A folyamatosan fejlődő technológiák új kihívásokat és új fenyegetettségeket is hoznak magukkal, mind a vállalkozások, mind a társadalom minden szereplője számára. Ebben a környezetben viszont már mindenki maga dönti el, hogy ezekből hogyan kovácsol magának lehetőséget és versenyelőnyt. A lehetséges válaszokból felvillant néhányat az idei Infoparlament is.
◼︎ Infoparlament 2024
„Az Infotér Egyesület alapvetően a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javítását célozza az informatika eszközeivel, ebből a szempontból és globálisan nézi a legnagyobb fenyegetettségeket és kiugrási lehetőségeket. Ez pedig meg is határozza, hogy milyen témákkal foglalkozik az idei Infoparlament”, mondja elöljáróban Soltész Attila, az Egyesület vezetője.
A fenyegetettséget egyértelműen a kiberbiztonsági veszélyek jelentik, ezért is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel két kerekasztal is. „Szeretnénk számba venni, hogyan védekezhetnek a leghatékonyabban a vállalatok és a magánszemélyek, melyek a legújabb fenyegetettségek, és milyenek a jó védekezési stratégiák”, ismerteti az első nagy témát Soltész Attila. Külön kitérnek a NIS2 szabályozásra: sokak szerint ez olyan óriási horderejű kezdeményezés, amely képes lehet megmenteni Európát a kiberbiztonsági összeomlástól.
Fenyegetettség, de egyben lehetőség is a mesterséges intelligencia. Talán idén lesznek az utolsó választások, amelyeken az MI még nem befolyásolja érdemben az eredményeket, hiszen óriási segítséget adhat a kívánt irányultságú tartalom előállításához – akár jó, akár megkérdőjelezhető célokra. De az MI lehet a digitális transzformáció következő lépcsőfoka, akár a gazdasági életben, akár a társadalmi kérdések, például az oktatási esélyegyenlőség megoldásában – ezekkel is külön beszélgetésekben foglalkoznak a szakértők az Infoparlamenten. Az uniós forrásokról, a DIMOP Plusz és a GINOP Plusz forrásokról is friss, exkluzív információkat hallhatnak a résztvevők, kerekíti ki a program ismertetését Soltész Attila.
Legfontosabb üzenetként azt fogalmazza meg az Infotér vezetője, hogy mindenki lehetőségként tekintsen a kihívásokra. A vállalkozások és az államigazgatás alkalmazza széles körben a mesterséges intelligenciát, készüljenek fel alaposan a fenyegetettségekre. „Ebben mindenkinek feladata van, és ezeket a feladatokat, együttműködéseket kell átbeszélnünk”, teszi még hozzá.
Külön operatív program a digitalizációnak
A központi államigazgatási infokommunikációs fejlesztések, illetve a kis- és középvállalkozások digitalizációs projektjei jellemzően európai uniós társfinanszírozással valósultak meg az elmúlt két évtizedben. „Nagyon leegyszerűsítve, ha érkeznek uniós támogatások, több infokommunikációs fejlesztés valósulhat meg. A digitalizáció hasznos a vállalkozásoknak és rajtuk keresztül az egész gazdaságnak, valamint növeli az informatikai szállítók piacát is”, foglalta össze Kópiás Bence, az Infotér szakértője, hogy miért nem maradhatott ki az uniós források kérdése az Infoparlament programjából.
A digitalizációs fejlesztési források alapvetően két operatív programban jelennek meg: ez a DIMOP Plusz és a GINOP Plusz. A DIMOP, azaz a Digitális Magyarország Operatív Program tartalmazza a kimondottan infokommunikációs fejlesztésekre szánt forrásokat, az állami és versenyszféra számára egyaránt. Ide kerülnek egyebek mellett a központi közigazgatási fejlesztések, a Digitális Állampolgárság Program ernyője alatt. Sor kerül az azonosítás és jogosultságkezelés megújítására, a digitális személyazonosság hordozható eszközön történő implementálására, az elektronikus ügyintézési felületek korszerűsítésére, sorolja az elemeket Kópiás Bence. A GINOP Plusz középpontjában a kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása, a technológiai fejlesztése, illetve a munkaerő-piaci ösztönzők állnak, de természetesen tartalmaz infokommunikációs elemeket is.
„A két operatív program között lesz vízválasztó. A DIMOP Pluszban jelennek meg azok a felhívások, amelyek kizárólag a vállalatok digitális fejlesztését szolgálják, vagy 100 százalékban infokommunikációs K+F projektekre fordíthatók. A GINOP Plusz komplex szemléletben nézi a kkv-k fejlesztéseit: a gépvásárlások vagy telephely-fejlesztések mellett felhívásonként különböző mértékben energiahatékonysági és digitalizációs beruházásokra is fordítható a források egy része. Lehet majd pályázni például folyamatok innovációjára, ami ma már nehezen képzelhető el informatika nélkül. Szintén fontos eleme lesz a GINOP Plusznak az Ipar 4.0 fejlesztések támogatása”, foglalta össze a két program legfontosabb tudnivalóit Greinstetter Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára.
Átalakuló feltételrendszer
Az új pályázatok lebonyolítása némiképp eltér majd az eddig megszokottaktól. Kópiás Bence ezek közül kiemeli, hogy a vissza nem térítendő támogatások felől a hangsúly egyre inkább eltolódik a visszatérítendő támogatások – vagyis a nagyon kedvezményes hitelek – felé, még ha ezek eddig nem is voltak olyan népszerűek. Lesznek a szélesebb vállalkozói kört megszólító tömegpályázatok is, amelyekre viszonylag egyszerű módon, különösebb pályázatírói kompetencia nélkül is lehet pályázni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden pályázó automatikusan részesül a forrásból, hiszen elbírálásra itt is sor kerül, de az is egyszerűsödhet – jó esetben akár a pályázatok 90 százalékáról egy hónapon belül döntés születhet.
Az Infotér szakértője arra is felhívja a figyelmet, hogy a pályázatoknál nagyon alaposan meg kell fontolni a vállalásokat, és nem érdemes menet közben változtatni a projekt csapásirányait, mert az a későbbi ellenőrzéseknél komoly gondokat okozhat.
Greinstetter Balázs kiemelte: a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy sokkal hatékonyabbak voltak azok a fejlesztések, ahol a puszta technológián kívül egyéb területeken is előreléptek a vállalkozások, például oktatást, tanácsadást vettek igénybe. (Jó példa erre az új ciklusban is folytatódó Modern Vállalkozások Programja.) A GINOP Pluszban éppen ezért igyekeznek elősegíteni a komplex szemléletű projektek megvalósítását. A pályázatoknál például plusz pontot ér majd, ha a pályázó a saját költségén valamilyen digitális megoldást is implementál vagy tanácsadói támogatást vesz igénybe.
Gyakorlatilag lehetetlen lenne meghatározni, hogy a GINOP Plusz forrásainak hány százaléka jut majd infokommunikációs fejlesztésekre, beruházásokra. Az 1-es prioritásban, amely elsősorban gépbeszerzéseket, telephely-korszerűsítéseket támogat, Greinstetter Balázs számításai szerint mintegy 2 százalék lehet ennek aránya – de már ez is óriási összeg, tekintve, hogy a prioritás összértéke 750 milliárd forint. Még nehezebb a becslés a 2-es prioritásba tartozó kutatás-fejlesztési projektek esetében. Az informatikai termékek és szolgáltatások fejlesztésére szánt források a DIMOP Pluszban vannak, de a GINOP Plusz-ból támogatott K+F projektekben is komoly, sok esetben meghatározó szerepet játszhat az informatika. (Lásd „A GINOP Plusz operatív program prioritásai” című táblázatot!)
NIS2: itt az első mérföldkő
Az információbiztonság témája mindig aktuális, nem hiányzik az idei Infoparlament „kínálatából” sem. A témával foglalkozó két szekció közül az egyik az idei év legaktuálisabbnak mondható kérdésével, a NIS2 uniós irányelv jelentette kötelezettségekkel foglalkozik. „Június 30. a NIS2 által kijelölt első határidő, és az már nagyon közel van az Infoparlament dátumához. Az uniós jogszabály a hazai jogrendbe való átültetése már tavaly megkezdődött, megjelent a vonatkozó törvény, de még várjuk az ahhoz tartozó végrehajtási rendeleteket. Ezzel együtt is segíteni szeretnénk a hazai vállalkozásoknak, hogy mire kell készülniük a NIS2 kapcsán”, fogalmazta meg a szekció egyik fontos célját Erdei Csaba, az Infotér Egyesület IT-biztonsági szakértője.
Az érintettekhez – egyes becslések szerint több mint 3 ezer magyar vállalkozáshoz és beszállítóikhoz – már eddig is sok információ eljuthatott, ha figyelemmel kísérték a hatóságok, a szaksajtó és a kiberbiztonsági védelmi rendszereket szállító cégek tájékoztatásait. Ezzel együtt is bőven van még helye a további felvilágosításnak, erősítette meg Erdei Csaba.
„A június 30-i határidő csak az első mérföldkövet jelenti egy hosszú úton, és ennek az útnak talán a legkönnyebb szakaszát zárja le. Onnantól kell a feltárt hiányosságokat megszüntetni, a védelmi technológiákat, intézkedéseket, folyamatokat kialakítani és beüzemelni, majd 2025 végéig auditáltatni is. A beszélgetésben már ezekre a szakaszokhoz szeretnénk tanácsokkal ellátni a vállalatokat, hogyan készüljenek fel az auditra, mit vizsgáljanak. A legfőbb üzenet egyébként az, hogy nem szabad várni, mert a felmérés, a tervezés, a beszerzés, a bevezetés könnyen elvihet egy évet. Időben el kell indulni, mert tanácsadóból, szakértőből sincsen sok”, teszi hozzá a szakember.
Sokat enyhíthetne a bizonytalanságon, ha megjelenne a pontos követelményrendszert tartalmazó rendelet. A rendelettervezet társadalmi egyeztetése már megtörtént, a tartalma gyakorlatilag ismert, ugyanakkor az érintettekben bizonytalanságot szül, hogy a szöveg még nem végleges – sokan emiatt nem akarnak komolyabban belevágni az előkészületekbe. „Ezzel együtt az is nyilvánvaló, hogy sok szervezet csak akkor fog észbe kapni, amikor már nagyon szorítja a határidő”, mondja még Erdei Csaba.
| Az orosz-ukrán háború kibertanulságai
Az Ukrajnában zajló háború a kiberhadviseléssel foglalkozó szakemberek számára is számos tanulsággal szolgált. dr. Kovács László szerint a kiberbiztonsági szakértők várakozásaival ellentétben nem következtek be átütő kibertámadások. Sokáig tartotta magát az az elképzelés, hogy a fizikai háborúskodás elkerülhető kiberhadviseléssel, mert az is elég hatékony lehet a megtámadott ország megbénításához. Ez nem következett be, viszont a kibertámadások sem maradtak abba – azokat mind a két hadviselő fél (sőt, harmadik felek is) folytatják, hibrid műveleteket hajtva végre, és beleértve a közösségi média bevonását is a dezinformációs hadviselésbe. Szintén érdekes tanulság, hogy a támadások ma már nem annyira látványosak, alapvetően a háttérben zajlanak, de ettől még ugyanolyan komolyak – ez is azt mutatja, hogy az „amatőr” hackercsoportok helyét átvették a hivatásos hackerek. Lényeges elem, hogy gyakorlatilag minden ország létrehozott a hadseregén belül egy olyan specializált egységet, haderőnemet, amelynek kimondott feladata az ilyen kibertámadások végrehajtása, illetve az ellenük való védekezés. Az is jól látható – és a szakértők számára nem meglepő –, hogy a támadások nem kis része a kritikus infrastruktúrák (például a mobilhálózatok) ellen irányul, és nem feltétlenül csak a hadviselő felek országaiban. Ezzel együtt megjelentek a közvetlen harctéri kiberhadműveletek is – ha a kommunikáció, a hadvezetés számítógépes rendszerek segítségével történik, akkor azok zavarásával, megbénításával óriási taktikai előnyre lehet szert tenni. „Elég csak annyira meghackelni a harckocsi tűzvezető rendszerét, hogy két fokkal odébb jelezze a célpontot, és már nem fogja eltalálni a célt”, hoz egy gyakorlati példát dr. Kovács László. |
Önmagában a szabályozás nem fogja megoldani a problémákat, mert rendkívül sok múlik az implementáción, teszi ehhez hozzá dr. Kovács László vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi tanára. Jelentőségét ugyanakkor nem szabad alábecsülni: a kötelező érvényű szabályozás segít abban, hogy mindenki hasonlóan gondolkodjon a biztonságról, és egységes védelmi szint elérésére törekedjen. Olyan egységes keretet ad, amely elmagyarázza, hogy mit, miért, és ami még igen lényeges, hogyan kell végrehajtani a technológia, a folyamatok és az emberek felkészítésében,
A kiberbiztonság a stratégiánál kezdődik
Nem véletlen, hogy a NIS2-vel szigorúbb kibervédelmi intézkedésekre kényszeríti az európai vállalkozásokat és kormányzati intézményeket az Európai Unió – a kibertér veszélyesebb hely lett, mint valaha. „Technikai szempontból sem könnyű megvalósítani a védekezést, de ennél is sokkal fontosabb, hogy stratégiai szempontból is megvizsgáljuk a veszélyeket és a trendeket. Az elmúlt 2-3 évben komoly eltolódás volt tapasztalható a fenyegetettségi térképen: az anyagi haszonszerzésre épülő kibertámadások mellett mind nagyobb súllyal jelentkeztek az állami, vagy államilag támogatott csoportok által végrehajtott, szintén állami szereplők ellen irányuló támadások”, említ egy fontos szempontot dr. Kovács László.
Ráadásul a stratégiai megközelítést is érdemes két részre bontani. A gazdasági és politikai haszon- és befolyásszerzésre irányuló törekvések, a választásokba való beavatkozások már régóta ismertek. Ugyanakkor az elmúlt két évben hozzá kellett szokni a fizikai konfliktusokat (háborúkat) kísérő kibertámadásokhoz is. A támadások sokkal komplexebbé váltak, ezért kell stratégiai vetületből is nézni a kérdést. Mindez persze nem teszi feleslegessé a technikai védekezést, sőt, az még fontosabb, mint eddig. Ugyanakkor a technikai védekezésnek be kell épülnie a stratégiai gondolkodásba.
A kiberbiztonságról eddig alapvetően csak az IT-biztonsági szakemberek gondolkodtak. „Úgy vélem, ennél ma már tovább jutottunk. Most az lenne a cél, hogy a politikai és gazdasági döntéshozók legalább olyan fontosnak tartsák a kiberbiztonságot, mint mondjuk az üzleti profittermelő képességet, és annak ne csak a végrehajtási oldalával foglalkozzanak, hanem vegyék figyelembe a támadások okait, az elkövetőket és azok motivációit is – ezek ugyanis mind lényegesek lesznek a sikeres védekezéshez”, hangsúlyozza az NKE oktatója.
Mint mondja, jól feltérképezhető az APT-csoportok együttműködése is, hiszen gyakran nem önállóan tevékenykednek, hanem megosztják egymás között a feladatokat. A céljaik is kideríthetők, de ezen információk birtokában már a védekezést is stratégiai szinten kell kezelni, mert a technikai szint nem elegendő. A szükséges eszközök között pedig megjelenik a diplomácia és a nemzetközi jog is. (APT: advanced persistent threat, fejlett, folyamatosan fennálló fenyegetés)
Értékrendek és mesterséges intelligencia
Versenyképesség, választások, hátrányos helyzetűek oktatása – csak három azon dolgok közül, amelyeket befolyásolni tud a mesterséges intelligencia (MI). Ez a három téma kerül szóba az MI kapcsán az idei Infoparlamenten, és Szani Ferenc, az Infotér szakértője szerint egyáltalán nem véletlen, hogy szűkebb aspektusokból foglalkoznak az MI-vel. „A mesterséges intelligenciáról már akkor sok szót ejtettünk, amikor nem volt ennyire forró téma. Mostanra viszont már mindenki hallott róla, mindenkinek van valamilyen elképzelése. Így arra gondoltunk, hogy nem érdemes általánosságban beszélni róla, hanem konkréten kell megvizsgálnunk, mire és hogyan lehet használni az MI-re alapozott eszközöket”, teszi hozzá.
A GINOP Plusz operatív program prioritásai
Forrás: Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium |
Mint mondja, a ChatGPT és társai megjelenésével az embernek immár osztozkodnia kell valamin, ami eddig kizárólag az övé volt: ez pedig a beszédkészségen, a másik emberrel folytatott értelmes, írott vagy beszélt szövegen alapuló kommunikáció. Márpedig még a mostani, messze nem tökéletesen kommunikáló generatív MI is képes arra, hogy bensőséges érzelmi kapcsolatot alakítson ki az emberrel, vagy legalábbis a felhasználó ilyennek élje meg a kapcsolatukat. Ilyen esetben pedig mindig történik valamilyen értékrendváltás is, és ezért nem túlzó „Értékrend és kompetenciák átadása a mesterséges intelligencia segítségével” címet adni az egyik panelbeszélgetésnek. A szakember szerint még nem is kell az értékrend átadásához nagyon fejlett intelligencia: a webshopok ajánlórendszerei is képesek befolyásolni a felhasználókat arra, hogy még többet és többet fogyasszanak, vásároljanak.
Ha pedig az MI értékrendet is közvetít, akkor nagyon nem mindegy, hogy az milyen, mit ad át a felhasználóknak – különösen az oktatásban, ahol a leginkább befolyásolható korosztály találkozik a mesterséges intelligenciával. „Tudnunk kell, hogy az MI mit miért tanácsol, milyen irányba próbálja motiválni a gyerekeket, miért olyan válaszokat ad, amilyeneket, egyáltalán, melyek a mozgatórugói. Számtalan erkölcsi, etikai, morális és értékrendi kérdés van itt, amelyek elől nem dughatjuk a fejünket a homokba, és ezeket is szeretnénk megvitatni ebben a panelben oktatáskutató szakértőinkkel”, mondja Szani Ferenc, aki a beszélgetés moderátora is lesz.
De nemcsak gyerekek, hanem felnőttek értékrendjét, döntéseit is lehet befolyásolni – például választások előtt. Idén számos, nagy jelentőségű választást tartanak a világban, és már most láttunk példákat arra, hogy a deepfake-technológiákat bevetették a kampányban. Mi sem egyszerűbb, mint telefonos kampányt szervezni az egyik jelölt hangjával, és olyan mondatokat adni a szájába, amelyeket magától soha nem mondana. Honnan lehet tudni, hogy igaz-e, amit hallottam? Szani Ferenc szerint a legbiztosabb módszer, ha nemcsak a képernyőről, hanem a valóságból tájékozódunk – például elmegyünk egy rendezvényre, megélni a világot a maga valójában.
