Balogh Attilával, az Óbudai Egyetem doktoranduszával és tanársegédjével beszélgettünk, aki több egyetem képviselőivel majdnem két éve együtt dolgozik az úgynevezett mikrotanúsítványok tananyagainak honosításán. Ez egy új módszer, amely az élethosszig tartó tanulást és a foglalkoztatottságot célozza meg. A külföldön már létező és sikeres gyakorlat eredménye hosszútávú fejlődést biztosíthat mindazok számára is, akik nemzetközi minősítéseket szeretnének az itthoni felsőoktatási struktúrában hasznosítani.
A Coviddal kezdődött minden. A világjárvány során átállt mindenki az online technológiára és kommunikációra, szociálisan berendezkedtünk rá, egyfajta világszintű bizonyítása volt annak, hogy mindez működhet, és talán nem is rosszul. Általában van otthon számítógépünk, és az internet segítségével elérhetők az online tananyagok standardizált formában, gyakorlatilag 0-24-ben (15-20 évvel ezelőtt még a tananyaggal az ölünkben ültünk a buszon, és könyvtárba jártunk a szakirodalomért).
Azt szokták mondani, ha tanulni akarunk, most már tanulhatunk is.
Viszont az online anyagok nagy része statikus, egyirányú kommunikációval zajlik, előre rögzítve van a prezentáció, a kurzus végén kapunk egy feladatot, amelyet megoldunk (kitöltünk egy űrlapot), feltöltünk, majd a rendszer visszaadja a teszt eredményét. Nincs lehetőség interakcióra – kivéve, ha az online kapcsolat másik oldalán ténylegesen ül valaki, akár szinkron, akár aszinkron módon.
„Life long learning”, avagy a mikrotanúsítványok szerepe az oktatásban
Európában is egyre több dolgozó érzi úgy, hogy frissítenie, bővítenie kell a tudását, a készségeit és a kompetenciáit, hogy megfeleljenek a társadalom és a munkaerőpiac dinamikusan változó igényeinek, és felkészültebbek legyen a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokra. Az egész életen át tartó tanulás kultúrájának kulcsfontosságú eleme annak biztosítása is, hogy az emberek folyamatosan színvonalas és releváns tovább-, illetve átképzésben vehessenek részt.
Az EU ambiciózus célokat tűzött ki: 2030-ig a teljes felnőtt lakosság legalább 60 százaléka évente vegyen részt képzésben, a 20-64 év közötti korosztályhoz tartozó népesség foglalkoztatási rátája legalább 78 százalékos legyen. Az Unió 2022 júniusában a fenti célkitűzés egyik elemeként elfogadta a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről szóló ajánlást.
 Balogh Attila cégvezető, tulajdonos, befektető
25 éves IT és telekommunikációs, 20 éves felső vezetői tapasztalattal rendelkezik (IBM, T-Systems Magyarország). Az élethosszig tartó tanulás híve, amerikai-magyar Executive MBA végzettsége mellett, több nagynevű külföldi egyetemen szerzett online minősítéseket (University of Hong Kong, HarvardX), az MITx MicroMasters ® Program for Supply Chain Management sikeresen végzett első magyar hallgatója, Affiliate tagsággal bír az MIT Alumni Association-ben. A University of Rhode Island magyarországi Global Ambassador-ja, az egyetem Alumni Engagement Council 14 tagjának egyike. Az Óbudai Egyetem Innováció Menedzsment Doktori Iskola első évfolyamának első éves hallgatója, tanársegéd. A Mind Mate Inspiration Egyesület egyik alapító tagja, stratégiai titkára és akkreditált mentora. |
A mikrotanúsítványok rugalmassága abban rejlik, hogy egyre növekvő számú szakterületeken lehet felépíteni a továbbtanulást úgy, hogy sikeresen elvégezzük a szükséges kurzusokat. Ha nem kérjük a tanúsítványt, vagy a kurzus hiteles igazolását, akkor akár ez történhet teljesen térítésmentesen is.
Eldönthetjük, hogy milyen témakörben szeretnénk elmerülni, amelyet azután saját ütemben lehet végezni, akár esténként, otthonról. Óriási előnye az, hogy nagyon sokfelé van bontva, nagyon sok témakört fel tud ölelni. A módszertant nagyon érdekesen állították össze, minden tanulási fázisban meg lehet találni a saját magunkhoz illőt: ha csak keveset akarunk tanulni éppúgy, mintha nagyon el szeretnénk mélyedni egy témakörben. És a legtöbb nemzetközi platformon a fenti megkötésekkel mindezt ingyen.
Amerikai útmutatás
„Amerikában az egyetemek – még a hivatalosan állami egyetemek is – nagy részben piaci finanszírozásban működnek. Tudok olyan példát, amikor az állami egyetem számára mindösszesen 10 százalékok biztosít a helyi kormányzat az éves költségvetésből, a fennmaradó részt támogatóktól szükséges összegyűjteni”, mesélte Balogh Attila. „És hogyan lehet mindezt összeszedni? Egyrészt kint nagyon erős az öregdiák- („alumni”) program, amelynek az a célja, hogy tartsák a hallgatót közel az egyetemhez azáltal, hogy éreztetik, fontosak az egyetem számára. Másrészt Amerikában az egyetemet a piaci szféra, a vállalatok, a kormányzat gyakran bízza meg kutatással. A témakört szeretnék egyetemi szemlélettel, kutatói gárdával, vagyis igazi profi kutatási módszertannal vizsgálni, megrendelik a kutatást, amelyből a megrendelőnek lesz egy profin összerakott, kutatással alátámasztott anyaga, és tananyagként tovább használható. Tovább mélyül az egyetemi szféra és a piac kapcsolata is, a vállalkozás tapasztalatot szerez az egyetemről, az egyetemi hallgatókról, vagyis munkaerő- menedzsment szempontjából is ideális.”
Az Egyesült Államokban számos egyetem nem különbözteti meg az online és a jelenléti diplomát.
Az itthoni helyzet kicsit más
Magyarországon az állami támogatás többek között a hallgatói létszámtól is függ, tehát a magyar egyetemeknek is az a célja, hogy minél több legyen a diákja. A távlati cél, hogy az intézmények próbáljanak elmozdulni egy gazdasági típusú működés irányába a hallgató-, és oktatásmenedzsmentben is. „Ha azt az egyszerű modellt vesszük, hogy mindenképp létre kell hozni a tananyagot, akkor jó eséllyel van arra lehetőség, hogy jó minőségű online tananyagot képezzünk belőle. Innen már nem nagy ugrás olyan formába hozni mindezt, hogy az elérhető legyen a hallgatók számára a hét minden napján huszonnégy órában”, állítja a szakember. „Azt a fajta minőséget, amelyet egy diploma jelent, igazából úgy lehet megalapozni, hogy a háttérintézmények neve rezonál a piacra – a mikrotanúsítványokkal ugyanezt szeretnénk elérni, erre most már a honi szabályzás is lehetőséget biztosít, sőt már egyetemi szinteken meg is jelent néhány magyar tananyagú mikrotanúsítvány”, teszi hozzá.
Start: 2025-ben
„Célunk, hogy a sikeres vizsgát követően a nemzetközi egyetemek által biztosított tanúsítványok a munkaerőpiacon is értéket jelentsenek, valamint a hallgatók számára is további, élethosszig tartó lehetőséget biztosítsanak a hazai egyetemek által is elfogadott kreditértékek beszámításával. Fontos az átjárhatóság, a hitelesség és a biztonság: ehhez a világ bármelyik tájáról hozzáférhető platformra van szükség, amelyen keresztül online ellenőrizhetők az egyetemek által hitelesített tanúsítványok. Erre nemcsak az oktatási rendszernek, hanem a piaci szereplőknek is fel kell készülniük. Terveink szerint programunk az első elérhető, globálisnak tekinthető tanúsítványokkal már jövőre, 2025-ben startolhat”, mondta el Balogh Attila.
