A Google legutóbbi negyedéves jelentésében részvényeinek újraelosztásáról is beszámolt.
Amennyiben minden a terv szerint halad idén júniustól nem egy, hanem kétféle Google részvényt fognak jegyezni a tőzsdén, ami segíthet a céget irányító triumvirátusnak hatalmuk megtartásában és akaratuk érvényesítésében. A részvénytulajdonosoknak kiküldött levélben a cég vezetése arról számolt be, hogy terveik szerint kettéosztják a cég részvényeit két külön csoportba, amelyekből az egyik szavazatra jogosít, míg a másik csupán tulajdonjogot jelent. A jelenlegi tulajdonosok részvényeit megfelezik, de értékben változatlanul hagyják. Egy példán keresztül ez azt jelenti, hogy aki most 100 darab Google részvénnyel rendelkezik 1000 dolláros árfolyamon, az júniusban 200 részvényt kap, szintén 1000 dollár értékben, ám ebből 100 darab A osztályú és 100 darab C osztályú részvény lesz, 500-500 dollár értékben. A befektetőknek szóló levélben Brin és Page a lépést azzal indokolták, hogy meg kell védeni cégüket a külső befolyástól.
.png)
A részvények megosztása azonban egyértelműen a tulajdonosok ellen, a vezetőség érdekében történik. A Google vezetői valószínűleg próbálják elkerülni azt, hogy a részvényesek túlságosan beleszólhassanak a cég dolgaiba, mint ahogy az most éppen a Yahoo-nál történik. Az indoklás, szerint a dolgozóknak biztosított részvények, illetve a cégek felvásárlásakor kompenzációként felajánlott papírok birtokosai összefogva hatalmat gyakorolhatnának a cég felett. Habár az állítás igaz, azt tudni kell, hogy egy részvénnyel mindössze 0,1373 szavazat jár, míg a cég vezetői, Sergey Brin, Larry Page és Eric Schmidt mindannyian kaptak B típusú, tőzsdén nem jegyzett részvényeket, amelyekkel 10 szavazat jár és együtt a szavazatok 66 százalékát birtokolják. A vezetőségnek tehát nem kell attól félnie, hogy hamarosan kitúrják őket pozíciójukból, mégis úgy döntöttek, a jövőben új alkalmazottaiknak és a felvásárolt cégeknek már csak szavazati joggal nem járó C részvényt juttatnak. A cégvezetés már tavaly óta dolgozik azon, hogy a részvények megosztását kivitelezhesse, amihez a tagok jóváhagyása is szükséges, akik jeleneg nincsenek meggyőződve arról, hogy a lépés a cég érdekeit szolgálja.
A Google vezetői valószínűleg további népszerűtlen intézkedésekre készülnek, amelyek egészen biztosan nem nyerik el a jelenlegi részvénytulajdonosok tetszését. A dolog azonban nem csak a hatalom koncentrálásáról szól, a Google alapítói szemmel láthatóan bánják, hogy cégüket annak idején tőzsdére vitték, igaz ez 2004-ben is inkább kényszer hatására történt, amikor átlépték az 500 fős tulajdonosi limitet. A mostani eljárással az alapítók megpróbálják visszaszerezni korábbi szabadságukat, sokak szerint meglehetősen elítélhető módon. Az Google annak ellenére változtat, hogy a korábban betiltott, de 1986-ban újra engedélyezett eljárást nagyon kevesen használják az IT világban, azok közül is a legtöbben már a tőzsdérelépéskor két részvénnyel rendelkeznek. A jelenlegi részvényesek mindenképpen rosszul járnak, hiszen amellett, hogy kevesebb beleszólásuk lesz a cég dolgaiba papírjaik értéke is csökkenhet. A két típusú részvényt ugyanazon az értéken kapják a tulajdonosok, ám azokkal valószínűleg eltérő áron kereskednek, hiszen senki sem lesz hajlandó ugyanannyit fizetni egy szavazati joggal nem járó részvényért, mint egy normál papírért.
Elképzelhető, hogy a szavazati joggal járó A részvények árának emelkedése kompenzálja majd a C részvények árcsökkenése miatti kiesést, de erre nincs garancia. A Google vezetői júniusban terjesztik a tulajdonosok elé a részvények megosztását szavazásra, és az elfogadáshoz a menedzsmenten kívüli részvényesek egyetértése lesz szükséges, tehát elvileg a cégvezetők nem szavazhatnak az ügyben, de eddig is megtalálták a módját, hogy akaratukat érvényesítsék.
Kiss Gábor







