Már kész van a Montana mesterséges intelligencián alapuló telefonos ügyfélszolgálati beszédfelismerő szoftvere, a beiktatásra azonban még várni kell.
Cirka másfél évvel ezelőtt indult útjára a Montana „intelligens ügyfélszolgálat” kifejlesztésére szánt projekt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetével (NyI), a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Távközlési és Médiainformatikai Tanszékével, a THINKTech Kutatási Központtal, az AITIA International Informatikai Zrt.-vel, valamint a Vodafone szakembereivel kiegészülve indított útjára, mindezt az Új Széchenyi Terv támogatásával. A mesterséges intelligencián alapuló call centeres megoldás megalkotásához a Montana 218,4 millió forint vissza nem térítendő összeget használt fel, ez a projektre elköltött költségek 65 százalékát teszi ki. A vállalat önrésze 117,6 millió forint volt.
Beck György, a Vodafone elnöke a projekt lezárásaként tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy leghamarabb három hónap múlva, de háromnegyed éven belül szinte biztosan üzembe helyezik a rendszert a telekommunikációs óriásnál. A vállalat magyarországi kirendeltségének feje kiemelte, hogy a Monspeech nevű szoftver nem kifejezetten a Vodafone számára készült, és jelenleg már több éles tárgyalás folyik a fejlesztés értékesítése kapcsán.
Vadász Pál, a Montana elnök-vezérigazgatója úgy jellemezte az elmúlt másfél évet, mint a projektek klasszikus szakaszaival tarkított időszakot, amely során a lelkesedés, a kiábrándulás, a pánik, a hisztéria és az elégedettség is epizódszerepet kapott.
A sajtótájékoztatón bemutatásra került maga a várva várt technológia, amely a projektet végigvivő konzorcium állítása szerint 83 százalékos hatékonysággal képes felismerni a magyar nyelvtan egyedi megoldásait, valamint különbséget tud tenni a beszélt nyelv egyes módjai között, mint a társalgás, a „sztorizás” (elbeszélés), a mondatismétlés, vagy a felolvasás. A demonstráció során Bánréti Zoltán, az MTA NyI vezető kutatója kifejtette, hogy a rendszer kifejlesztésekor kénytelenek voltak figyelembe venni a beszélt nyelv hibafaktoraiként ismert hezitálást, szüneteket és a levegővételeket is, hogy a szoftver biztosan releváns megoldásokat adjon az adott problémákra. A fejlesztők ezért több mint 162 órányi hanganyagot vettek föl és vizsgáltak meg, valamint másfél millió szó került az adatbázisba.
Deák Miklós
