A munkahelyek egyre inkább hasonlítanak a webes böngészőkhöz: tele vannak megfigyelési technológiákkal, állapítja meg a Cracked Labs friss jelentése. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan használják az épületekben elhelyezett mozgásérzékelőket és vezeték nélküli hálózati technológiákat az irodai dolgozók és látogatók mozgásának, viselkedésének megfigyelésére.
„Ahogy az irodák és egyéb vállalati létesítmények hálózatba kapcsolt környezetekké válnak, a munkáltatók egyre inkább igyekeznek kihasználni a meglévő digitális infrastruktúra vagy kiegészítő szenzorok által gyűjtött adatokat különböző célokra”, olvasható a jelentésben. Ezek az adatok gyakran, akár szándékosan, akár melléktermékként, személyes adatokat tartalmaznak a dolgozókról, mozgásukról és viselkedésükről.
A tanulmány a Cracked Labs „Munkahelyi megfigyelés és digitális kontroll” című sorozatának része, amely az osztrák székhelyű nonprofit szervezet munkája. A sorozatot olyan partnerek támogatásával készítették, mint az AlgorithmWatch, az Oxford Egyetemről Jeremias Prassl, az UNI Europa, a Global Privacy Alliance és az Osztrák Munkavállalói Kamara.
Megfigyelés globális szabályozási kihívásokkal
Az Egyesült Államokban és Európában egyaránt aggályokat vet fel a megfigyelési technológia alkalmazása. Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) például iránymutatásokat adott ki, hogy visszaszorítsa a jogsértő gyakorlatokat. Benjamin Wiseman, az FTC adatvédelmi és személyazonosság-védelmi osztályának helyettes igazgatója egy Harvardon tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a vállalatok egyre nagyobb mennyiségű személyes információt gyűjtenek a dolgozókról, például az üzenetváltásaikról vagy a találkozók gyakoriságáról és időtartamáról.
A Cracked Labs szerint az adatok gyűjtése nemcsak a dolgozók számítógépein és mobilalkalmazásain keresztül történik, hanem olyan irodai megfigyelőrendszerekkel is, amelyeket többek között a Cisco, a Juniper, a Spacewell és a Locatee fejlesztett.
A Cisco például Wi-Fi hozzáférési pontokon és más vezeték nélküli infrastruktúrákon keresztül követi az alkalmazottak, ügyfelek és eszközök helyzetét. Ezt az adatokat arra használják, hogy „átláthatóságot biztosítsanak az emberek és tárgyak mozgásáról fizikai térben”, állítja a vállalat. Az ilyen rendszerek azonban viselkedési profilalkotásra is képesek, kategorizálva az embereket például „étteremlátogató”, „kiskereskedelmi terület látogatója” vagy „alkalmazott” szerepek szerint.
Adatvédelmi aggályok és tiltakozások
Az irodai megfigyelés gyakorlata gyakran ellenállásba ütközik. A Cracked Labs jelentésében említik például, hogy 2022-ben az amerikai Northeastern Egyetem hallgatói tiltakoztak a mozgásérzékelők beszerelése ellen. Az egyetem vezetőjének írt levelükben kifejtették, hogy a szenzorok „félelmet keltőek”, „megváltoztatják a viselkedésünket”, és „indokolatlan megfigyelést jelentenek”.
Wolfie Christl, a jelentés szerzője, kiemeli, hogy bár a technológia bizonyos esetekben előnyös lehet, például az energiahatékonyság vagy a munkavédelem javítására, az alkalmazottaknak nem szabad elfogadniuk a beltéri helyzetkövetést megbízható biztosítékok nélkül.
Az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) és a munkaügyi jogszabályok Európában szigorúbb szabályozást biztosítanak, amely megnehezítheti vagy akár ellehetetlenítheti az ilyen rendszerek használatát. Az Egyesült Államokban ugyanakkor sürgős szükség lenne hasonló törvényekre, hogy megvédjék a dolgozókat a túlzott megfigyeléstől. Az átfogóbb adatvédelmi és munkaügyi szabályozások nélkül a munkahelyek könnyen átalakulhatnak olyan környezetté, ahol a megfigyelés normává válik, aláásva a dolgozók magánéletét, méltóságát és autonómiáját.
(forrás)
