Egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a hamis játékalkalmazások, amelyek nemrég több mint ezer embert rövidítettek meg.
Több mint ezer felhasználó ráncolhatta a szemöldökét, amikor postaládájába pillantva olyan – nem várt – számlákat talált, amelyek a különböző népszerű alkalmazások – mint például az Angry Birds – hamis változatainak leöltése miatt kapott. A PhonepayPlus nevű internetes fenyegetéseket elemző vállalat úgy véli, hogy mostanában jöhet el a rosszindulatú alkalmazások időszaka. A baj a hajdani Android Marketben (mai nevén Google Play) kezdődik, ahol tavaly novemberben népszerű játékalkalmazások ingyenes verziói jelentek meg, köztük az Angry Birds, az Assasin’s Creed és a Cut The Rope. A hamis alkalmazások letöltése után a felhasználók nem tudtak játszani az eredetinek vélt játékokkal, ellenben kaptak három SMS-üzenetet, amelyek rejtett szövegben tartalmazták az üzenetenkénti öt angol fontos számlát. A szövegrészek láthatatlansága miatt az áldozatok értetlenkedve fogadták a később borítékban is megérkező fizetendő tartozásokat. A PhonepayPlus illetékese az ügy kapcsán megjegyezte, hogy egyre nehezebb tartani a lépést a kiberbűnözőkkel, akik naponta újabb és újabb fenyegetésekkel jelentkeznek, és a mobil-éra egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Elmondása szerint fontos tisztában lenni azzal, hogy a mobiltelefon éppen olyan mint egy számítógép, sőt a telefonszámla összegére, illetve a mobilos fizetések miatti banki költségek kialakulására is közvetlen hatással lehetnek a készülékeken folytatott – akár illegális – tevékenységek.
A fenyegetés kizárólag az androidos felhasználókat veszélyezteti, hiszen a Google nem ellenőrzi kellőképpen az alkalmazásboltjába bekerülő szoftverek hitelességét. (Arról nem szól a BBC cikke, hogy miként lehet jogosan követelni pénzösszegeket olyan SMS-üzenetekért, amelyeknek tartalma már a kiküldéskor sem értelmezhető, és az sem világos, hogy egy alkalmazás letöltése után hogyan kerül a csalók birtokába a felhasználó számlázási címe. Mindezek után már csak részletkérdés, hogy a Google miért ennyire hanyag, ha a saját hírnevéről van szó – a szerk.)
Deák Miklós
