Az AI hype után itt van az ESG. Ez az új, mind gyakrabban előforduló kifejezés az Environmental, Social, Governance szavakból ered. A fenntarthatóságra, társadalmi felelősségvállalásra és átlátható vállalatirányításra összpontosító elvek napjainkban alapvető fontosságúak a KKV-k számára is.
◼︎ Fejleszd fenntartható módon a vállalatod!
Bár a 2023-ban elfogadott és 2024. január 1-jén hatályba lépett ESG törvény elsődlegesen a nagyvállalatokat célozza meg, a KKV-k számára is hatalmas lehetőségeket rejt magában.
Az ESG alapelvek gyakorlati használatáról és mint a fenntartható vállalatfejlesztés eszközéről Gáspár László, az Art of Business Consulting alapítója és Décsi Ferenc, a Nyíltbankolás Zrt. alapítója, az Art of Business Consulting szakmai partnere ad bővebb betekintést.
ESG alapelvek
“A jogalkotó szándéka az volt az ESG törvénnyel, hogy a nemzetközi környezethez és az EU-s iránymutatásokhoz igazodva megteremtse a tudatosságot és a transzparenciát a gazdaságban”, kezdi Décsi Ferenc
Az új ESG törvény keretrendszert biztosít, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenységét a velük üzleti kapcsolatba kerülő partnerek és ügyfelek fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven vizsgálhassák. A jogszabály egyúttal támogatja az európai zöld megállapodás megvalósulását.
Az érintett cégeket kötelezik, hogy megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a felmerülő fenntarthatósági kockázatokról, lehetőségekről és a környezetre gyakorolt hatásokról. Ugyanakkor a törvény a vállalkozások elenyésző hányadára vonatkozik. Magyarországon mintegy ezer cég esik a törvény hatálya alá, de ha az EU egészét nézzük, az érintett nagyvállalatok a 24,3 millió működő összes vállalkozás mindösszesen 0,2 százalékát adják.
A KKV-k sem mentesülnek
“Mégsem dőlhetnek hátra azoknak a kis- és középvállalkozásoknak a vezetői sem, amelyek nem esnek a törvényi szabályozás alá, illetve nincs adatközlési kötelezettségük. Az ESG alapfilozófiája ugyanis a teljes életciklus-szemlélet és a körforgásos gazdaság, így ha van nagyvállalati vevőjük, akkor
a nagyvállalat a saját ESG jelentésének elkészítéséhez fogja őket adatszolgáltatásra kötelezni a beszállítói láncból történő adatgyűjtés során”,
emeli ki Gáspár László.
A 2024. augusztus 15-én megjelent 13/2024 SzTFH rendelet de facto nevesíti a beszállítókat, mint az ESG törvény hatálya alá esők adatszolgáltatóit, akik így a saját ESG jelentésük elkészítéséhez a beszállítói láncból gyűjtött adatokat felhasználva tehetnek eleget jogszabályi kötelezettségeiknek.
Már most is jól látszik, hogy a különböző iparági szektorok KKV-szereplői várhatóan eltérő megoldási stratégiát fognak választani a feladattal kapcsolatban. A népszerű álláskereső portálokon megjelentek az ESG tanácsadó, ESG referens álláshirdetések.
A nagyvállalatok kialakíthatják a cégen belül azokat a szervezeti egységeket, akik feladata a jelentés elkészítése lesz. Többségük számára egyébként sem új téma a fenntarthatósági jelentés, többségük már évek óta önkéntesen publikálja, hogy a cég működése milyen hatással van a környezetére, a szó mind természeti, mind szociális, mind irányítási értelmében. Számukra az új törvény keretrendszert biztosít, amihez igazítaniuk kell az eddigi működésüket, ami a klasszikus top-down megközelítés szerint elvégzendő feladat.
Félelem helyett tudatosság
A KKV-k többségénél azonban a jelentéskészítési, illetve adatszolgáltatási kötelezettség új adminisztrációs teherként jelenik meg, egy újabb nyűg, amivel foglalkozni kell.
Sok szakmai cikkben szerepel az a varázsmondat, hogy „ha továbbra is a multi beszállítója akarsz maradni, akkor foglalkoznod kell az ESG-vel”, utal jó néhány ilyen példára Décsi Ferenc
„Van tehát egy ismeretlen feladat, amit ha nem csinálok meg, akkor csődbe mehet a cégem”, gondolhatják a cégtulajdonosok, és máris utálják az egész témát. “Ez a megközelítés azért káros, mert a félelemre apellál, ahelyett, hogy a tudatosság által feltárható előnyökről beszélne. Pedig az ESG bőven hordoz magában lehetőségeket is ami nagyban hozzájárulhat a KKV-k hosszú távú sikeréhez és értéket teremthet a cég számára”, ad új perspektívát Gáspár László
Tekints az ESG-re úgy, mint olyan keretrendszerre, amely segíti a vállalati tudatosság fejlődését. A kulcs itt a tudatosság. Az egyes témaköröket sorra véve látható lesz, hogy egy bottom-up irányú építkezéssel és a már esetleg meglévő elemek tudatos összerendezésével könnyen kialakítható a kisebb cégek ESG-stratégiája is, amely igazodik a nagyvállalati elvárásokhoz.
Az Environment, vagyis a környezeti hatás
“Unalomig ismertek az EU karboncéljai, vagyis hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentsék a kibocsátást és 2050-re elérjék a teljes karbonsemlegességet”, emeli ki Décsi Ferenc. Pedig a globális felmelegedés nagyon is kézzelfogható hatással van az életünkre: az extrém időjárás lassan hétköznapi lesz, nyáron gyakoriak a hőhullámok, télen alig van hó, már évek óta.
Van-e ennek hatása a céged működésére és ezáltal az eredményességére? Egy hirtelen jött vihar, egy kidőlő fa, vagy a város utcáin hömpölygő áradat veszélyezteti a napi működést? Fel vagy erre készülve?
De itt van egy hétköznapibb téma. Betervezted-e a költségekbe, hogy hónapokon keresztül mindig be lesz kapcsolva a légkondicionáló, (már ha van, mert ha nincs, akkor új beruházásként jelenik meg). Nem csak a cég energiaköltségei hatványozódnak meg, de felgyorsul a gép avulása, ami rövidebb karbantartási ciklusokat eredményez, tovább növelve ezáltal a költségeket és rontva az eredményt.
Gondold át az adottságaidat és a lehetséges válaszlépéseket, amelyek befolyásolják a vállalatod karbonlábnyomát! Régi menedzserigazság, hogy amit nem mérsz, azt nem is tudod fejleszteni.
Az elkövetkező hónapokban meg fog jelenni a beszállítói kérdőívekben a karbonlábnyom értékekre vonatkozó adatbekérés. Az első kérdés, hogy rendelkezésre állnak-e az adatok úgy és abban a bontásban, ahogy a vevőid kérik majd?
Nem kétséges, hogy az első statikus adatbekérések után a következő kérdés az lesz, hogy a vevőid karbonlábnyom-csökkentésére irányuló hosszútávú stratégiájával hogyan tudod összhangba hozni a saját környezeti terhelésed csökkentésére irányuló intézkedéseidet.
A karbonlábnyom csökkentése hasonló a fogyókúrához. A legkevesebb kalória abban az ételben van, amit el sem fogyasztunk.
A Social, vagyis a társadalmi hatás
Ha foglalkozunk az “E” ponttal, máris tettünk lépéseket az “S”, azaz a Social területén is, ami a társadalmi szempontok érvényesülését jelenti.
“Gondold végig, mi a vállalatod küldetése, miért dolgozol nap mint nap. Kutatások igazolják, hogy sikeresebbek azok a vállalatok, amelyeknek van küldetésük és ezt aktívan képviselik is“, osztja meg személyes tapasztalatait Gáspár László.
A jól kommunikált vállalati krédó és a tudatos viszonyulás a környezetvédelemhez fontos a fiatalabb generáció számára. Annyira, hogy a vásárlásoknál, de már a munkahely választásnál is megjelenik körükben szempontként. És ők azok a vevők, vagy munkavállalók, akikért pár éven belül a harc fog folyni.
Ha lehetőséged engedi, támogasd a helyi közösséget. Állj ki egy számodra fontos ügy mellett. Ez lehet bármi, a sport, a korrupció elleni harc, a helyi iskola, ahová a munkavállalóid gyerekei járnak. Számtalan tanulmány igazolja, hogy az emberek szeretnek egy jó sztorihoz érzelmileg is kapcsolódni, amit üzleti előnnyé formálhatsz.
“A havi fizetés fontos, de korántsem az egyetlen tényező a munkahely kiválasztásánál. A képzett és motivált munkavállalók pedig végeredményben a céged számára fognak értéket teremteni“, mutat rá Gáspár László
Már már klasszikusnak mondható vállalati humorbonbon, amikor a pénzügyi igazgató az mondja, hogy aggódik, hogy mi lesz, ha a cég költ a munkavállalók továbbképzésére és azok elmennek a konkurenciához. Erre az ügyvezető frappánsan azt válaszolja, hogy ő inkább azon aggódik, hogy mi lesz, ha nem költ a képzésre és maradnak…
A Governance, azaz a vállalatvezetési elvek
Az ESG harmadik pillére a Governance, vagyis a cég irányításának gyakorlata és az ebben rejlő kockázat. Ide tartoznak a döntéshozatali mechanizmusok, az átláthatóság és a belső ellenőrzési folyamatok, valamint a vezetői kompenzáció kérdései, vagy a korrupcióellenes intézkedések és az etikus üzleti magatartás.
“Egy multi és egy KKV működése között a leginkább szembetűnő különbség a napi irányításban rejlik. A multinál munkakörök, folyamatok és policy-k érvényesülnek, egy KKV-nál sokszor nagy a személyi függőség, az ügyvezető-tulajdonos szerepe meghatározó és megkérdőjelezhetetlen. A menedzsment és tulajdonosi szemlélet összemosódik, és ez tükröződik a napi üzletmenetben”, magyarázza Gáspár László.
Bottom-up megközelítés a fenntartható növekedésért
1. Szerezz tiszta képed a jelen helyzetről! Tudd meg pontosan, hogy hol állsz most. Mérd fel a vállalat jelenlegi értékteremtési folyamatait, a rendelkezésre álló adatokat és azok minőségét. Ez segít abban, hogy megértsd, mely területeken van szükség fejlesztésre, és milyen metrikák állnak rendelkezésre a fenntarthatóságra és az üzleti eredmények mérésére, amelyeket fejleszteni szeretnél. 2. Legyen egyértelmű jövőképed és üzleti stratégiád, amelyben már szerepelnek ESG szempontok! A stratégia megalkotásába vonj be minden érintettet, akik fontos szerepet játszhatnak a végrehajtásban, törekedj a transzparenciára. 3. Bontsd le az ESG alapelveit! Képezd magad és a munkavállalóidat az ESG alapelveiről. Vezetőként meg kell értened, hogyan kapcsolódnak az ESG alapelvek konkrétan a vállalat üzleti környezetéhez és a stratégiához. 4. Hívj szakértőket, és tanítsd meg általuk a csapatodat! Külső szakértők bevonása egyrészt segíthet az ESG szempontok cégedre szabott alkalmazásában, másrészt a szakértők által képzett belső csapatod képes lesz az ESG kezdeményezéseket önállóan folytatni. 5. Tűzz ki egyértelmű ESG célokat! Fontos, hogy mérhető és időhöz kötött ESG célokat határozz meg, amelyek összhangban vannak az üzleti célokkal, és definiálják azokat a kulcs teljesítménymutatókat (KPI), amelyek nyomon követik és mérik a célok elérését. Az ESG célok elérése nemcsak a vállalatod hírnevét javítja, hanem új piaci lehetőségeket is teremthet. 6. Szólalj meg – mindenki szerepet játszik! Becslések szerint a világ 400 millió KKV-ja felelős az összes karbonkibocsátás 13 százalékáért és a kereskedelmi és ipari energiafogyasztás 50 százalékáért. A KKV-k tehát kis változtatásokkal is jelentős hatást gyakorolhatnak a környezetre. |
Mindezeken túl a hazai KKV-k jelentős része eljutott arra a szintre, hogy aktuálissá vált a generációváltás kérdésköre. “Egy jól menedzselt generációváltási projekt elkerülhetetlen részét képezi a folyamatok feltérképezése és azok digitalizációja, a felelősségi körök egyértelmű meghatározása, valamint a szükséges kontrollok beiktatása. Éppen azok a témakörök, amelyek az ESG keretrendszerben a G szkópjába tartoznak“, utal a generációváltás és ESG kapcsolatára Gáspár László.
A folyamatok és hatáskörök egyértelmű kialakítása legtöbb esetben kéz a kézben jár a digitalizációval. Az Európai Unió összehasonlító felmérése szerint Magyarországon a KKV-k korlátozottabb mértékben alkalmazzák a digitális technológiákat, mint más gazdaságokban, annak ellenére, hogy egyre nagyobb szükség lenne rá a versenyképesség érdekében. Magyarország a 25. helyen végzett a digitális vállalati technológiák összehasonlítása terén az EU-ban.
A KKV-k kulcsszerepet játszhatnak a globális társadalmi és környezeti problémák megoldásában, miközben értéket teremthetnek saját üzleteik számára is. Az ESG célok kitűzése és az érdekelt felekkel való átlátható együttműködés révén a KKV-k nemcsak a kockázatok kezelésében és a szabályozási megfelelésben segíthetnek, hanem javíthatják hírnevüket, vonzóbbá tehetik magukat a befektetők számára, és pozitív hatást gyakorolhatnak a közösségeikre.
Ezek a példák azt mutatják, hogy egy KKV méretű cégnél is értelmezhető a törvényalkotó szándéka az ESG törvénycsomag kapcsán. Tudatos lépéseket téve az ESG törvény, mint keretrendszer a KKV megerősödését is szolgálja majd, mindamellett az adminisztratív feladatát is kipipálhatja és így maradhat a multi beszállítója is.
További olvasnivaló a témában: www.aob.consulting/
