldali alkalmazásokkal léptek, de most már ott tartunk, hogy a frontend mellett a backend is átkerült felhőbe”, mondja az ügyvezető. Nyilván ehhez arra is szükség volt, hogy szabályozói oldalról egy sor kérdést megnyugtatóan rendeztek, az MNB ajánlásokkal segíti a felhőszolgáltatók és a pénzügyi szervezetek munkáját egyaránt. Ennek hatására a különböző auditokra is sokkal jobban fel tudnak készülni a pénzügyi vállalatok. A felhőben is kritikus adatokkal dolgozik a szervezet, ahol szintén kockázati alapon kell kezelni a tevékenységet, mindezt egy sor IT-biztonsági előírásnak és compliance-elvárásnak megfelelően – ezeknek egy nagy részét a technológiával együtt a cégek megkapják szinte készen a felhőből. „Szolgáltatóként mi is egyre jobban értjük, hogy mit kell tennie az ügyfeleinknek, az ügyfelek pedig az üzleti céljaik könnyebb megvalósíthatóságán túl egyre jobban tudják, mit vár el tőlük a szabályozó, hogy megfeleljenek az egyes felülvizsgálatokon”, fejezte be Révész Róbert. |
Már jól látják a CxO-k a felhőt
A McKinsey szerint a felhőnek az internet 1990-es és az okostelefonok 2000-es megjelenéséhez hasonlóan komoly átalakító hatása van társadalmunkra. A technológiának két értékjavaslata van: IT-korszerűsítés plusz a digitális innováció és felfedezés gyorsítása. A bevezetőben említett szabadságok együttesen olyan környezetet teremtenek, melyben az innováció otthon érzi magát.
A legtöbb vállalat csak most kezdi el felfedezni a felhő valós értékét, noha a szakemberek régóta dicsérték az innovációt és digitális átalakulást lehetővé tevő technológiát. A McKinsey szerint a vállalatok egyelőre még csak a lehetőségek felszínét kezdték el kapargatni. Komplex számításaik szerint a Fortune 500 vállalatok számára a felhő 1 ezer milliárd dollár értékű üzleti lehetőséget jelent 2030-ig EBIDTA-ban. A szám inkább csak becslés és nem előrejelzés, hiszen megvalósulásához a vállalatoknak kiemelten kell foglalkozniuk a felhő adta lehetőségekkel – ne feledjük, hogy a korai felhasználók nagyobb mértékű részesedést szerezhetnek ebből az üzleti lehetőségekből.
A Gartner szerint a felhőszolgáltatásokra fordított globális kiadások 2022-ben várhatóan meghaladják a 482 milliárd dollárt, szemben a 2020-as 313 milliárd dollárral. 2026-ra a vállalatok teljes informatikai költésük több mint 45 százalékát már nyilvános felhőre fogják fordítani, de világszerte gyorsan nő a hibrid – vagyis a publikus és privát felhő előnyeit ötvöző – és a több felhős (multicloud) megoldások népszerűsége is.
Egyre inkább a fősodorba kerül a felhő
|
Konkrét megoldásokat keresnek
Az ügyvezető igazgató tapasztalata szerint dinamikusan növekszik ügyfeleik körében a felhő szolgáltatásokat vásárlók aránya, főként a versenyszférában. Az állami szektorban az adatvédelmi törvény miatt haboznak nem európai szolgáltatókra bízni adataikat, ott tapasztalata szerint nagyobb az ellenállás a felhő irányában. |
Magasabb fokozatba kapcsolt a „cloud first” infrastruktúra fejlődése a távoli munkavégzés masszív elterjedése miatt, ezt mindenki érezte az elmúlt két évben. A Foundry (volt IDG) Cloud Computing Study 2022 tanulmánya számokat is társít a vélt gyorsuláshoz. A vállalatok 69 százalékánál gyorsult a felhőbe költözés az elmúlt 12 hónapban. Az ezután következő 18 hónapban azon vállalatok aránya is növekszik, amelyeknél már csak felhő infrastruktúra érhető el, de mindenképp az a domináns: a mai 41 százalékról 63 százalékra.
A 850 IT-döntéshozó megkérdezésével készített kutatás szerint a megkérdezettek közel kétharmada (72 százalék) fejlesztéskor vagy új technikai készségek vásárlásakor egyértelműen a felhő felé fordulnak. Egy kicsit aprólékosabban megvizsgálva, a vállalatok egyharmada (32 százalék) a munkafolyamatokat és alkalmazásokat a felhőben építi fel újra cloud migráció esetén.
A vállalatok egyharmada (33 százalék) kicsit óvatosabb megközelítéssel a saját on-premise alkalmazásaikat nyújtják a felhőbe a core alkalmazások felhőbe költöztetésével, így ők a hibrid megközelítés hívei. A cégek közel egynegyede (23 százalék) apróbb lépésekben pár célzott alkalmazást egyetlen felhőszolgáltatónál próbálnak ki. A fennmaradó 6-6 százalék még nem döntött arról, milyen IT modernizációs stratégiát követ vagy nincs egyáltalán felhő migrációs tervük.
A Flexera „State of the Cloud 2022” tanulmánya hasonlóképpen azt látja, hogy globálisan növekedett a felhőtechnológia terjedése a járvány miatt. Az európai vállalatok esetében azonban sokkal nagyobb mértékű volt ez a növekedés, mint az amerikai cégeknél. A kutatás alátámasztja, hogy az európai szervezetek esetében is a felhő mainstream technológiává vált, 58 százalékuk erőteljes felhőhasználatról számol be, igaz, ez 4 százalékponttal marad el a globális aránytól.
Nem sétagalopp a migráció
|
Felhőmigrációs kezdeményezések az európai vállalatoknál (százalék)
Forrás: Flexera State of the Cloud 2022 |
A vállalatokat változatos okok vezetik a felhő technológiai felé. A Foundry tanulmányában megkérdezettek 40 százaléka a katasztrófatűrési képességek erősítése és az üzletmenet folytonossága miatt vásároltak felhőtechnológiát, míg 39 százalékuk régi rendszereiket cserélték le felhő alapúra. A válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek, így kiderült, hogy egyharmaduk (34 százalék) a TCO csökkentése miatt, 33 százalékuk az alkalmazottak produktivitásának növeléséért váltanak erre a technológiára. Ugyancsak egyharmaduk (32 százalék) azért fordult a cloud felé, hogy növelje rugalmasságát és reakcióképességét a gyorsan változó piaci feltételek között.
A Foundry adatai szerint a felhőtechnológiára való áttérés pozitívan befolyásolta a vállalatok bevételeit, a megkérdezettek 60 százalékának fenntartható módon nőtt a bevétele az elmúlt 12 hónapban. A nagyvállalatok esetében az arány magasabb volt, 64 százalék, míg a kisebb cégeknél csupán 58 százalék. A vállalatok IT-költségvetésük egyharmadát felhőtechnológiára költik.
Azonban, mint minden technológiának, a felhőnek is vannak kihívásai. A legnagyobb kihívást talán a költségek menedzselése jelenti a felhőstratégia megvalósításakor. A megkérdezettek 36 százalékának akadtak problémái a felhő jelentette költségek ellenőrzésével, míg 25 százalékuk az adatok felhőbe, illetve a felhőszolgáltatók közötti költöztetésének költsége miatt panaszkodtak. De a biztonsági kihívásokba is beletörik egyes vállalatoknak a bicskája: egyharmaduk adatbiztonsági és adatvédelmi problémákkal küzd. Gondot jelent a cloud biztonsági szakértelem hiánya is, ahogy a cloud erőforrások védelme és biztonsága is az esetek 34, illetve 25 százalékában.
A felhőmigráció sem mindig a legsikeresebb, a megkérdezettek 79 százaléka találkozott jelentős problémával. A multicloud migrációval kapcsolatos egyik leggyakoribb panasz, hogy rendkívül komplex (a megkérdezettek 48 százaléka szerint). A folyamatot hátráltatja a felhő menedzsment és biztonság miatt megnövekedett költségek (36 százalék) és a képzés és toborzás megnövekedett költsége (34 százalék).
A Flexera kutatása szerint a felhőre való átálláskor a technikai megvalósíthatóság felmérése jelenti a legnagyobb akadályt. Sok európai vállalatnak okoz álmatlan éjszakát költözéskor, hogy nem értik pontosan a különböző alkalmazások közötti összefüggéseket és nehezen tudják összehasonlítani az on-premise működés költségeit a felhő jelentette költségekkel. Foglalkoztatja őket az appok és adatok migrálásával kapcsolatos költségek, ahogy nehéz felmérniük, hogy pontosan milyen appokat is költöztessenek a felhőbe, milyen felhőszolgáltatót válasszanak.
Erős az optimizmus
|
A legfontosabb növekedési területek (válaszadók százalékában) 1. Software-as-a-Service – 52% Forrás: Foundry, Cloud Computing Study 2022 |
Ezek a kihívások szerencsére még nem szegik a felhőbe költöző vállalatok kedvét, hiszen a szervezetek 69 százalékának az a legelső prioritása, hogy minél több munkafolyamatot költöztessen a felhőbe és optimalizálja a meglévő felhő infrastruktúra költségeit, ahogy a cloud-first stratégia követése is a top három prioritások egyike (bővebben lásd grafikonunkat).
A vállalatok nem nézik tétlenül a felmerülő problémákat a Foundry kutatása szerint sem. Új pozíciók megteremtésével és a szükséges készségek megvásárlásával próbálják kihozni a maximumot a befektetésből. A cégek 79 százaléka három új szerepkörbe vett fel embereket: felhő rendszer adminisztrátort, cloud architect és biztonsági architect, cloud rendszermérnök és cloud szoftver mérnök szerepkörökkel erősítettek.
Vass Enikő
