A távmunka nem csak informatikai, hanem erősen munkajogi kérdés is, ahogy azt sok cégvezető a saját bőrén tapasztalta az elmúlt hónapokban. Most viszont a munkahelyekre való visszatéréshez is kell jogi előkészület – például kockázatfelmérést kell készíteni a dolgozók védelme érdekében és az eddig elhanyagolt vészhelyzeti forgatókönyvek megírása is előtérbe került.
A járvány nemcsak informatikai, hanem jogi szempontokból is komoly fejtörés elé állította a hazai vállalatokat. Ennek során pedig az is kiderült, hogy bonyolult helyzetekben az ügyvédeknek sem elég csak egy szakterülethez érteniük, sőt, igazából az sem feltétlenül elég, ha csak a joghoz értenek. „Nem egy olyan ügyünk volt az elmúlt három hónapban, amely egyaránt érintette a munkajog, a családjog, a cégjog, a gazdasági jog, és persze az informatika világát is. Az irodánkban szeretünk ezekkel a határterületekkel foglalkozni, mert ezekben van az izgalom, a szakmai kihívás. Ráadásul az ügyfeleket is akkor szolgáljuk ki hatékonyan, ha kilépünk a tisztán jogászi szemléletből, és az ügyek minden aspektusát számításba tudjuk venni, képesek vagyunk válaszokat adni a felmerült kérdésekre”, fogalmazza meg ügyvédi ars poeticáját Dr. Havas-Sághy Gábor, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda vezetője.
A cégvezetők többsége a korlátozások bevezetésekor rájött arra, hogy a távmunka messze nem csak informatikai, hanem munkajogi kérdés is. A vállalatok nagy része nem rendelkezett informatikai és/vagy távoli munkavégzési szabályozással; ezeket lóhalálában kellett elkészíteni, mégpedig a jogászok, a HR-sek és az informatikusok együttműködésével. „Rengeteg kérdést kaptunk például a home office és a munkahelyi baleset kérdésköréről, mit kell biztosítania a munkáltatónak és mit kell vállalnia a dolgozónak. De az sem volt egyértelmű, hogy miként lehet az elkészült szabályzatokat igazolhatóan megismertetni a dolgozókkal, majd pedig ellenőrizni a szabályok betartását, például azt, hogy a munkáltatótól kapott notebook-ot ne használják a gyerekek távtanulásra vagy leckeírásra”, említ néhány jellemző gondot Havas-Sághy Gábor.
Az is sok fejtörést okozott, hogy miként tudnak a vállalkozások nem diszkriminatív módon alkalmazkodni a munkavállalók eltérő igényeihez. Hogyan lehet összehangolni a munkavégzést, amikor valaki kisgyerekkel, más idős szülővel él együtt, az egyik semmiképpen nem akar bejárni, a másik már nem tud otthon maradni, miközben a tulajdonosi szempontokra is figyelemmel kellene lenni, és biztosítani kell a cég működőképességét?
A távmegoldások hirtelen nagyobb társadalmi penetrációja a szoftverfejlesztési igények felfutását, az új bevezetések számának emelkedését hozta, amely szükségessé tette a vállalatközi informatikai szerződések gyors elkészítését. A karantén alatt az ügyvédi iroda munkaterhei jelentősen megnőttek ezeken a területeken.
Havas-Sághy Gábor arra is figyelmeztet, hogy a normál munkarendbe való visszatérés is ró bizonyos terheket a vállalatokra. Jogszabályi kötelezettség alapján minden cégnek kockázatfelmérést kell végeznie, majd annak eredményei alapján kialakítani a(z új) munkarendet, és meghozni mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel csökkenthető a munkahelyen a fertőzésveszély (egymással nem találkozó A és B csapat, távolságtartási szabályok, takarítás, légtisztítás, a veszélyeztetett csoportokba tartozók különleges védelme, és így tovább). A felméréshez léteznek az iroda által kidolgozott segédanyagok, például kérdőívek, amelyek nagymértékben megkönnyítik a terv elkészítését.
Ugyancsak fontos tartaná a jogász a vészhelyzeti forgatókönyv elkészítését. Ebben a vállalat minden kulcspozíció esetén meghatározza, hogy mit kell tenni, ha annak betöltője rövid-, közép- vagy hosszú távra kiesik a munkából. Így ha előáll valamilyen váratlan helyzet, senki nem esik kétségbe, mert mindenki tudja, mihez kell tartania magát. Ráadásul, teszi hozzá Havas-Sághy Gábor, a jól elkészített forgatókönyvhöz elegendő évente egyszer-kétszer hozzányúlni, hogy frissítsék benne a változásokat.
(X)
