Egy tanulmány feltárja, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak a mesterséges intelligencia (MI) által generált tartalmakhoz az ember által készítettekkel szemben.
Az MI használata az informatív tartalom létrehozására az egyik legnagyobb előnye a modern munkahelyeken. A szöveges tartalmak generálásától kezdve a kiváló minőségű képek és videók tervezéséig az MI gyorsabban és pontosabban képes elvégezni dolgokat, mint az emberi alkotók. De vajon ezek az MI által generált tartalmi eszközök hitelesnek tűnnek-e?
A Bynder legutóbbi tanulmányában 1000 amerikai és 1000 brit résztvevőt kért fel, hogy vizsgáljanak meg két cikket, amelyek elkészítéséhez a ChatGPT és egy képzett szövegíró ugyanazt a tájékoztatót kapta: „Írjon 300 szót az autó tisztításáról”.
Tartalomkészítés MI-vel
Az elmúlt 18 hónapban tanúi lehettünk az MI-eszközök burjánzó elterjedésének a tartalomgyártásban. A chatbotoktól a virtuális asszisztensekig az MI elfogadásának fókusza a ChatGPT, a Bing Copilot, a Dall-E és mások által működtetett eszközök élénkebb és gazdaságosabb területére helyeződött át. A marketingcsapatok az MI-t a tartalom ROI (megtérülés) javítására használják, a SEO oldal létrehozására összpontosítva. A SEMrush szerint a szervezetek 68%-a számolt be magasabb ROI-ról a SEO és a tartalommarketing terén az MI-alkalmazások segítségével.
Az MI alkalmazásának azonban vannak hátrányai is: például a plágium és a pontatlan adatszolgáltatás csorbítja a generatív MI-eszközök hírnevét a tartalommarketingben. A fogyasztók pedig, akik az MI által generált tartalommal marketing-forgatókönyvekben találkoznak, inkább elhatárolódnak az ilyen márkáktól.
A milleniálisok ismerik fel a legtöbb MI tartalmat
A jelentés szerint az ezredfordulósok tudják a legjobban helyesen azonosítani az MI által generált tartalmat tartalmazó szövegeket. Az ezredfordulósok (25-34 évesek) voltak a legsikeresebbek a nem emberi eredetű tartalmak kiszűrésében, ami egybeesik a fogyasztók azon korosztályával, akik a legnagyobb valószínűséggel használnak MI-t tartalomkészítéskor.
Léteznek olyan MI-alapú eszközök, amelyek képesek felismerni az MI által generált tartalmakat.
Néhány ezek közül: ZeroGPT, Quillbot, GPTZero, Scribbr, Crossplag.
A két cikk bemutatása során a résztvevők 56%-a azt mondta, hogy az MI-változatot jobban kedveli az ember által készített cikknél. Amikor azonban arról kérdezték őket, hogyan viszonyulnak általában az olyan szövegek olvasásához, amelyekről azt gyanítják, hogy mesterséges intelligencia által generáltak, a fogyasztók 52%-a azt állította, hogy kevésbé lesznek elkötelezettek. A 16-24 év közötti résztvevők voltak az egyetlen korcsoport, akik az ember által készített tartalmat vonzóbbnak találták, mint az MI által generált változatot. Azok közül, akik ebben a korosztályban előnyben részesítették, 55% az ember által írt cikkre szavazott, mint a legmegragadóbbra.
MI a közösségi médiában
A résztvevőket arról kérdezték, hogy mit gondolnak a különböző platformokon az MI által generált tartalmak olvasásáról. Ami a weboldal szövegét illeti, a résztvevők 26%-a érezné személytelennek a márkát, ha a szöveg nem tűnik ember által írtnak, 20% pedig úgy érezné, hogy a márka lusta. Hasonlóképpen, a közösségi médiában megjelenő, MI által generáltnak tűnő szövegek esetében a fogyasztók 25%-a személytelennek, 20%-a megbízhatatlannak, 20%-a lustának, 19%-a pedig kreatívnak érezné a márkát.
Öt ok, amiért a tartalomkészítők MI-t használnak• Az MI által generált tartalom akár 90%-os időmegtakarítást jelent a SEO-val kapcsolatos feladatok és a tényellenőrzés terén. |
Ha egy fogyasztó egy olyan chatrobottal lép kapcsolatba, amelyről azt gyanítja, hogy mesterséges intelligencia által generált, több mint 30% gondolná, hogy a kapcsolódó márka személytelen.
Warren Daniels, a Bynder marketingvezetője elmagyarázza, hogyan navigáljunk az MI által generált írott tartalmak között:
„Ahogy az MI fejlődik, és egyre több marketinges használja azt tartalomkészítésre. Fontos, hogy ne tévesszük szem elől a legjobb gyakorlatot. Kutatásunk azt mutatja, hogy az MI használatának növekedésével párhuzamosan a marketingkampányok legfontosabb eleme az emberi érintés kell, hogy legyen. A marketingesek minden évben azzal a kihívással szembesülnek, hogy több eszközt kell létrehozniuk és kezelniük, mint az előző évben, és az egyre fejlődő MI-eszközök forradalmi módon segítik ezt a feladatot. A felelős MI-t azonban mindig prioritásként kell kezelni.”
(forrás)
