Korántsem a felhőtlen optimizmus jellemzi az idei évre vonatkozó várakozásokat a hazai informatikai vezetők körében. A szükségszerű takarékosság a működési-üzemeltetési oldalon lesz elsődleges fontosságú.
„2012 feltehetően nehezebb lesz, mint 2011 volt”, mondja például Jakab Péter, az MKB Bank bankbiztonsági vezetője. Az egyik nyilvánvaló lehetőség, hogy a meglévő üzemeltetési és karbantartási szerződéseket – immár sokadszor – szigorúan átnézik a vállalatok, és csak azokat tartják meg, amelyek elengedhetetlenül szükségesek. Szóba jöhet még a meglévő és fenntartandó szerződések újratárgyalása is. Józsa Erika, a Sanofi informatikai igazgatója szerint közösen, partneri alapon kell megoldásokat találni a szállítókkal.
Mindegyik informatikai vezető hangsúlyozza, hogy az ügyfélnek nem szabad visszaélnie kétségtelenül kedvező alkupozíciójával. „A szállítókkal sok mindent el lehet fogadtatni, de náluk is eljön az a pont, ahol a takarékosság már meglátszik a szolgáltatás minőségén” – figyelmeztet Jakab Péter.
Első az ügyfél
Csak a stratégiai fontosságú és üzletileg is jól alátámasztható it-fejlesztésekre lesz forrás a költségmegtakarítás kényszere mellett.
Jakab Péter szerint a pénzügyi vezetők leginkább azoknak a fejlesztéseknek a szükségességéről győzhetők meg, amelyeknek rendkívül rövid, hónapokban mérhető a megtérülési ideje, vagy amelyek a jogszabályi változások követése miatt elkerülhetetlenek.
A Malévnál elsődlegesen azokra a központi üzleti folyamatokat érintő informatikai megoldásokra összpontosítanak, amelyek növelik a légi közlekedési üzemelés hatékonyságát és lehetővé teszik az utasok jobb kiszolgálását, mondja Ruttkay Balázs, a légitársaság informatikai igazgatója. „Rendbe tettük a kritikus infrastruktúra-elemeket az elmúlt két évben. A háttérrendszerekbe történő befektetés stabilabb piaci környezetben csak nagyon hosszú idő alatt térül meg, így most a vállalat jövedelemtermelő képességének növelése miatt az utaskiszolgálási és az értékesítési folyamatok optimalizálásán van a hangsúly” – ad magyarázatot a Malév cio-ja.
A Sanofi esetében a beteg központú ellátás, a front-office és a piacok megfelelő kiszolgálása (a supply chain) számít kiemelt területnek. Ahogy Józsa Erika mondja, az ügyfélkapcsolatok építése terén nem állnak le a fejlesztésekkel, és jelenleg a betegekkel, a vevőkkel, a partnerekkel való együttműködést elmélyítő, azt új területekre is kiterjesztő megoldásokra összpontosítanak. „A vállalat biztosítja a megfelelő forrásokat ezen üzleti célok eléréséhez, miközben figyel arra is, hogy minden országban megtalálja a helyi sajátosságoknak megfelelő megoldást, hiszen az egyes országok, régiók érettsége, szabályozása erősen eltér” – teszi hozzá a gyógyszergyár cio-ja.
Számítanak a felhőre
Ami az idén fontosnak számító technológiai trendeket illeti, mindhárom informatikai vezető hangsúlyozta a számítási felhők jelentőségét. A Malév már aktívan használja a technológiát: a saját vállalati számítógéppel nem rendelkező hajózószemélyzet (pilóták, utaskísérők) levelezését a Microsoft Office 365 szolgáltatásával oldják meg. Ruttkay Balázs azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a felhővel kapcsolatban nem feltétlenül a technológiai nehézségek a legkomolyabbak. „Az igazi kérdés, hogy miképpen lehet az új megoldásokat hatékonyan beépíteni az üzleti modellbe, hiszen a szoftver- és hardveréletciklus menedzsment összefüggéseivel együtt kell kiértékelni a felhőszolgáltatások, kezdetben nem feltétlenül egyértelmű előnyeit. Az idei év nagy kihívása, hogy a szerverpark és a levelezés felhősítése után most bizonyos üzleti alkalmazásokra kerül sor”.
Ezt a tudást többnyire a szállítóval együtt szerzik meg, hiszen a magyarországi szolgáltatóknak sincs egyelőre nagy tapasztalatuk, és az együttgondolkodás folyamata során mind a két félnek nehéz kérdésekre kell válaszolnia. Ruttkay szerint tanácsadókat ezen a területen nem nagyon lehet foglalkoztatni: itthon egyrészt az iparág is gyerekcipőben jár, másrészt pedig a szolgáltatások beillesztése a már működő infrastruktúrába a helyi sajátosságok részletes ismeretét kívánja meg.
Napirenden van a felhőszolgáltatások igénybevétele a Sanofinál is. Saját, belső felhő kialakításába kezdett az anyavállalat, amelyen globális szolgáltatásokat kíván nyújtani tagvállalatainak, mondja Józsa Erika: az egyes országokban működő külön platformok sorban szűnnek meg, hogy a helyüket központi megoldások vegyék át.
Dinamikus fejlődésre számít a felhőszolgáltatások terén Jakab Péter is, ám hozzáteszi: arra még nem tartja elég érettnek, hogy banki környezetben is széleskörűen alkalmazzák. Magyarországon meglehetősen kidolgozatlan a jogi háttér, különösen ahol erősen védendő adatok kezeléséről van szó. „Amíg egy auditornak nem tudom megmondani, hogy a banktitkokat a felhőszolgáltató melyik országban tárolja, addig ilyen szolgáltatásokat nem fogunk igénybe venni”.
Mobilitás és biztonság
Mindhárom megkérdezett cio kiemelte a mobil eszközök terjedését, és az ebből következő felügyeleti és biztonsági problémákat. Ruttkay Balázs szerint fel kell készülni a magáncélú eszközök vállalati megjelenésére: a Malévnál például a hálózati hozzáférés rendszerét úgy alakítják ki, hogy az erőforrások és szolgáltatások elérhetőségét az eszköz biztonsági szintje határozza meg. A mobil eszközök menedzsmentjének újragondolása a Sanofinál is napirenden van, a vállalat ugyanis integrálni és természetesen menedzselni is kívánja a leggyakoribb mobilplatformokat.
Mindenütt kiemelt terület a biztonság. A mobil eszközökkel kapcsolatban Jakab Péter a felhasználók biztonságtudatosságának erősítését emeli ki: miközben mindenki lelkesen internetezik okostelefonján, szinte senki nem figyel oda a biztonságos használatra. Szerinte, ahogy a wifi-nél, el kell telnie még néhány évnek, míg a technológia lehetőségei mellé felnőnek a biztonsági funkciók is.
A Sanofi az anyavállalat irányelvei szerint kezeli az informatikai biztonságot. A kidolgozott szabályzatok betartását, a biztonsági szintet folyamatosan ellenőrzik. „A Stuxnet óta megtanultuk, nemcsak az adataink, hanem az ipari berendezéseink is veszélyben lehetnek, márpedig egy vegyi folyamatot irányító számítógép támadása végső soron környezeti katasztrófához is vezethet” – mondja Józsa Erika.
Schopp Attila
