Egy új amerikai elnöki rendelet szerint a nemzetbiztonsági szolgálatók tájékoztatnák a magáncégeket, ha biztonságukat veszély fenyegeti.
Hosszú ideje folyik a vita arról, hogy a magáncégeknek mikor és milyen módon kell megosztaniuk a hatóságokkal, ha támadás éri őket. Az elmúlt évek hackertámadásai, mint például a Sony esetében felvetették azt a problémát, hogy a cégek eltussolhatják vagy kicsinyíthetik az ilyen támadások jelentőségét, ezzel komoly bajba sodorva felhasználóikat. Az adatmegosztás azonban nem csak a cégek irányából nem volt megoldott, a védelmi szervezetek szintén nem jelezték előre az egyes cégeknek, ha úgy vélték támadás fogja őket érni. Ezen a helyzeten változtatna egy elnöki rendelettel az Obama kormányzat, amelynek piszkozata szerint a nemzetvédelemnek kötelessége információval ellátni a magánszektort kritikus esetekben. Az amerikai törvényhozás hosszú ideje próbál új kiberbiztonsági törvényt alkotni, ám annak elfogadását eddig rendre megakadályozta a republikánus többségű kongresszus. Az ügyet szorgalmazó védelmi miniszter, Leon Panetta ezért úgy próbálja megkerülni a törvényhozást, hogy elnöki rendeletben szabályozza az információcserét.
.jpg)
A javaslat szerint a nemzetvédelemnek kötelessége lesz a létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó cégekkel együttműködnie. A tervezet leginkább az energia- és közlekedési szektorra koncentrál, az elektromos művek, a víz- és gázsolgáltatók, vasutak, illetve a hálózati szolgátatók kapnának elsőkézből információt a nemzetvédelemtől. Az adott cégeknél tartott ellenőrzés során bizonyos személyeket auditálnának, hogy hozzáférhessenek a titkos dokumentumokhoz, segítve a hatóságok munkáját. Az elképzelés szerint a nemzetvédelem már a támadás gyanújának felmerülésekor értesítené a cégeket, hogy azok felkészülhessenek. Az elnöki rendelet továbbá meg is kéri az érintett cégeket, hogy osszák meg az esetleges őket ért támadások információit a kormánnyal, ami egyelőre önkéntes alapon történik, mivel a rendelet nem kötelezheti a vállalatokat.
A rendelet egyéb esetekben sem nyújthatja ugyanazt, amit egy törvény, így például nem mentesítheti a cégeket az esetleges kibertámadások okozta károk kompenzálása alól. Az amerikai nemzetbiztonság jelenleg az egyik legnagyobb veszélnyek a kibertámadásokat tartja, a mostani elnöki rendelet is azért született, mert a nemzetvédelem szerint nem szabad a törvényhozásra várni. Sietségüket a Közel-keleten hatalmas pusztítást végző Shamoon vírussal indokolták, ami egy katari gáz- és egy szaúdi olajszolgáltató gépeit tette használhatatlanná, és amely mögött iráni hackereket sejtenek.
Kiss Gábor
