„Pályaorientáció”… gimnazistáknak minden bizonnyal ez az egyik legnyomasztóbb szó. Mi akarsz lenni? Mit szeretsz csinálni? Mi érdekel leginkább? És amikor mindez végre tiszta lett, és kiderült, akarsz-e egyetemre menni, és ha igen, hova, mindenki megkönnyebbül. Eltelik pár év, és jön a még nehezebb feladat: most már pénzt kellene keresni, megélhetést, egzisztenciát kell teremteni. Itt már viszont két félen múlik a választás, az álláskeresőn és a munkaadón.
Ebben az újságban természetesen szellemi munkákról beszélünk. Pedig – ha kifejezetten bérekről beszélünk – nem biztos, hogy ez a célravezető irány, legalábbis középtávon. A profession.hu 500 hazai cég részvételével készített felmérésében mind a munkavállalók, mind az alkalmazottak elvárásait és terveit megvizsgálták. A márciusban közölt eredmények szerint a megkérdezett munkavállalók magas aránya, háromnegyede vár fizetésemelést vagy extra juttatást, de úgy érzik, hogy ha ez is meg is valósul, nem lesz akkora mértékű, mint amire számítanak. Munkaadói oldalon a fizetésemelési hajlandóság meglehetősen visszafogott, tízből hatnak vannak ilyen tervei, és leginkább a nagyvállalatok fizikai dolgozói számíthatnak nagyobb emelésre.
Magyarországon a helyzet változatos
A fenti adatok országosak, de regionálisan nagy eltérések lehetnek. A GKI Gazdaságkutató évente készít jelentést a települések közötti kereseti különbségekről. A legutóbbi, 2023 novemberében megjelent adatok szerint a budapesti havi nettó átlag 370 ezer forint, míg a községek átlaga 243 ezer. A megyék között még nagyobb különbség is lehet, például Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42 százalékos. Az iparosodottabb és turizmusban is részt vevő vidékeken magasabb a keresetek, mint az agrár jellegű településeken.
| Hays szerint a magyar munkaerőpiac
A munkaerőpiac konkrét adatairól a Hays Salary Guide 2024 felmérése számol be. A megkérdezett munkaadók szerint idén a piacot leginkább az alábbiak jellemzik:
Mérnöki és gyártási területen a friss diplomások (0-1 év tapasztalattal) minimálisan havi bruttó 400-600 ezer forintra számíthatnak, a junior mérnökök (1-3 év tapasztalat) 450-től 700 ezer forintra. IT-területen a legkeresettebbek idén (is) a fullstack developer és a DevOps engineer „szakmák”, a legjobban fizetők pedig szoftverfejlesztők. A minimális bruttó havi bérek, kategóriánként, junior szinten (ezer Ft):
|
Ami a végzettséget illeti, a diplomások fizetése akár duplája is lehet a szakmunkásokénak, de legalább 38 százalékkal magasabb. Ez azt jelenti, hogy ahol több a diplomás, ott a vásárlóerő is nagyobb, és ez a nem diplomások jövedelmét is emeli. A GKI március végi gazdasági előrejelzése szerint a foglalkoztatás idén 0,2 százalékkal emelkedik, a reálkeresetek pedig 5 százalékkal. Ennél magasabb, 5,5 százalékos inflációra számít idén a GKI.
Egy gazdag hagyományú multi
A specifikus céges igényekről, illetve pályakezdőkkel kapcsolatos tapasztalatokról Sápi Juditot, a Siemens Zrt. HR-vezetőjét kérdeztük. A frissen végzettek tudásának hasznosíthatóságáról azt mondta, hogy műszaki területen sok Siemens-specifikus tudásra van szükség a munkakörök betöltéséhez. Ehhez a diákok az alapokat nem minden esetben hozzák magukkal az egyetemről. „Pedig a Siemens nagy hangsúlyt fektet arra, hogy képzésekkel és szakmai mentorálással támogassa a pályakezdőket, és segítse őket a hiányzó tudás megszerzésében. Ezen felül több műszaki egyetemnek is biztosítunk erőforrásokat, például Siemens eszközöket, vendégelőadást, hogy a diákok minél naprakészebb tudás birtokában lépjenek be a munkaerőpiacra”, mondta el.
A jelentkező kollégák tudása és érdeklődési intenzitása más és más, az egyetemen megszerzett elméleti tudást nem feltétlenül tudják átfordítani a fizikai valóságba. Sok az olyan ismeret, amelyet a cégnél kell megtanítani, például a portfólió, technológia. Vannak témák, amelyeket csak felületesen, nagyon elméleti szinten érintenek az egyetemek vagy egyáltalán nem, csak említés szintjén. „Gazdasági és humán területen azt tapasztaljuk, hogy az egyetemi képzéseken egyre nagyobb teret kapnak a gyakorlati feladatok, csoportmunkák, esettanulmány-megoldások. Ezek segítségével a diákok nemcsak lexikai tudásukat tudják kamatoztatni, hanem soft skilljeik is fejlődnek. Így a gyakorlatban alkalmazható tudással jöhetnek ki az egyetemről, és könnyebb az elindulásuk pályakezdőként e területen”, részletezte Sápi Judit.
| Nyugaton a helyzet
Nyugat-európai országokban a szoftverfejlesztők fele tartozik a junior, azaz pályakezdő kategóriába, egyharmada a medior és csak egyhatoda a senior kategóriába. A junior tipikusan kevesebb, mint két év tapasztalattal rendelkezik, és egy komolyabb tudású szakember felügyelete alatt dolgozik. Németországban az éves fizetésük 54 000 EUR körül van, a több tapasztalattal rendelkezők 60 ezret is elérhetnek. Hollandiában ennél kevesebbet keresnek, évi 30-38 ezer EUR-t. Svájcban viszont már a kezdő fejlesztő is megkeresi az évi 96 ezer CHF-t, ami körülbelül ugyanennyi EUR. A konkrét fizetések iparágtól, cég mérettől és feladattól függőek. Az összegek például a „We Are Developers” portál kalkulátorával pontosíthatók. |
A pályakezdők elképzelései a munkáról és a feladatokról elég reálisak. „Viszonylag hamar megjelenik az elvárás, hogy a karrierlétra következő lépcsőfokára léphessenek. A korábbi generációkhoz képest gyorsabb ütemű előrelépési lehetőségeket igényelnek. Azt tapasztaljuk, hogy a pályakezdők többsége nyitott a tanulásra és szakmai fejlődésre. Emellett fontos számukra a pozíciójuk divatos megnevezése is”, számolt be tapasztalatairól a HR-vezető. A jelentkezők nyitottak, érdeklődők, az aktuális technológiákat megtanulják. „De többen nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy a cég pontosan mivel foglalkozik, és az mit jelent pontosan, hogy például a műszaki támogatáson nem végzünk projektkivitelezési tevékenységet, viszont a vevők támogatásához szükséges a programozói képesség”, tette hozzá.
Sápi Judit is hangsúlyozza, hogy ha a mérnökhallgatók már egyetemi évek alatt elkezdenek dolgozni, akkor sokkal előrébb indulnak pályakezdőként. A gyakornoki munkák kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy megismerjék a nagyvállalati folyamatokat, vállalatirányítási rendszereket és egyéb szoftvereket (Excelt, Outlookot, SAP-t). Ha már ezen tudások birtokában lépnek be egy pályakezdő pozícióba, sokkal hamarabb jutnak el oda, hogy a munka szakmai mélységével tudjanak foglalkozni.
