Megjött a wigig

Néhány éve már elindult a wifinél lényegesen gyorsabb vezetéknélküli szabvány kidolgozása, melynek első alkalmazói most jelennek meg.

A wigig fejlesztését még 2009-ben kezde meg a Microsoft, a Panasonic és a Dell, amely cégekhez később számos más gyártó és fejlesztő csatlakozott (érdekes módon az Apple a mai napig nem tagja a Wigig Szövetségnek). A fejlesztés célja, hogy a most is használatos wifinél jóval gyorsabb vezetéknéküli adatátvitelre képes eszközöket hozhassanak létre, amelyeket a számítástechnikában és a szórakoztatóelektronikában használhatnak. A wigig az eddig jórészt kihasznáhatlan 60GHz-es frekvencián működik, szemben a wifi 2,4 illetve 5GHz-es frekvenciájával, és ennek köszönhetően másodpercenként 7Gbit adatmennyiség továbbítására képes. A technológia hátránya azonban, hogy a wifinél lényegesen kisebb területet képes lefedni, jelenleg csupán egy légtérben használható, így például képtelen otthonokat vagy irodákat kiszolgálni.

A gyártók szerint a wigig jelenleg legvalószínűbb felhasználási területe a készülékek közötti kommunikáció lesz, segítségével számítógépek kommunikálhatnak egymással vagy épen küldhetnek adatokat külső merevemezekre, esetleg televziókra. Az adatátviteli sebesség növekedésével már nem lehetetlen, hogy egy hd minőségű filmet vezetékmentesen játsszunk át egy monitorra vagy tévére. A wigig pedig mára már nem csupán elméletben létezik, a Windows 8 bejelentésével egyidőben megérkezett az első wigig képes készülék, a Dell 6430u jelű ultrabookja. A laptop a dokkhoz való csatlakozásra és adatátvitelre használja a technológiát, ami a fejlesztők reményei szerint hamarosan kiváltja a kábeles adatátvitelt a számítástechnikában. Az elkövetkezendő hetekben valószínűleg sokat fogunk hallani különböző wigig készülékekről, routerekről, külső meghajtókról, játékonzolokról és természetesen laptopokról. A MarketsandMarkets piackutató cég becslése szerint a jövő évben a wigig készülékek piaca 42.75 millió dolláros bevételt fog termelni ami 2018-ra 4,8 milliárdosra növekszik majd. Az elemzők úgy gondolják, a legnagyobb forgalmat elsősorban Észak-Amerikában bonyolítják majd a gyártók, de hat éven belül Ázsia lesz a technológia legnagyobb felvevőpiaca.

Kiss Gábor